A magyarországi EP- és önkormányzati választások

 Először rendeztek Magyarországon egy napon, június 9-én európai parlamenti (EP) és önkormányzati választásokat. Az eredmények nagyrészt igazolták az előrejelzéseket, de meglepetések is születtek. Számítani lehetett ugyan a 2022-es parlamenti választás előtt alakult, de végül képviselőket nem állító, és a mostani választásokra a magyar politika új csillaga, Magyar Péter által újjáélesztett Tisztelet és Szabadság (TISZA) párt sikerére, bár annak mértéke felülmúlta a várakozásokat.

Az EP-választásokat meggyőző fölénnyel (44,82 százalék) újra a Fidesz-KDNP nyerte meg, de korábbi 13 mandátumából kettőt elveszített. Második helyre futott be 29,6 százalékkal (7 mandátum) a TISZA, harmadik helyre került a Demokratikus Koalíció-Magyar Szocialista Párt-Párbeszéd baloldali koalíció 8,03 százalékkal, ami csak két mandátumot jelent a korábbi 5 helyett a DK számára (az MSZP-nek és a Párbeszédnek nem jutott mandátum). Végül bekerült újoncként 6,71 százalékkal, egy mandátumot szerezve a jobboldali, nemzeti konzervatív Mi Hazánk is.

Kiesett viszont az EP-ből a liberális Momentum (3,7 százalék), amelynek eddig két képviselője volt, valamint az egykor radikális nemzeti Jobbik (0,99 százalék), amely ma konzervatív pártként határozza meg magát, de az elmúlt években a baloldali ellenzékkel lépett sikertelennek bizonyult választási szövetségre. A Momentum az a párt, amely a magyar olimpiai pályázat „megfúrásával” (Nolimpia kampány népszavazásért) kezdte karrierjét, majd arra volt büszke, hogy mennyi uniós pénz Magyarországtól való visszatartásában játszott szerepet, mondván, hogy ezek a „Fideszt és klientúráját gazdagítják”. Két képviselőjük rendszeresen „feljelentette” Brüsszelben az Orbán-kormányt, hozzájárulva ahhoz, hogy Magyarország az Európai Unió „fekete báránya” lett. Működésük sokak szerint kimeríti a hazaárulás fogalmát, de ők ezt pont fordítva látják. A sors fintora, hogy bukásuk éppen a párizsi olimpia évében történik, amelyhez a magyar pályázat kiütésével nekik is közük van.

A Fidesz-KDNP némileg veszített súlyából, de mostani eredménye is kétharmados többséget jelentene egy parlamenti választáson. Választási jelszavuk – „no war, no migration, no gender” - támogatásra talált a szavazók többségének körében. A kisebb ellenzéki pártok a megsemmisülés határára kerültek. A Magyar Szocialista Párt szinte már csak a Demokratikus Koalíció kegyelmének köszönheti létezését, és megsemmisítő vereséget szenvedett a Fidesztől és az ellenzéki szövetségtől egyenlő távolságot tartani próbáló zöld párt, a Lehet Más a Politika (LMP) is a maga 0,87 százalékos eredményével.

Az „ellenzékváltás” nyertese a TISZA párt lett, amely felmérések szerint azonban nemcsak a pártjaikkal elégedetlen ellenzéki szavazókat szívta el, de a Fidesz táborából is vitt el szavazatokat. Üstökösszerű megjelenése figyelmeztetés a kormánypárt számára, rávilágít a magyar társadalom egy jelentős szeletének elégedetlenségére (1,3 millió szavazó). A már 14. éve kétharmados többséggel kormányzó Fidesz-KDNP koalíciót többek között azzal vádolják, hogy visszaél túlhatalmával, egyeztetés nélkül viszi keresztül elképzeléseit, és eltűri „klientúrája” hivalkodó gazdagodását. Emellett valószínűleg sokan egyszerűen ráuntak, és valami újat akarnak.

Ezt az újat Magyar Péterben és a TISZA pártban találták meg. Ő azon a nyelven beszél, amely a közösségi médiában dívik, divatosan öltözködik, jó megjelenésű, fiatalos, a jelenlegi politikai garnitúrát bíráló megállapításokat tesz, mint például hogy a Fidesz és annak fő ellenfele, a Demokratikus Koalíció (Gyurcsány Ferenc pártja) valójában összejátszanak, és ennek köszönhető Orbán Viktor hatalmon maradása, hogy a miniszterelnök háborúellenes retorikája is csak ezt a célt szolgálja, vagy hogy a kormánypárt propagandagépezete félrevezeti a közvéleményt, és lejárató akciókat alkalmaz ellenfeleivel szemben.

Magyar Péter, aki a párt alelnöke (az alapító elnökről, Szabó Attiláról keveset tudni, nem szerepel a nyilvánosságban) jogász, belülről ismeri a Fideszt (ahol árulónak tartják), volt feleségével, Varga Judittal, a későbbi igazságügyi miniszterrel együtt éveken át Brüsszelben élt, ahol felesége az Európai Parlament politikai tanácsadója, majd Áder János volt köztársasági elnök csapatának tagja volt. Magyar Péter a volt felesége és az előző államfő, Novák Katalin lemondásához vezető „kegyelmi botrány” után a teljes ismeretlenségből lépett a nyilvánosság elé. Akkor még azt ígérte, hogy nem tervez politikai pályafutást, nem alapít pártot, de leleplezéseivel „atombombát robbant”, amely elsöpri az orbáni Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Mozgalmat hozott létre Talpra Magyarok Közössége néven, de később, mivel indulni szándékozott az EP-választáson, szüksége lett egy pártra. Homály fedi, hogyan került képbe az addig teljesen ismeretlen, inaktív TISZA párt, így viszont nem volt szükség új pártot alapítani, amire már nem is lett volna elég idő.

