A Fidesz ment – ki jön utána?

   „Eltávolodtak egymástól a gondolatok” – kommentálta Orbán Viktor a Fidesz kilépését az Európai Néppártból (EPP). A Kossuth Rádióban heti interjújában úgy időzítette a témával való foglalkozást, hogy az adás utolsó két percében mondja el véleményét: „Jó volt, szép volt, elég volt.”

   A magyar miniszterelnök szerint a kapcsolat először a migrációs válság idején roppant meg, de már korábban is voltak vitáik, mert nem kaptak egyértelmű támogatást sem a rezsicsökkentésre, sem a bankok megadóztatására, sem a multiadókra. Ezt súlyosbította a világjárvány: „Ahelyett, hogy segítenének bennünket és a többi kormányt a védekezésben, folytatják a nyüstölést, szabályzatokat módosítanak, hogy még egyet lehessen rajtunk szorítani”. Orbán szerint „az egész méltatlan, képtelen és célszerűtlen, és ilyen körülmények között a legjobb, ha az ember veszi a kalapját”.

   Facebook-oldalán a magyar miniszterelnök még sarkosabban fogalmazott: Mivel „az EPP végleg az európai baloldal csatolmányává vált”, most „az EPP nélkül kell felépíteni az európai demokratikus jobboldalt”.

   A magyarok természetesen nem mennek el csak úgy Brüsszelből és Strassburgból. De nem is fogják azt tenni, amit a „Die Welt“ nevű német lap úgy fogalmazott meg, hogy „Orbánnak most a macskaasztalhoz kell ülnie”

    Hogy a Fidesz elnöke merre indulna, azt már az interjúban megmondta. Az európai jobboldalt szeretné újjászervezni, egyelőre a kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párttal és az olasz Ligával. Orbán állítólag hamarosan találkozni fog Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel és Matteo Salvini Liga-vezérrel. Marco Zanni, a Liga EP-képviselője ezt megerősítette a „Domani“ című lapban, Ryszard Czarnecki, a PiS EP-képviselője pedig közölte, hogy „a következő hetekben” döntenek az együttműködésről.

   Kiindulópontként lehet ezt venni, de automatizmus nincs benne. Ahogy az Orbánhoz nem túl távol álló Őry Mariann a „Magyar Hírlap“ cikkében megírta: „Ez mindenféleképpen azt jelenti, hogy átalakul az Európai Parlament jobboldali térfele, hiszen a Liga az Identitás és Demokrácia (ID)-frakció tagja, a PiS pedig az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR)-csoporté.“ Őry azt is hozzátette, hogy az olasz vonal utóbbiban is erős, „hiszen az ECR pártcsaládjának elnöke Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdI) vezetője“. Persze nem egyszerű Orbán önvállalt feladata, mivel a legújabb fejlemény az, hogy Salvini Ligája részt vesz Mario Draghi római technokrata-kormányában, Meloni viszont ellenzékben marad. (Mellékesen: A 2019-ben alakult ID-pártcsalád tagja többek között a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés is.)

  Mielőtt azon morfondíroznánk, hogyan békítheti ki Orbán Olaszország két nagy jobboldali mozgalmát egymással, könnyebb körüljárni, mely pártok követhetik a Fideszt egy új csoportba. Őry Mariann szerint „a leggyakrabban a Szlovén Demokrata Pártot (SDS) emlegetik, mivel Janez Jansa kormányfő pártja közel áll a Fideszhez, és újabban hasonló támadásoknak van kitéve“. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) esetében csak az a tény fi gyelemreméltó, hogy az ÖVP-s képviselők Othmar Karas kivételével nem támogatták a Fidesz kilépéséhez vezető néppárti alapszabály-módosítást.

   Az osztrákok közben már leintették Orbán minden kisérletét. Azon a sajtótájékoztatón, amit az uniós vakcinabeszerzési programmal kapcsolatban tartott Sebastian Kurz osztrák, Bojko Boriszov bolgár és Janez Jansa szlovén kormányfő Bécsben, az első kettő egyértelműen kijelentette: a kilépés nincs napirenden. Jansa nem válaszolt a kérdésre.

