Aki az agráriumot választja, arra biztos jövő vár

Év eleji beszélgetés Nagy Istvánnal, Magyarország agrárminiszterével

  A hírekből úgy tűnik, hogy a mezőgazdaság az elmúlt évben sikerágazata volt a magyar gazdaságnak. Azonban, ha csak az aszályra vagy a szélsőséges időjárásra gondolunk, akkor az eredmények rendkívüli erőfeszítésekről is tanúskodnak. Nagy István agrárminiszterrel, aki még Mosonmagyaróvár polgármestereként járt először a bécsi magyarok házában, többek közt erről is beszélgettünk.

  A számok magukért beszélnek: tavaly a mezőgazdaság kibocsátásának értéke elérte a 2 776 milliárd forintot, 3 százalékkal meghaladva az előző évit, s az első tíz hónapban az agrártermékek külkereskedelmi egyenlege 2,7 milliárd euróval járult hozzá a nemzetgazdaság 4,4 milliárd eurós többletéhez. Az agrárexport meghaladta a 7,8 milliárd eurót, amely érték 9 százalékkal több az előző év azonos időszakának értékéhez képest. A tavalyi év első három negyedévében a mezőgazdasági beruházások értéke elérte a 301 milliárd forintot, amely változatlan áron 15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elért értéket. Miközben a szélsőséges időjárás valóban rendkívüli kihívásokkal állított minket szembe. Az időjárási viszontagságok ellenére egyébként 2019-ben 4,84 millió tonna búza termett az országban, ami 21 millió ember kenyérellátását biztosítja, fedezi a vetőmagot és a megfelelő takarmányozást is.

  A tavalyi év nyugodtan nevezhető az elmúlt időszak legaszályosabb évének. A csapadékeloszlás egyenletlen volt, a lassú esők hiányoztak. S talán a klímaváltozás következménye is, hogy a hirtelen lezúduló csapadék gyorsan elfolyt. Hogyan lehet ez ellen küzdeni?

  Nem kell jóstehetségnek lenni hozzá, hogy várhatóan a jövőben sem lesz jobb a helyzetünk, tehát nem várhatjuk ölbe tett kézzel, hogy magától megoldódik.

  Azaz, öntözés nélkül nem lesz eredményes termelés. A felszín feletti vizeinkből jelenleg hazánkban mintegy 80 ezer hektárt öntöznek, miközben a meglévő csatornák 200 ezer hektár öntözését tennék lehetővé. Magyarország folyóiba kevesebb víz érkezik, mint amennyi távozik, így „erkölcsi alapunk van öntözni”. Utoljára 1992-ben volt ilyen nagy aszály, s az elmúlt 30 esztendőt tekintve nagyon gyorsan fel kell készülnünk arra, hogy olyan vízgazdálkodást és talajművelést folytassunk, amivel minimalizálni tudjuk majd a várható károkat.

  Az új öntözéses gazdálkodásról szóló törvény január elsején lépett hatályba. A szabályozás a hozzá kapcsolódó intézkedésekkel együtt lefedi mindazokat a lépéseket és eszközöket, amelyet ma kormányzati oldalról meg lehet tenni a termelői öntözési beruházások szakmai, jogi és finanszírozási feltételeinek fejlesztése, valamint a jelenleg még fennálló akadályozó tényezőinek megszüntetése terén. Az új törvényi szabályozás révén elhárulnak a hazai mozaikos birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházások megvalósítását és működtetését akadályozó tényezők. A törvény a hazai tagolt mezőgazdasági üzemszerkezet okozta hátrányok leküzdése érdekében érdemi támogatást és segítséget biztosít a termelőknek az öntözési együttműködések létrehozására. Mindezeken túl a tavalyi esztendőben felállított Nemzeti Földügyi Központ 2020-ban a törvény által meghatározott módon segíti majd az öntözéses beruházásokat, készíti el az engedélyezést gyorsabbá tevő dokumentumokat is.

  Ha már a jogalkotásról esett szó, hadd kérdezzük meg, e téren mi várható 2020-ban?

  Az említett Nemzeti Földügyi Központ kulcsszerepet tölt be az osztatlan közös tulajdon tervezett rendezésében is. Terveink szerint idén tavasszal az Országgyűlés elfogadhatja majd azt a birtokrendezésről szóló törvénycsomagot, amelynek célja egyrészt a rendszerváltás óta le nem zárt állami birtokpolitikai ügyek rendezése, másrészt az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása.

