A KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL
Derék politikusaink szerint éghajlatváltozás megy végbe napjainkban. Ennek okozói természetesen mi vagyunk, mert rengeteg benzint, olajat, földgázt, tevetrágyát, fát és szenet égetünk. Ezt az állítást kitűnő tudósaink nagy része is bizonygatja. Napszámban húzzák a vészharangot a rövidesen bekövetkező katasztrófa ígéretével. Főként a Föld vészes felmelegedése veszélyével támogatják a kormányok újabb adókivetési igyekezetét. Ennek nyomán a kormányok nyaktörő sebességgel róttak ki új adókat (Carbon tax). Ugyanakkor nem támogatták kellően a nap- és más nemszennyező energiaforrások hadrendbe állítását.
Ami a klímaváltozást illeti, úgy rémlik, mintha a középiskolában emlegették volna a jégkorszak ciklikus voltát. Mostanában még mindig kifelé tartunk az utolsó jégkorszakból. Ennek tetejébe még közbeeső, ”mini” jégkorszakok vannak, mint az 1250 utáni, amikor a globális hőmérséklet egy Celsius fokkal csökkent. Ezek a ciklusok hatalmas éhínségeket okoztak a jó öreg Európában. Tehát nyugodtan állíthatjuk, a Föld felmelegedése a természet műve, nem a miénk. Mi is besegítünk, de nem lényeges mértékben. A természet teszi a dolgát, akár tetszik nekünk, akár nem. Tehát ha egy jégkorszakból jövünk kifelé, nyilván emelkedni fog sárgolyónk hőmérséklete és a tengerek szintje is.
Írott történelmünk olyan szárazságokról is megemlékezik, amikor a kisebb folyók, tavak teljesen kiszáradtak, és ez szintén éhínségekkel, tömeghalállal járt. Persze India és Afrika is hasonlókkal dicsekedhetne. De “özönvizekről” is szól a történelem és hatalmas esőzésekről. A földkéreg szintén mozgásba jön időnként, ismert területeket süllyeszt el, semmisít meg (MU és Atlantisz), emel fel.
Igaz, mi rengeteg energiát fogyasztunk és szeméthegyek sokaságát termeljük világszerte, mérgezzük tengereinket, civilizációnk nagyobb dicsőségére. Ez volna a fő baj, nem a levegő széndioxid tartalma. Ugyanis ezen a téren az anyatermészet messze felülmúlja az emberiséget. Például: a Krakatoa vulkán 1880-ban tört ki, többszáz megatonnás nukleáris bomba erejével. Ez a borzalmas robbanás több, mint százezer embert pusztított el Szumátra közelében. Óriási mennyiségű port, kéndioxidot lövellt a Föld teljes légkörébe. Savas eső hullott az egész sárgolyón. Hatalmas viharok voltak, a por és gázfelhők csak három év után ülepedtek le a földre. A napfény ereje erősen csökkent, ez a mezőgazdaságban óriási károkat okozott. A Föld hőmérséklete 1,2 C fokkal csökkent.
Földünkön kb. 1500 aktív tűzhányó van, nem említve a tengeralattiakat. Ezek mind szennyezik levegőnket és tengereinket, ha nem is Krakatoa méretűen.
Ami a széndioxidot illeti, a természet itt is túlteljesít minket. Például: az olajforrások közül nemcsak a mi fúrt kútjaink szivárognak, hanem tengeralattiak is szorgalmasan mocskolják a tengereket. Ha már itt tartunk, említsük meg a háborúk alatt elsüllyesztett hajók olaját, a megtorpedózott tankerekkel együtt...
Emlékszünk még Irak felgyújtott olajkútjaira?
Hatalmas területeken található tűlevelű erdeink ezer és ezer tonna terpentint juttatnak a levegőbe, tüdőnk ártalmára. 2016-ban, csak Kanadában akkora területű erdők égtek le, mint fél Dunántúl. Szibéria erdei ennél is jobban égnek, mert az oltást ott még nem jól szervezték meg. 2021 első felében csak Észak-Amerika területén 1,5 millió hektár erdő égett le. Ehhez jönnek Spanyolország, Szardínia, Görögország és Szibéria erdőtüzei.
