Ausztria gazdasági fejlődése az előző választások óta
Az elmúlt öt évet gazdasági botrányok, válságok és infláció jellemezte. A következő kormányra ezért fontos feladatok várnak.
A jelenlegi osztrák kormány két hónapos volt, amikor a járvány a feje tetejére állította az elmúlt évtizedek gazdasági rendszerét. A bezárások, rövidített munkaidő, otthoni munkavégzés, koronasegély rányomták bélyegüket a gazdaság minden területére, és ennek a rendkívüli állapotnak a következményei ma is egyértelműen érezhetők. De még a Covid-19 következményei nélkül is sok kihívás vár a következő kormányra. Hogyan változott a gazdaság a most lecsengő törvényhozási időszakban, és milyen fejlesztések várnak az újra?
A pandémia első évében 2020-ban a gazdaság 6,5 százalékkal esett vissza. Összehasonlításképpen: egy évvel azelőtt 1,5 százalékkal nőtt. 2021-ben, egy évvel később 4,6 százalékos növekedés következett be, bár a teljes gazdasági teljesítmény mérésére szolgáló bruttó hazai termék továbbra sem érte el a válság előtti szintet. A rövid távú gazdasági csoda 2022-ben 4,8 százalékos növekedéssel ért véget, mert a félelmetes recesszió 2023-ban 0,8 százalékos csökkenéssel következett be. Idén is csak szerény gazdasági növekedés várható.
Az új kormány számára tehát kihívás lesz a gazdaság ismételt stabilizálása. Míg a szolgáltatási szektor pozitív, az ipar – különösen az építőipar és a feldolgozóipar – nehézségekkel küzd. Ez a fejlemény többek között az inflációval is összefügg: a rendkívüli inflációs ráták kordában tartása érdekében az Európai Központi Bank folyamatosan emelte az irányadó kamatot.
Másik problémás terület a munkaerőpiac. A kormányzás első és második évében a munkanélküliségi ráta hat százalék felett volt. 2023-ban a foglalkoztatottak 5,1 százaléka keresett munkát. A munkaügyi szolgálat (AMS) adatai szerint 2024 augusztusában csaknem tíz százalékkal többen voltak munkanélküliként nyilvántartva, mint az előző hónapban. Különösen érintettek az iparban és az építőiparban dolgozók. Az Institut für Höhere Studien (IHS) 6,7 százalékos munkanélküliségi rátát jósol 2024-re, és ez a ráta valószínűleg nem fog hat százalék alá csökkenni a következő néhány évben sem.
Nem csak a foglalkoztatottak számát kellene az új kormánynak napirenden tartania, mert más kérdések is alakítják a munkaerőpiacot, mint a szakképzett munkaerő hiánya, a magas integráció, vagy az 50 százalék körüli részmunkaidő-kvóta, főleg a nők körében. Gazdaságkutatók arra figyelmeztetnek, hogy a kevesebb munkavégzés tendenciája veszélyeztetheti az ország jólétét. Egy másik trend, amely a világjárvány idején elterjedt: az otthoni munkavégzés. 2021-ben meghozták a homeoffice-törvényt, amit manapság távmunkaként emlegetnek. Ez szabályozza, hogy az alkalmazottak bárhonnan hogyan dolgozhatnak.
2020 júniusában kiderült a csalás a német Wirecard cégnél, amelynek két osztrák menedzsere a fő gyanúsított. Egyiküknek az osztrák politikához fűződő kapcsolataira is fény derült az elmúlt években. A tavaly összeomlott Signa alapítója is rendelkezett hasonlóan jó kapcsolatokkal. Ötmilliárd eurós hiányával ez volt az osztrák gazdaságtörténet legnagyobb cégcsődje. De ne feledkezzünk meg a Mattersburgi Kereskedelmi Bank 70 millió eurós csalásáról sem.
Az említett esetek mindegyike azért említésre méltó, mert az érintettek jó politikai kapcsolatokkal rendelkeztek. Így nem meglepő, hogy Ausztria a Transparency International korrupciós indexében, a 20. helyen áll.
A Boston Consulting Group jelenlegi globális vagyonjelentése szerint 400 szupergazdag ember birtokolja az összes pénzügyi eszköz kétharmadát Ausztriában. Ez az egyenlőtlen megoszlás már a jelenlegi kormányt is érintette, és hangosabbak lettek a vagyon- vagy örökösödési illeték kivetésére vonatkozó követelések. A fekete-zöld kormány a klímabónusz mellett a hidegprogresszió eltörlésével egy újabb intézkedést vezetett be a magánháztartások tehermentesítésére. A fokozatos adóemelés vége az idén várhatóan 3,65 milliárd eurós megtakarítást hoz az adófizetőknek.
Nem minden törvényhozási időszakban van világjárvány és háború. A társadalom és a környezet azonban változik, és ez gazdasági kihívásokkal jár: növekvő munkanélküliség, a szegénység kockázata, a gyengélkedő ipar és a csődhullám. A következő kormánynak nemcsak Ausztriát, mint üzleti helyszínt kell megerősítenie, hanem biztosítania kell a társadalmi igazságosságot is.
Fetes
