165 éve született Fadrusz János

Fadrusz János 1858. szeptember 2-án Pozsonyban látta meg a napvilágot.

A magyar szobrászművész a 19. századi magyar történeti szobrászat kiemelkedő alakja, számos remekmű alkotója volt.

Zsellércsaládból származott. Négy elemit és két reálisk.-i osztályt végzett Pozsonyban, majd lakatosinas lett. Felszabadulásakor díszkaputervével aranyérmet nyert, faragványai pedig általános elismerést keltettek. Így került 1875-ben a zayugróci fafaragó intézetbe. Prágában katonáskodása alatt (1879–83) megismerkedett a neves cseh szobrásszal, Myslbekkel.

Hazatérve sikeresen próbálkozott a porcelánfestéssel és a szobrászattal is. A porcelánfestést olyan tökélyre vitte, hogy a herendi porcelángyár magas fizetést ígérve el akarta csábítani. A fiatalember azonban másra vágyott. Gipszszobrok készítésével próbálkozott. 1883-ban gipszből faragott Ahasverus-fejére felfigyeltek, és számos támogatóra talált. Munkáját bemutatta a pozsonyi Hummel szoboralap javára rendezett kiállításon. Műve itt tűnt fel Tilger Viktornak, a bécsi akadémia szobrásztanárának, aki rögtön felismerte az ifjú tehetségét. Tilgner elismerő szavainak hamar híre ment a városban és ennek nyomán a pozsonyi Takarékpénztár vezetősége úgy döntött, hogy ösztöndíjjal támogatja Fadrusz taníttatását, de kikötötte, hogy Tilgner műtermében kell tanulnia.

1886-ban ösztöndíjjal a bécsi neobarokk szobrász, Tilgner műhelyébe került, majd az ottani ak.-án Hellmer növendéke lett. Az iskolai feladványok mellett számos portrét készített (Scomparini Cézár, 1886, Pozsony; Naiszidler Károly, 1889; Ortvay Tivadarné, 1888, Pozsony, stb.). Nevét Bécsben 1892-ben mintázott Feszülete  tette országosan ismertté.

Első nagy megbízása az azóta elpusztult pozsonyi Mária Terézia lovas szobor elkészítése volt (1892–96). 1894-ben Mátyás király lovas szobrának tervével első díjat nyert.  1893-ban készítette két allegorikus szobrát az Igazságügyi Palota, a mai Magyar Nemzeti Galéria épületére. További jelentősebb munkái: Wenckheim Béla lovas szobra (Kisbér, 1901); Wesselényi-szobor (Zilah, 1902); Tuhutum-emlék (Zilah, 1902); Tisza Lajos-szobor, melyet  1904-ben lepleztek le Szegeden. A budai várpalota épületére két Atlasz-figurát (1897) és két kapuőrző oroszlánt (1901–02) mintázott. Ismert műve Toldi a farkasokkal (1902), a Magyar Nemzeti Galériában található. Az Erzsébet-emlékmű pályázatain sikertelenül vett részt. A kor hamis, patetikus külsőségeket hangsúlyozó emlékműveivel ellentétben alkotásai monumentálisak, a szobrászat klasszikus tradícióját őrzik.

1894-ben díjnyertes Mátyás király lovas szobrát 1902-ben leplezték le Kolozsvárott.  A következő évben, 1903-ban elhunyt Fadrusz János.