A magyar–ukrán adok-kapok politika

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter július 22-i kijevi látogatását követően – az előzetes bejelentéseknek megfelelően – a nyári időszak után munkának láttak a két ország közötti oktatási és nemzetiségi kérdések rendezésével foglalkozó vegyes bizottságok. Eközben újraindult a diplomáciai adok-kapok.

Szeptember 15–16-án Kárpátalján, Ungváron került sor az ukrán–magyar oktatási munkacsoport harmadik ülésére, melynek munkáját az Ukrán–Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság hívta életre. Ezt megelőzően a bővített hatáskörű ukrán–magyar oktatási munkacsoport először idén február 24-én tartotta meg első ülését Kijevben, második ülését pedig május 13-án Budapesten. Mint arról a KMKSZ hivatalos honlapján közzétett beszámolóból is kiderül, az eseményen magyar részről Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkár, Íjgyártó István, Magyarország ukrajnai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Bacskai József Magyarország ungvári főkonzulja vett részt, továbbá több magas beosztású magyarországi szakember. Ezzel egyidejűleg ukrán részről jelen volt Vira Rohova ukrán oktatási miniszterhelyettes asszony, Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint számos fővárosi, illetve kárpátaljai intézmény vezetője és illetékes munkatársa. A megye tudományos és pedagógiai közösségeinek képviseletében meghívást kapott Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, Csernicskó István, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, valamint Volodimir Szmolanka, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora is. Az értekezések folyamán a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a KMPSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviselőivel is sikerült megbeszélést folytatni, ami lehetőséget adott a kapcsolatok és a fennálló helyzet áttekintésére.

Mint az a munkacsoport tevékenységét összegző beszámolóban is megfogalmazásra került, Pacsay-Tomassich Orsolya így nyugtázta az eseményt: „Egyetértettünk abban: elérkezett az idő, amikor nem tehetjük meg tovább, hogy ne üljünk le tárgyalni az ukrán féllel, nem tehetjük meg, hogy ne cselekedjünk, ne keressünk minden apró megoldást, ami előremozdítja az ügyet. Óvatos optimizmusra ad okot az ukrán félnek a konstruktivitása és a nyitottsága.” Az államtitkár kiemelte: bizakodó azzal kapcsolatban, hogy folytatni fogják a munkát, valamint, hogy mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség érdekében megtegyenek mindent, amivel el lehetne mozdítani a holtpontról a helyzetet. Ugyancsak elhangzott, hogy a konkrét előrelépések megállapítása érdekében a munkacsoport ülésének második napjára jegyzőkönyv aláírást is terveztek, viszont erről további részletek nem állnak rendelkezésre.

Mint arról az Ukrán Külügyminisztérium hivatalos oldalán, valamint az Ukrinform-on hírül adták, az oktatási munkacsoport soron következő ülését követően a két ország külügyminisztereinek megegyezése értelmében Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter helyettes, valamint Kalmár Ferenc Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos elnöklésével szeptember 21-én Kijevben sor került a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításával foglalkozó ukrán–magyar vegyes bizottság találkozójára is. A felek a következő ülés – mely előreláthatóan ugyancsak Kijevben esedékes, s melynek pontos időpontja még egyeztetés alatt áll – előkészítésén dolgoztak. Bodnar bizalmát fejezte ki aziránt, hogy a bizottság tevékenysége keretében végbemenő Ukrajna és Magyarország közötti párbeszéd – a felek nemzeti jogszabályainak megfelelően – hozzájárul majd a magyarországi ukrán kisebbség és az ukrajnai magyar kisebbség jogainak megfelelő védelméhez. „Ez megerősíti a jószomszédi, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat országaink között” – nyilatkozta az ukrán külügyminiszter-helyettes. Bodnar és Kalmár ugyancsak kiemelték az előrelépéseket az említett ukrán–magyar oktatási munkacsoport 3. ülését illetően is.

A konfliktus rendezését célzó lépések közepette mindamellett tapasztalható a politikai-diplomáciai értelemben vett „napi egészséges pofon” leosztása is. Pláne, hogy az ukrán sajtóban fokozott figyelmet szentelnek Magyarországnak. Így például szeptember 1-én az Ukrinform újságírója nem épp baráti lépésként napolta el az augusztus végén végbement magyar–orosz egyeztetéseket. Ez utóbbiak keretein belül a felek tizenöt évre szóló szerződés aláírásáról egyezkedtek a földgáz Ukrajnát megkerülő szállításáról, mely elvileg már idén október 1-től életbe lép. Váratlan volt az ukrán fél azon lépése is, mely értelmében Nacsa Lőrinc magyar parlamenti képviselőt, a KDNP szóvivőjét további magyarázat nélkül három évre kitiltotta az országból. A politikus ezzel csak az Újlak–Tiszabecs határátkelőhelyen szembesült szeptember 22-én. Az esetet a Jevropejszka Pravda az Infoposzt hírforrásaira hivatkozva úgy magyarázta, hogy Nacsa kitiltására közvetlenül a 2020 őszén végbement ukrajnai önkormányzati választásokat követően került sor, merthogy néhány nappal a választásokat megelőzően a KMKSZ mellett agitált saját Facebook-oldalán. Ezt az ukrán fél a belügyeibe történő beavatkozásként értelmezte, aminek megfelelően reagált is. Csak mivel azóta a magyar honatya nem kísérelt meg újabb támogatást Ukrajnában, így mindeddig nem szerzett az esetről tudomást. Kész szerencse, hogy legalább az „adnak–vedd el” elv működik, s így a kárpátaljai iskoláknak szánt ajándékokat, melyeket Nacsa előzetes egyeztetések lebonyolítása után személyesen szeretett volna átadni, átengedték a határon. Valamint még csak ezután (remélhetőleg) tisztázódik, hogy mi akar lenni abból a sajtóban megszellőztetett hírből, miszerint magyar gyártású töltényeket használtak a napokban Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadója, Szerhij Sefir elleni fegyveres támadás során. A tizennyolc lövés következtében a politikus maga nem, de annak sofőrje sérülést szenvedett el. Szerencsére az orvosok nem látnak életveszélyt. Remélhetőleg minél hamarabb kézre kerülnek a merénylet elkövetői.

Paládi Renáta