A tisztább, egészségesebb környezetért

    Szlovákiában ez év január elsejétől betétdíjasok lettek az ásványvizes, üdítős, sörös műanyagpalackok és a dobozos italok. A termékek árában ugyan nem tüntetik fel a betétdíj összegét, de a pénztári fizetésnél minden palackért, illetve dobozért felszámítanak 15 centet, amelyet a visszaváltáskor a vásárló visszakap. Nem titok, hogy Szlovákiában óriási gondot jelentenek a szeméttárolókban felhalmozott műanyagpalackok, dobozok, arról nem szólva, hogy az útmenti árkok, patakok, folyók, de még a parkok is nagyon sokszor szemétlerakóvá lettek. Látjuk ezt, amikor környezetvédő aktivisták rendszeres szemétgyűjtése nyomán tonnaszámra gyűlik össze a szemét a kültereken, halásszák ki a bedobált műanyagpalackokat, dobozokat a patakokból, folyókból. A hivatalos szemétlerakatok sem bírják már a rengeteg műanyag szemetet, amely ráadásul tudvalevő, hogy nemcsak mennyiségében okoz gondot, hanem erősen környezetkárosító is. Hogy mennyire válik be a betétdíjak bevezetése, arról még korai beszélni, de mindenesetre Ján Budaj környezetvédelmi miniszter már örömmel jelentette be, hogy a vásárlók az év első hónapjában 40 000 palackot és dobozt váltottak vissza, amelyek újrahasznosításra kerülnek, és ez a számadat bizakodásra ad okot. Remélhetőleg a tendencia folytatódik, hiszen mindenki felelős a Földünket fenyegető klíma- és ökológiai katasztrófáért, környezetünk megóvásáért.

    A brit Environmental Investigation Agency is felhívta a figyelmet, hogy számos tény igazolja a műanyagok káros hatását az emberi szervezetre, a környezetre, az állatvilágra. Ezért kívánják felszólítani az ENSZ tagállamait, hogy a lehető legrövidebb időn belül fogadjanak el olyan megállapodást, amelynek célja a műanyagok gyártásának és egyúttal a műanyagszemétnek a csökkentése. A brit ügynökség 2022 januári közleményében kifejtette, hogy a műanyagok környezetszennyező hatása egyre veszélyesebb, a műanyagrészecskék mindent körülvesznek, azokat belélegezzük, de jelen vannak a talajban, az élelmiszerekben, de még a hóban is, negatív hatással vannak a növény- és állatvilágra. Megállapították, hogy amennyiben nem szűnik meg a tengerek és óceánok műanyaggal való elárasztása, 2040-re súlyban több műanyagszemét lehet a vizekben, mint a bennük élő halak súlya.

    Februárban és márciusban az ENSZ környezetvédelmi közgyűlésén több mint száz ország együttesen szeretné elérni, hogy foglalkozzanak a szennyezettségről szóló megállapodással, remélhetőleg, ezúttal sikerrel, ugyanis az elmúlt években az ezzel foglalkozó megállapodás elfogadását néhány ország meggátolta. Az ilyen megállapodás legalább részben megoldást jelentene a gondokra, illetve valamelyest pozitív irányba mozdítaná el a dolgot. A legnagyobb probléma azonban, hogy még mindig nincs megfelelő módja a műanyagok környezetkímélő likvidálásának és újrahasznosításának. Vannak ugyan ilyen-olyan kezdeményezések, de nagymértékű, teljes körű megoldás eddig nem született.

    Joggal lelkesek most a szlovákiai környezetvédők és a környezetvédelmi tárca szakemberei is, mert úgy tűnik, hogy a szlovákiai vásárlók kezdik megszokni a betétdíj bevezetését, ráéreztek, hogy a palackok nem a szemétbe valók, hiszen pénzük fekszik benne, érdemes azokat visszaváltani. Ugyanakkor Szlovákiában betiltották az egyszer használatos műanyag evőeszközök, tányérok használatát is a közétkeztetésben, az éttermekben, a tömegrendezvényeken. Valami tehát elindult, reméljük a kezdeti lelkesedés nem lankad, és mind többen tudatosítják, hogy a természetvédelem valamennyiünk közös ügye.

Benyák Mária