Ausztria választ

Ausztriában szeptember 29-én választják újra a bécsi parlament, a Nationalrat 183 tagját. A többségi viszonyok változása és a kormányon belüli feszültségek miatt várható, hogy a néppárt és a zöldek által formált koalíció a választások után nem folytatja munkáját.

Aktív szavazásra jogosult minden osztrák állampolgár, aki legkésőbb a választás napján ünnepli a tizenhatodik születésnapját. A belügyminisztérium adatai szerint ez 6,346.029 személy. A passzív jogosultságra tizennyolc év a korhatár. A Nemzeti Tanács (Nationalrat) 183 képviselője kilenc tartományi választási körzetből kerül ki, melyek összesen 39 regionális választási körzetből tevődnek össze. Választási kötelezettség nincs.

„Mintha egy másik történelmi korszakban lett volna: öt évvel ezelőtt, a Covid előtt tartott legutóbbi, 2019 szeptemberi választáson még egészen máshogy nézett ki az osztrák politikai élet, mint most“ – írta a Mandiner. Akkor 6,396.812 volt a szavazásra jogosultak száma. 75,6 százalékos részvétel mellett az érvényes szavazatok száma 4,777.246 volt. Az első helyet az Osztrák Néppárt (rövidítés a szavazólapokon: ÖVP) érte el a szavazatok 37,5 százalékával, ami 71 parlamenti mandátumot biztosított. A második helyre a szociáldemokraták (SPÖ) kerültek, a szavazatok 21,2 százalékával 40 helyet szereztek a Nationalrat-ban. A szabadságpárt (FPÖ) a harmadik helyet szerezte meg 16,2 százalékkal, ami 31 parlamenti ülést biztosított számára. Ugyancsak bejutottak a Zöldek (GRÜNE) 13,9 százalékkal 26 képviselővel és a Neos 8,1 százalékkal 15 képviselővel. Ezeken a pártokon kívül csak két csoportosulás kapott 0,1 százaléknál több szavazatot: a Kommunista Párt (KPÖ) 0,7, a Wandel (WANDL) nevű mozgalom 0.5 százalékkal rekedt a Nationalraton kívül.

A Bécsi Napló négy kérdést tett fel a parlamentben képviselt pártoknak. A válaszok a lap 8. és 9. oldalán olvashatók.