Akik már nem leszünk sosem

Schwedenplatzi beszélgetések 2

Az Ausztriai Magyar Kutatóintézet (ÖIUS) kortárs magyar írókat, költőket bemutató rendezvénysorozatának november 19-én Krusovszky Dénes, József Attila-díjas író, költő és kritikus volt a vendége. Krusovszky a jelenlegi magyar irodalom megkerülhetetlen alakja. Prózai és lírai művei egyaránt elismertek, a kritika pozitívan fogadta őket. Első, nagy sikert aratott regénye „Akik már nem leszünk sosem” címmel jelent meg 2018-ban, erre a műre utalt az est címadása is. Seidler Andrea, az est moderátora kérdéseivel a karrier mögötti művész életét próbálta feltérképezni első irodalmi próbálkozásaitól a jelenig, de betekintést kaphattunk abba is, hogyan születnek meg egy irodalmi mű szereplőinek karakterei és cselekményszövése is.

A kezdetekhez visszatérve gyermekkori olvasmányélményeinek kapcsán Krusovszky elmesélte, hogy ifjúsági irodalmat olvasó kortársaival szemben ő sokáig inkább a történelmi témájú regényeket preferálta. Ugyanakkor írói pályafutásának kezdetén ő maga sem volt kivétel a magyar írókat jellemző szabály alól, amely szerint minden prózaíró elsőként lírikusként indul. Korai versei még a Radnóti-féle eklogákra próbáltak hasonlítani, azok voltak a legfontosabb inspirációi. Később azonban ráébredt, hogy mégis jobban önmagára talál a karakterkidolgozás-fókuszú prózai műnemben. A legtöbb fejtörést pedig a cselekmény bevezetésének megfogalmazása okozza számára. Így az „Akik már nem leszünk sosem” első szavai, mondatai sokszoros újraírás, törlés, majd egy radikálisan új megközelítés eredményeképpen születtek meg.

Regényeiben megjelennek a magyar politikai történések is, prózaíróként bemutatja és tematizálja a nemzeti identitás jelentéstartalmát, a saját és a kollektív emlékezetet és a rendszerválás előtti korszak kulturális hatásokban érzékelhető lenyomatait.

Krusovszky arról is beszélt a közönségnek, hogyan élte meg a világjárványt, amely minden ember életére nagy befolyással volt. A művészekben a bezártság és elszigeteltség egyfajta sajátos immunválaszt váltott ki, a családi rendszer egymásrautaltságában és a szoros kötelékek előtérbe kerülésének eredményeként láttak napvilágot új gyermekversei.

A beszélgetés utolsó részében a szerző jövőbeni terveiről is szó esett. Bár az est túlnyomó részében a regény műfaja kapott hangsúlyt, Krusovszky terveiről mesélve elárulta, hogy jelenleg a novellák jobban érdeklik, és egy olyan gyűjteménnyel készül, amelynek kapcsán nemcsak új ötletek foglalkoztatják, hanem néhány, pár évvel ezelőtt megszületett, de eddig nem publikált írására is visszanyúl. Másik opcióként felmerült azonban az is, hogy egy teljesen új témakörben vagy filozófiában merül el, és szerzői munkásságának új aspektusát ismerhetjük meg írásaiban, olyan gondolatok alapján, melyeket már évek óta formál magában.

Kordás Olivér