  Az idei esztendőben két másik nagy jogalkotási feladat is áll előttünk: az egyik, a családi gazdasági és az őstermelői kategória évtizedes, „ráncfelvarrásra” szoruló szabályozási környezetének rendezése, a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítása. Míg a másik nagy feladat, a hazai szőlő-bor ágazat szabályozási környezetének megújítása, azaz egy új bortörvény megalkotása, amely a szőlő- és bortermelők számára egyszerűsítést és alacsonyabb adminisztrációs terheket jelent majd. Utóbbi érdekében már meg is kezdődött egy, mindezeket kiszolgálni képes XXI. századi informatikai háttér fejlesztése.

  Ahhoz, hogy a tavalyi év eredményei tarthatók legyenek, szorgos kezekre is szükség van. Az agrárium mennyire vonzó pálya ma? Sokak álma, hogy korán keljen, s sáros csizmával járja a földeket, az istállókat?

  Ma már gazdálkodónak lenni nem egyenlő a sáros csizmával. Rendkívül összetett ismereteket és szakértelmet igényel a gazdálkodás a környezetvédelemtől egészen az állatjóléti ismeretekig, vagy akár a több tízmilliós gépek vezetéséig. Az a fiatal, aki ma az agráriumot választja, az a biztos jövőt választja.

 Mivel Magyarországon eddig nincs kiépült rendszere a mezőgazdasági vállalkozások generációváltásának, ezért az Agrárminisztériumban már folyamatban van egy generációváltás elősegítését célzó szakpolitikai program kidolgozása is, amelyet több érdekképviseleti szerv bevonásával készítünk elő. A program keretében a családi gazdaságok szabályozásának kérdéskörét is vizsgáljuk majd, a célunk az érintett gazdálkodói kör fejlődéséhez és gyarapodásához kívánt ideális feltételek biztosítása.

  Azon dolgozunk, hogy minél jobban segítsük a nemzedékváltást. 2050-ben a Földön már kilenc milliárd ember élelmezéséről kell gondoskodni, miközben közel 3 százalékkal csökken majd a világ termőföldjeinek területe, és az ivóvíz mennyisége, amellett, hogy  40 százalékkal több fehérje előállítására lesz szükségünk. Ezért is fontos, hogy minél több fiatalt nyerjünk meg arra, hogy a mezőgazdaságban képzelje el a jövőjét.

  A klímavédelemben is van szerepe az agráriumnak?

  Természetesen. Az élelmezésbiztonságot figyelembe véve nem megoldható a kibocsátás csökkentése csupán azzal, hogy a termelés mértékét csökkentjük, az agráriumban kibocsátás-csökkentő technológiák bevezetése jelentheti a megoldást. Magyarország mezőgazdasága számára kiemelt jelentőségű: az öntözésfejlesztés, a digitalizáció és a precíziós mezőgazdaság fejlesztése, az állattartótelepek és trágyakezelés, illetve a kijuttatás korszerűsítése, a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működtetése és fejlesztése, továbbá az agrár-környezeti és klímakutatási, valamint az innovációs és tudásátadási rendszerek fejlesztése.

  Emellett klímavédelmi célokat is szolgálva idén tovább folytatjuk Országfásítási Programunkat.

  A támogatáspolitika fontos eleme az uniós Közös Agrárpolitika. Támogatáspolitika tekintetében kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a magyar gazdák 2020-ban is. A magyar gazdálkodók számára idén várhatóan több mint 450 milliárd forintnyi támogatást fogunk kifizetni különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken az idén tavasszal benyújtandó kérelmeik után.

  Nemzeti forrásokból idén is 100 milliárd forintot fordítunk saját költségvetésünkből agrártámogatásokra, kiemelten fókuszálva az állattenyésztésre. Természetesen a 2020 utáni időszakról sem feledkezünk meg, a Közös Agrárpolitika reformjára vonatkozó tárgyalások idén tovább folytatódnak és remélhetőleg sikeresen le is fognak záródni. Ez a feltétele annak, hogy nyugodtan elő tudjuk készíteni az idei év legfontosabb dokumentumát, a Stratégiai Tervet is, amely a 2021 és 2027 közötti Közös Agrárpolitika forrásai felhasználásának kereteit rögzíti és majd az Európai Bizottsággal kell elfogadtatnunk.

B. L.