Sokakban visszatetszést keltett, hogy a volt feleségével korábban titokban rögzített, bizalmas politikai információkat is tartalmazó magánbeszélgetéseit annak tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozta. Ennek ellenére hetek alatt tömegek álltak mögé, százezres nagygyűlésein elragadtatással hallgatták, mint valami messiást. Nem tudni, hogy költséges országjárását, nagygyűléseit milyen pénzekből fedezi.

Varga Judit ezt követően hosszú videófelvételen tárta fel viharos házasságuk és válásuk történetét (három gyermekük van). Ebből kiderült, hogy férje verbálisan súlyosan bántalmazta, és bizalmával visszaélt. A Fideszre és annak egyes vezető politikusaira vonatkozó „leleplezéseket” Varga Judit cáfolta. Magyar Péter, bár korábban többször leszögezte, hogy nem vágyik európai parlamenti képviselőségre (mint mondta, ez „kamuállás havi 20 ezer euróért”), végül mégis pártjának listavezetője lett, és ki is megy Brüsszelbe. Arra hivatkozik, hogy a Facebookon megszavaztatta híveit, vállalja-e el az állást, ők pedig igent mondtak rá. Szereti a luxus életvitelt, amihez hozzászokott, nem tud és nem akar lemondani róla. Hatalmas egója, arroganciája, botrányai nem ártanak népszerűségének. Ellenfeleit, bírálóit perekkel fenyegeti, a médiát, ha nem szája íze szerint tájékoztat, megalázza, az egyik (egyébként ellenzéki) televízió műsorában egyszerűen felpattant a székből és kiviharzott, amikor kellemetlen kérdést tettek fel neki.

A TISZA párt programjáról lózungokon kívül keveset tudni. Egyformán bírálja a Fideszt és a DK-t, melyek viszonzásul hasonlóan súlyos kritikával illetik. Gyurcsány Ferenc azonban tett olyan utalást, hogy a következő, 2026-os parlamenti választásokon esetleg szóba jöhet egy választási szövetség vele. A legfontosabb kérdésekben (háború, migráció) Magyar Péter nem foglal állást. Szinte előzetes vizsgálat nélkül azonnal felvették pártját az Európai Néppártba, ahol viszont már kénytelen lesz színt vallani Magyarországot érintő fontos ügyekben. Egyelőre egy Orbán Viktort moszkvai és pekingi látogatása miatt elítélő EP-határozat szavazásánál a TISZA tartózkodott.

Az önkormányzati választásokat országosan szintén a Fidesz nyerte meg, a vármegyék többségében 50 százalék feletti eredménnyel. A TISZA csak Budapesten állított jelölteket, mert nem volt ideje a pártszervezésre vidéken. Második lett a Mi Hazánk 10-20 százalék közötti eredményekkel, harmadik a DK 10-12 százalékos és negyedik a Momentum átlagosan 6-10 százalék közötti szavazataránnyal. Budapesten, ahol a Fidesz nem vezet a felmérésekben, a kormánypárt és a TISZA egyaránt 31,25 százalékot szerzett (10-10 képviselő), a DK-MSZP-Párbeszédnek 18,75 (6 mandátum), az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt szintén 9,37 százalékos eredményt ért el (3-3 képviselő). Borítékolható, hogy miután a fővárosi közgyűlésben az újraválasztott Karácsony Gergely főpolgármesternek (aki a DK-MSZP-Párbeszéd listavezetője volt) nincs meg a szükséges többsége, a költségvetés és a további fontos határozatok elfogadása nehézségeket fog okozni, hacsak a TISZA nem fog össze a baloldallal vagy a Fidesszel, ami újra csak színvallásra fogja kényszeríteni Magyar Péter pártját.

A főpolgármester-választáson Karácsony Gergely és az LMP által támogatott, jelentős közlekedésfejlesztési és -irányítási tapasztalatokkal rendelkező Vitézy Dávid csaknem azonos, az előbbi 47,51, az utóbbi pedig 47,50 százalékos eredményt ért el. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP jelöltje az utolsó pillanatban visszalépett Vitézy Dávid javára, hogy Karácsonyt le lehessen váltani, de nem járt sikerrel. A szoros eredményt többszöri újraszámlálás követte, de végül 293 szavazattal Karácsonyt hozták ki győztesnek.

A regnáló főpolgármester az elmúlt öt évben gyenge politikai teljesítményt nyújtott, ígéretei többségét nem teljesítette, szinte semmilyen komoly eredményt nem tud felmutatni a Lánchíd és a Blaha Lujza tér felújításán kívül. A Fidesz által támogatott elődje, Tarlós István 200 milliárd forint tartalékkal adta át a kasszát, amelyet Karácsony teljesen kiürített, és a fővárost az ellenzék szerint csődközeli helyzetbe juttatta. Tevékenysége főleg a kormány bírálatára és állandó panaszkodásra szorítkozott. Közmondásos az autósok ellen folytatott harca, mindenfelé kerékpársávok és azokat védő karók létesítése, forgalomlassítás, dugók, 30 km/órás táblák, „méhlegelők” (fűnyírás helyett), egyre több hajléktalan az aluljárókban és az utcákon. De a jelek szerint a budapestiek csekély többsége inkább rá szavazott, nehogy egy Fidesz által támogatott jelölt kerüljön a főpolgármesteri székbe. Hogy Karácsony kitölti-e ötéves mandátumát, az a „jövő zenéje”.

Munkatársunktól