A gátak válsága

Környezeti károk, növekvő költségek, összeomlás veszélye: az egykor ünnepelt gátak, egyre nagyobb aggodalmat keltenek. De néhány ország mégis tervez új megastruktúrákat.

A világ elektromos áramának egy hatoda vízenergiából származik. A klímaválság miatt azonban inkább a vízhiánytól való félelem a domináns.

Világszerte csaknem 59 000 nagy gát van, amelyek falmagassága meghaladja a 15 métert, az 1960-as és 70-es években évente több mint ezer új ilyen rendszer épült. Ezek a szerkezetek önmagukban 8300 köbkilométer vizet tartanak vissza. Ez lényegesen több, mint amennyi a folyók vízhozama. A Bodeni-tó, az osztrák, német, svájci határon, legalább 173-szor telhetne meg a világ tározóinak tartalmával. Körülbelül 800 000 kisebb gát kerül beépítésre.
A gátak központi szerepet töltenek be az energiaellátásban és a mezőgazdaságban világszerte. A vízenergia részesedése a globális villamosenergia-ellátásban mára csaknem 17 százalék. Ezzel a vízenergia a harmadik legfontosabb villamosenergia-forrás.

Egyes gátak egész országok történelmét megváltoztatták, például az egyiptomi Asszuáni-gát, az Itaipú-gát Brazíliában, vagy a 2005-ben megnyílt Három-szoros gát Kínában mérföldkőnek számítanak a gazdaság felvirágzásában.

De ennek az ára magas volt. Mert a gátak nem csak életet adnak, hanem el is vesznek, számtalan ember veszítette el miattuk otthonát. Ezenkívül a folyami ökoszisztémák világszerte jelentős károkat szenvedtek a víz duzzasztása miatt. Több tízezer kilométernyi tájat betonoztak be. A Földön már csak minden negyedik folyó folyik szabadon teljes hosszában.

Az EU Bizottsága most trendfordítást akar kezdeményezni Európa számára. Az európai biodiverzitás-stratégia részeként 2030-ig 25 000 kilométernyi folyót kell megszabadítani az akadályoktól. Európában évről évre több gátat bontanak le. Csak 2022-ben 325 helyen folyhattak újra szabadon a folyók. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a gátak idővel elveszítik hasznosságukat – és hatalmas károkat okoznak a folyótorkolatokban élő emberekben. A tudósok becslése szerint a falak az összes hordalékanyag 30 százalékát visszatartják. Iszap és sár ülepszik le rossz helyen. A tározók térfogata csökken. Kevesebb lesz az ivóvíz, az öntözővíz és a vízenergiából származó villamos energia is jelentősen kevesebb lesz a tervezettnél.

A gátak kora egy nagyon banális okból is véget érhet. A gátak átszakadásához nem feltétlenül szükséges robbanóanyag, mint közelmúltban Ukrajnában, elég csak az idő pusztítása – ahogy a líbiai katasztrófa is megmutatta.