A soha nem szűnő háborúkban elpukkasztott gránátok, aknák, kézifegyverek, rakéták, repülőbombák óriási tömegét nem említi senki, pedig azok az “égéstermékek” sem kímélik levegőnk tisztaságát. Csak Vietnamra és Laoszra több bomba hullott, mint amennyit a második világháborúban felhasznált az USA. Azóta sorra került Afganisztán, Irak, Líbia, Szíria. Azok égéstermékei pedig csak részben hasonlítanak az aránylag ártalmatlan, a növények által felhasznált széndioxidhoz. Senki nem említi az űrhajók kilövéséhez használt tiokol szívet melegítően gyönyörű fehér felhőit, amelyek ugyancsak hozzájárulnak a kénsavas esők képzéséhez.
Az egész világon fával, szénnel, faszénnel, tevetrágyával fűtöttek, sütöttek, főztek. Angliát télen állandó füstszmog borította, talán 1960-ig, amikor is befejezték a földgázra való áttérést és London, Birmingham, Manchester stb. újra élhető városok lettek.
Néhány évtizede a gőzmozdonyok ezrei hagyták maguk után a sűrű füstfellegeket. Minden valamirevaló gyár maga állította elő a működéséhez szükséges energiát szénfűtéses kazánokkal. Még kevés földgáz lévén, a lignitből gázt előállító gyárak is ontották a füstöt tonnaszáma. Az ipari városok egét füstfelhők borították. Anno a repülőgépek sem igényeltek széljárás jelentést, mert nappal látták a városok, vonatok, gyárak füstjének irányát.
*
A levegő tisztább lesz az elektromos autók folyamatban lévő, gyors térnyerésével. A nap és szélenergia használata is rohamosan terjed, nem is beszélve a tóriummal működő reaktorok fokozott iramú térhódításáról. 15-25 éven belül sikerül üzembe helyezni az első “hideg fúziós” reaktort, ami az olaj, szén uralmát végleg megdönti, ha az olajbárók és államok hagyják…
A légszennyezés valóban probléma, ahol nagy a népsűrűség és az ipar is fejlett, mint például Kínában, de pont ők tesznek a legtöbbet ellene. Fokozatosan, de nagy iramban helyezik üzembe a modern atomreaktoraikat, naperőműveket, füstgáz konvertereket. Világelsők elektromos autókban és akkumulátor fejlesztésben. Kénytelenek, mert nincs elegendő olajuk.
Európában és az USA-ban pedig szándékosan fékezik az átállást, helyette pedig “carbontax” bevezetésével a fogyasztókkal akarják megfizettetni a nagyüzemek légszennyezését.
A technika folyamatos és ugrásszerű fejlődése hamarosan megszünteti a levegő– humán eredetű – szennyezését. Addig is talán a haladást mindenáron fékező, hátráltató nagyipart kellene rábeszélni készségesebb közreműködésre. A széndioxidból üzemanyagot is lehet készíteni, versenyképes áron. Tehát nyugodtan égethetjük a szenet és olajat az áramfejlesztőkben, ha a füstgázból azonnal új üzemanyagot termelünk. Persze, ehhez az olajmágnások belegyezése és közreműködése is szükséges volna, amire nem számíthatunk.
A természetre semmiféle komoly befolyásunk nincs. Ha például a Csendes-óceánt szegélyező tűzgyűrű, a nyugat-amerikai Szent András törésvonal és a Földközi-tengeri kontinentális rétegek csusszannak az átlagnál nagyobbat, minden gondunk megszűnik jó időre.
A közelmúltban jelentek meg cikkek a Yellowstone supervulcano várható közeli kitöréséről. Ha ez megtörténik, hosszú ideig nem lesznek napi széndioxid gondjaink, mert a Föld lakosságának jó része el fog pusztulni.
Addig is be kellene tiltani az Amazonas őserdő és más erdők irtását, égetését, amelyek eddig szorgalmasan nyelték az általunk termelt széndioxid tonnáit.
Itt meg kell említenünk, hogy a föld oxigén termelésének 50-85 százalékát a tenger adja. Tehát a nagy erdőtüzek és minden más jelenség alig befolyásolja az oxigén mennyiségét.
1922-ben is olvadtak a gleccserek s nagy melegek voltak világszerte. Akkor is a világvégét várták, de nem következett be. Most pedig jó volna abbahagyni a jajveszékelést, nyivákolást. Aki most is a klímaváltozásról óbégat, nyilván tájékozatlan, fogalma sincs a Föld közelmúltjáról.
Természetes folyamattal állunk szemben, amihez alig van közünk. De ez mégsem menthet fel a környezetszennyeződés ránk háruló terhe alól.
