Bécsi Napló XLIII. évfolyam 1.szám
Hangsúlyosan a magyar parlamenti választásokról a Bécsi Naplóban
A hagyományokhoz híven gazdag tartalommal, változatos témákkal került az olvasók elé a Bécsi Napló 2022-es 43. évfolyamának első, január-februári száma. A kéthavonta megjelenő folyóirat hangsúlyosan foglalkozik a közelgő magyarországi országgyűlési választásokkal, három írás fejtegeti a jelenlegi magyarországi politikai helyzetet és a választás kilátásait. A lap első oldalán Martos Péter tollából a Következik a Putyin-doktrína? című írás a napjaink közvéleményét leginkább foglalkoztató orosz-ukrán konfliktusról, a várható fejleményekről szól. Csáky Pál cikke a Macron Budapesten pedig a francia elnök és a V-4-ek országai kormányfőinek budapesti találkozóját veszi górcső alá, azzal a végkicsengéssel, hogy az Európai Unióra már nagyon ráférne az alapítók eredeti elképzeléseinek érvényesítése. Szent-Iványi István Békés, boldog új esztendőt című cikke Európa jövőjét boncolgatja és az egyes államok vezetőinek politikai álláspontját ezzel kapcsolatosan. A Nemzetközi Sajtószemlében ezúttal is nagyon érdekes kishíreket közölnek a világ különböző pontjairól.
Lívia Wessenberg jegyzetében azokat az érzéseket fogalmazta meg, amelyek azután születtek, hogy osztrák fiatalként Budapesten töltött egy időt ösztöndíjasként. Személyes indíttatású írásában részletesen feltárta, mennyire megváltozott a véleménye a magyarokról, Magyarországról és milyen hatással volt rá a Himnusz éneklése. A klímaváltozások okairól olvashatunk egy tanulmányt a prágai vegyészmérnöktől, Palágyi István Györgytől. Cs.Varga István „Isten, áldd meg a Magyart” című írása a Himnusz születéséről szól, majd részletesen elemzi annak tartalmát, mondanivalóját. Ujváry Gábor A Collegium Hungaricum 1945 után című sorozata a harmadik részhez érkezett, a sorozat a következő számban folytatódik. Birtalan Iván Magyar migráció 2010-2021 között címmel a magyarok elvándorlásáról, kitelepülésük okairól és következményeiről szól. Csintalan Samu Romániai magyarok: megszámláltatunk címmel a közelgő romániai népszámlálás kilátásairól értekezik. Szili Katalin Az Európa Tanács magyar elnöksége után című elemzésében a múlt évi magyar elnökség során tett lépésekről, intézkedésekről, javaslatokról számol be, különös tekintettel arra, hogy mit sikerült elérni a nemzeti kisebbségek normarendszerének bővítése terén.
Paládi Renáta és Fehér Márta a jelenlegi kárpátaljai illetve vajdasági legújabb történésekről írnak helyzetelemző cikkeikben. Deák Ernő „Lengyel-magyar, két jóbarát” címmel interjút készített Kovács Orsolya Zsuzsával, Magyarország varsói nagykövetével, és ugyancsak a főszerkesztő tollából származik A testvériesedés jegyében című írás, amelyben a párbeszéd, az emberek egymás közötti kapcsolatainak szükségességét hangsúlyozza. Sajnos, sok a halottunk mostanában, a jeles személyektől egy egész oldalon búcsúzik a folyóirat. Az irodalmat Schiff Júlia versei, Kató Zoltán Diogenész című írása képviseli, és olvashatunk Fetes Kata fordításában Moritz Gans von Lúdassy magyarországi kapcsolatairól. Ádám Ágnes Stefan Zweig gazdag és különös életét ismerteti, Gömöri György a 80 éves Sumonyi Zoltánról emlékezik meg, Lengyel Ferenc Ködöböcz Gábor Költők, versek, erőterek című tanulmánykötetét részletezi, Szemes Péter pedig Tari István Csataképversek című kötetéről írt ismertetést. A folyóiratot a vajdasági Ózsvár Péter tehetséges kerámiaművész alkotásainak fényképeivel illusztrálták. A felsoroltakon kívül még számos érdeklődésre számot tartó és tanulságos újságcikket tartalmaz a Bécsi Napló idei első száma.
Benyák Mária
