A philadelphiai Mütter múzeum
Az amerikai orvostudomány bölcsője Philadelphia, Amerika régi fővárosában ma is öt orvosi egyetem működik, és az orvostudomány szinte minden ágazata képviselve van a Testvéri szeretet városában. A University of Pennsylvania volt az első orvosi egyetem, melyet 1765-ben alapítottak, az orvosi társaság külön orvosi múzeumot hozott létre 1863-ban.
Az amerikai orvosok európai nagyvárosokban szereztek gyakorlati tapasztalatokat, párizsi, berlini és bécsi orvosokkal tartottak tudományos kapcsolatokat. Így került a múzeum tulajdonába Joseph Hyrtl osztrák tudós emberi koponyagyűjteménye.
Joseph Hyrtl a XIX. század leghíresebb anatómusa Kismartonban született 1810-ben. Édesapja Franz Joseph Haydn zenekarában játszott.
Szülővárosában szerzett előképzettséget az orvosi tanulmányaihoz. Szülei szegények voltak, és pénzt kellett teremtenie az orvosképzés költségeinek fedezésére. Még diák korában igazságügyi boncnokként dolgozott, Bécsben egyetemi évei alatt is folytatta ezt a tevékenységét és értékes kincsekkel gyarapította a bécsi Allgemeines Krankenhaus orvosi gyűjteményét Czermak professzor mellett 1833-ban fejezte be orvosi tanulmányait.
A múzeumban betöltött állását kihasználva speciális anatómiai kurzusokat tartott hallgatóknak, gyakorlati anatómiából pedig orvosoknak. Ezeken a tanfolyamokon rengetegen vettek részt.
1837-ben, amikor még csak huszonhat éves volt, Hyrtlnek felajánlották a prágai egyetemen az anatómia professzori állást, és ott végzett munkájával megalapozta anatómia tanári hírnevét. 1845-ben a Bécsi egyetemen lett az anatómia professzora, majd az egyetem rektorává is megválasztották 1865-ben, amikor az egyetem 500 éves évfordulójára készültek.
Két világhírű anatómia könyvet írt, melyet több nyelvre lefordítottak.
Az 1800-as évek elején alakult ki a frenológia, az emberi viselkedés elmélete, amely azon a meggyőződésen alapul, hogy az egyén jelleme és mentális képességei korrelálnak a fej alakjával. A frenológia a kriminológia egyik korai biológiai elmélete volt, és megalapozta a kriminológiai biológiai iskola kialakulását. Hyrtl azért kezdett emberi koponyák tanulmányozásába és gyűjtésébe , hogy bebizonyítsa a frenológusok állításainak helytelen voltát, akik szerint a koponya jellemzői az intelligencia és a személyiség bizonyítékai, és hogy a faji különbségek anatómiai különbségeket okoznak a koponyán. Hyrtl kutatása az összegyűjtött 140 koponya adatai alapján az, hogy az emberi koponya anatómiája igen változatos, a koponya mérete nem függ össze a felsőbbrendűségi teóriával. Nagyrészt az európai lakosság köréből gyűjtött koponyákat, öngyilkosok, rablók, gyilkosok, betegek, elmebetegek, pl. egy híres bécsi prostituált , egy gyerekgyilkos nő, magyar betyárok, katonaszökevények koponyáját tanulmányozta és mérte, de egy-egy japán, thai, és kínai mintát is tanulmányozott.
A koponyák állványra vannak felszerelve, a személy korára, születési és származási helyére, vallására és halálának okára vonatkozó megjegyzések és a koponya mentorának (adakozójának) neve is fel van tüntetve.
Összesen 10 magyar koponyát tartalmaz a Müller múzeum gyűjteménye négy állandó kiállításon, a többi a pincében található, a látogatás alkalmával jegyzeteltem, egyetlen egynél nem említi, hogy katolikus vallásúak lennének. Mind református vallású, ez azért valószínű véletlen: Pál László katonaszökevény betyárnak állt be, felakasztották 1861 -ben; Soltész Jóska 28 éves katona, tüdőbaj; Szabó Vilmos, Tiszafüred, 35 éves huszár, Bécs, katonai kórház; Koloman Ernő, Jászapáti, lovashuszár, 21 éves, tífusz; Farkas Gyula, Késmárk, katona, 28 éves, golyóval végzett magával; Fekete Géza, Galánta, huszár, katonaszökevény, betyárnak állt, Munkácson halt meg; Csáky László, 23 éves rabló, felakasztották Aradon; Lukács Péter, cigány 24 éves, agykárosodás . Ürményi Géza esete a legérdekesebb: Szigetről való, 70 éves korában megpróbálta elvágni a torkát, de ádámcsutkája annyira megkeményedett, hogy nem sikerült, és 10 évig még depresszió nélkül élt tovább.
Joseph Hyrtl nyugdíjba vonulása után is folytatta az orvosi minták gyűjtését. Mödlingben árvaházat és templomot építtetett. Perchtoldsdorfban hunyt el 1894-ben Ausztria leghíresebb anatómusa. Bécs, Liesing , Hollabrun és Eisenstadt városa szoborral állítottak emléket Hyrtlnek, utcákat, tereket neveztek el róla.
A Mütter múzeum gyűjteményében rengeteg érdekes orvostörténeti minta található, nemrég került a tulajdonukba Albert Einstein agya, és az ebből készült diagyűjteményt is állandó kiállításon mutatják be. Mellékelek egy filmet, mely a kiállításon készült 8 perces felvétel. Ebből annyit értettem meg, hogy Einstein agya könnyebb mint egy átlag emberé, 3 font helyett 2,7 , de a tekervényei a jobb oldalon, ami nyelv és a matematika tudásért felelősek, nagyobbak, és nem látszik rajta az öregedés, azaz összeszáradás jele.
Bika Julianna
(a szerző fotóival)