   Érdekes fejleménynek lehetne nevezni azt a tényt, hogy Hölvényi György kereszténydemokrata magyar képviselő marad a helyén. A KDNP ugyan a Fidesz koaliciós partnere, de nem hagyja el az EPP-t. Nem érdemes foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt vitázik-e a Fidesszel vagy sem. Inkább abból lehet kiindulni, hogy Hölvényi fontos információs feladatot kaphat, hasonlóan, mint erdélyi kollégái. Ugyanis a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sem lép ki az Európai Néppártból. 

   A hazájukban ellenzékben lévők közül az AfD is lehetne a Fidesz partnere. Maximilian Krah, a német jobbszélső párt európai parlamenti delegációvezető-helyettese március végén a Mandinernek adott interjúban úgy fogalmazott: „… a Fidesz Európában az a párt, amivel az AfD-nek a legtöbb tartalmi egyetértési pontja van.“ Szerinte három döntő kérdést lehet feltenni. Az első: „Továbbra is pusztán transzatlantiak akarunk maradni, vagy hajlandók vagyunk többpólusúan gondolkozni, és Európát egy világméretű játékban elhelyezni más hatalmakkal, Oroszországgal, Kínával és a Közel-Kelettel? A Fidesz az orosz kapcsolatok tekintetében nagyon nyitott, ahogy a kínai befektetésekre is. Nyitott az AfD is.“ – mondta Krah. A második nagy kérdésben, amely „az identitás és a család megőrzését érinti, … valójában minden jobboldali párt egyetért, az AfD is.“ Harmadik meggyőző dologként „a pragmatikus stílust“ nevezte.

   Az aktuális ellentéteket Krah egyszerűen félretette: „A koronavírus tekintetében mind kezdők, mind diákok vagyunk, a véleménykülönbségek az AfD-t is kettéosztják. … Tudom, hogy a fi deszes képviselők az EP-ben szidják a lockdownt, mint a bokrot, szóval az itteni emberekkel nincs problémám – és mint említettük, három hónap múlva vége lesz az egésznek. Szóval a koronavíruson nem fog múlni semmilyen együttműködés.“

    A másik nagy nézeteltérésről még egyszerűbben ítélkezik Krah: „Ami a kettős állampolgárságot illeti, az az érdekviszonyok kérdése. Azt, hogy Magyarország a külföldi magyar kisebbségeknek magyar állampolgárságot osztogat, én is így csinálnám, ha magyar lennék. De ha a Fidesznek lenne az országban tízmillió törökkel problémája, akkor ők sem lennének érdekeltek abban, hogy kettős állampolgárságot kapjanak. Ezért ez sem probléma – két ország, két helyzet.

    Ugyancsak a Mandinerben Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója „A nagy Gatsby és a Fidesz“ cím alatt elemezte a helyzetet: „A Fidesz azért tudta ilyen mértékben felforgatni az európai politikát, mert a saját útját járta, volt egy határozott elképzelése az Európai Unió reformjáról. Mindez rendkívül sok konfl iktussal jár, amit eleddig meglehetősen jó ütésállósággal viseltek.“ Teljesen másról van szó az Európai Néppárttal való „ideológiai alapú vita ilyen mértékű kiéleződése“ esetében. „A politikai méltóság megőrzésének útja, egyben az elegancia jele, hogy a vereségre nem erővel reagál, hanem a helyzet tudomásul vételével.“ Lakatos Júlia szerint „az elegancia ugyanis ott kezdődik, hogy tudjuk: a szerencse forgandó. Csak annak életbevágóan fontos a győzelem, aki mindent egy lapra tett fel, és akinek nincs hova hátrálnia.“ A Fidesz „akkor tud továbblépni veszteségéből, ha ,született európaiként‘ viselkedik, és méltóságteljesen engedi, hogy meglegyen a győztesek öröme.“ Meglett

  Néhány mondat erejéig kötelező foglalkozni a Visegrádi Négyek együttműködésével. A lengyel kormánnyal ellentétben se a cseh, se a szlovák nem fogalmazta meg véleményét Orbán kurzusáról. Ami érthető is: A pandémia minden más témát ural, Prágában tragikus adatokkal, Pozsonyban a utóbbi idők legsúlyosabb koalíciós krízisével. 

MARTOS PÉTER