A francia elnökválasztásról röviden

Április hónap Franciaország legfontosabb eseménye az államelnök választás volt. Az ötödik köztársaságban az elnököt két fordulóban közvetlenül választják a franciák.

Az első fordulóban miután meg tudták szerezni 500 képviselő, vagy
polgármester ajánlását tucatnyi jelölt indult. A klasszikus bal- és jobboldali vetélytársakat Emmanuel Macron elnök szisztematikusan bedarálta, (Pl: Anne Hidalgo Párizs szocialista polgármestere 2 % szavazatával igazán nem büszkélkedhet).

A választás második fordulójában a centrista Macron elnökkel  a szélsőjobboldali Marine Le Pen mérközött meg. A választópolgárok 8 % -a fehér lappal szavazott, azaz egyikre sem adta voksát. A nem túlzottan népszerű elnök 58,5 % ot kapott, a szép arányt inkább a szélsőjobb társadalmi elutasítottságának köszönheti.
Franciaország 2 évszázada bevándorlás elősegítésével szerzi be az olcsó munkaerőt. Sok család felmenői bevándorlók. A szélsőjobb kemény magja Franciaországban évtizedek óta mintegy 20 % szavazót tud megmozgatni.

Hagyományosan az egész társadalom összefog ellenük, a Le Pen névvel induló jelöltek 8 választásból 8-at buktak el. Ezúttal az előzményekhez képest Marine Le Pen jobban felkészült. Megduplázta a szavazatai számát, ez alkalommal viszont 41,5%-ot kapott. Kétségtelenül a szélsőséges iszlamisták által az utóbbi években elkövetett véres merényletek hatására emelkedett meg a rászavazók száma.

Másrészt a "szabadság, egyenlőség, testvériség" jegyében a médiák a "politiquement correct" szóhasználattal mellébeszélnek. A mindenki által érzékelt problémákat nem elhallgatni kellene, hanem orvosolni.

Két hete a szélsőjobb szavazatok a megyék egy harmadában első helyre kerültek!

Most a választok izgatottan várják  Macron elnök új kormányát. Beindult a találgatás vajon ki lesz az új miniszterelnök? Az elnök bankember. A választók viszont a környezetvédelem, egészségügyi és szociális problémák orvoslását várják. Ezzel szemben a nyugdijkorhatár emelése elkerülhetetlen. A háború miatt az idei gazdasági növekedés 0%, az infláció viszont az első negyedévben 4-5 %-ra ugrott, az üzemanyag literje meghaladja a 2 Eurót, drágul a gáz, az élelmiszerek, az ukrajnai háború a hétköznapokban is érzödik: a kereskedelemben hiánycikk az étolaj és mustár.

Ha a pandémia el is múlna egyszer, a háborús gondokkal terhelve az új kormànynak nem lesz könnyü dolga. Az elnökválasztást hamarosan követik a képviselő választások. Új politikai csoportosulások, választási szövetségek szerveződnek.
Hamarosan kiderül vajon mekkora többséget kap az új kormány?

Dr. Reményi György