A Maros Művészegyüttes vendégjátéka Budapesten

János vitéz Sárga rózsástól

A magyar kultúra napját megelőző hétvégén a Hagyományok Háza budai székházában két előadással vendégszerepel a Maros Művészegyüttes. A Sárga rózsával és a János vitézzel várja a közönséget. Az elmúlt évről és a turnéról Barabási Attila Csaba az Együttes főigazgatója informál.

„A Maros Művészegyüttes Románia legnagyobb kéttagozatú – román és magyar társulatot magába foglaló – hivatásos intézménye. Visszatekintve az elmúlt évre igencsak elégedettek lehetünk, mivel terveinket, – ha kisebb-nagyobb változásokkal is – megvalósítottuk. Jóllehet tavaly nem tudtuk megtartani a hagyományos magyarországi tavaszi programsorozatunkat a kultúrházak gondjai miatt, így más megoldást kerestünk. Ennek nyomán több kisebb – nyugat-magyarországi, fővárosi, gyáli – vendégszereplésünkkel a betervezett fellépésszámot realizálni tudtuk. Hazai körútjaink zökkenőmentesen haladtak, bemutatóink is sikeresek voltak, mivel megszorítások nem hátráltatták munkánkat. Visszatekintve eleget tudtunk tenni minden hozzánk érkező felkérésnek, legyenek azok táncszínházi produkciók, diákelőadások, vagy a kicsiknek szóló mesejátékok.

Megtiszteltetés számunkra, hogy A magyar kultúra napját megelőző hétvégén két előadással is felléphetünk a Hagyományok Házában. Két produkciót ismerhet meg a fővárosi közönség: a Sárga rózsa felnőtteknek, míg a János vitéz főként gyerekeknek szól.

Az ajánlót a János vitézzel kezdem, hiszen előző évben ünnepeltük Petőfi Sándor születésének bicentenáriumát. A produkciót Novák Ferenc Tata rendezte, s az emlékévre tekintettel vittük színpadra a korábbi előadást. A darabon nem fogott az idő, megszületése óta felnőttnek-gyermeknek egyaránt lebilincselő olvasmány; feldolgozásainak listája pedig több oldalt igényelne. Népi hős, aki legyőzi a zsiványokat, boszorkányokat és óriásokat, s kiszabadítja a francia királylányt a gonosz törökök karmaiból, és elnyeri Iluskájával az örök boldogságot. Az elbeszélő költemény két legfontosabb üzenete: az élet legfontosabb vezérlőelve a szeretet, s hogy tetteinkért, – mint Jancsi is tette a nyája elvesztése után – vállalni kell a felelősséget.

A Sárga rózsa színpadra vitelét Jókai Mór, a nagy magyar író-mesemondó ihlette. Könczei Árpád rendező-koreográfus kezét dicséri az adaptáció: a Hortobágy zárt világában játszódó szerelmi háromszög, a két gyermekkori barát és Klárika, a Sárga rózsa szomorú történetének elregélése a zene és a tánc nyelvén.

A Társulat nagyon készül a turnéra, a zenekart, a tánckart és a kisegítő személyzetet is beleértve mintegy negyvenen kelünk útra.”

Dr.Csermák Zoltán

Fotók: Barabási Attila Csaba