Bethlen Gábor díjat kapott a Bécsi Napló
Laudáció a kitüntetés átadása alkalmából.
Deák Ernő és munkatársainak rendszert túlélő magyar öröksége a Bécsi Napló.
A rendszerváltoztatást követő évtizedben sorra kimúltak a magyar emigráció jeles fórumai, az Irodalmi Újság, az Új Látóhatár, valamint a Nemzetőr, a Szabad Európa Rádió és mások. A Nécsi Napló szinte egyedül maradt talpon az európai, nyugat-európai magyar újságok közül. Jelentősége, olvasóköre megnövekedett kitekintése, tágabb horizontúvá vált. Ebben meghatározó szerepe volt, Deák Ernőnek, akit az MVSZ-ből kilépett Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek, Szövetsége, a NyEOMSzSZ elnökévé választott. Ez a szövetség a Bécsi Naplót fórumának tekinti. Egész Európában, a Kárpát-medencében és a tengeren túl is olvassák.
A Bécsi Napló 2004-ben Magyar Örökség-díjat kapott a nyugati magyar diaszpóra őrzéséért kifejtett negyedszázados tevékenységéért, a szellemi hangvétele, nemes szolgálatáért. A Bécsi Napló 40. évfordulóját csodaként élhetjük meg, nem találjuk a párját a magyar világban. A kéthavi rendszerességgel tizenkét oldalon 2500 példányban megjelenő Bécsi Napló, az egyetemes magyarság érdekeit szolgálja, európai szellemben.
A négy évtizedes tapasztalattal működő szerkesztőség és a szerkesztő bizottság összetételében az értékelő sokszínűség tükröződik. Valamennyien anyagi ellenszolgáltatás nélkül látják el feladatukat. Munkatársaik Ausztria mellett rendszeresen tudósítanak Magyarországról, Szlovákiából, Kárpátaljáról, Romániából, Szerbiából, sőt Nyugat-Európából és tengerentúl országaiból is. Ma már a nyugat-európai és a kárpát-medencei diaszpóra egyetlen magyar nyelvű nyomtatott közéleti kulturális újsága.
Köszönetem, hogy ennek szerzői közé tartozhatom negyed százada.
„Érett férfikorba lépett a Bécsi Napló“ címmel Duray Miklós írt értékelő cikket a lap megjelenésének negyvenedik évfordulójára. „A Bécsi Napló nem nemzetiséget, azaz ideológiát képviselő lap, hanem szellemiséget, azaz gondolkodásmódot megjelenítő újság. Ugyanakkor mondjuk ki, hogy ez az egyetlen olyan magyar nyelven megjelenő klasszikus sajtótermék, amely az egész nemzetet megszólítja tekintet nélkül pártállására“ – írja a Bethlen Gábor-díjas Duray Miklós.
Deák Ernő életrajzi könyvének bemutatóját hallgattam és itt idézem. „...Az volt a mi erősségünk, hogy volt közöttünk szeretet, összetartás nem kezdett ki minket az irigység és a félékenység. Tudtuk, hogy ez a jövő felé vezető egyetlen út. Nem kiszolgálni, nem igazodni ide-oda, nem is asszimilálódni, hanem a magyarságunkat megőrizve, az osztrák társadalomban beilleszkedve élni. Közösség nélkül nincs magyarság, de minden közösség csak akkor életképes, ha megtalálja a kapcsolatot egy másik közösséggel. Vallja azt is, aki az ellentéteket szítja, az a magyar közösségi szellemnek árt. Azt kell keresnünk, hogy hol vannak azok a tényezők, amelyek minket összekötnek, összetartanak, amelyek mindnyájunkra nézve érvényesek. Magyarországnak és Ausztriának is olyan magyar embereket kell látnia, akik képesek felülkerekedni a kicsinyességen, a féltékenységen, az irigységen, akik a közös érdekeket tartják szem előtt.“
Dr. Bakos István laudátor, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora
Az ünnepségről itt ad hírt a Bethlen Gábor Alapítvány:
https://bethlenalapitvany.com/atadtuk-2021-evi-kitunteteseinket/
Részletek a díjátadóról a Képes Tükör blogban:
A pesti vármegyeháza dísztermében megrendezett ünnepélyes díjátadásra két nappal Bethlen Gábor születése és halála (1580–1629) évfordulója előtt került sor. Az erdélyi fejedelem életének színhelyei közül számos ma már a szórványterületekhez tartozik, ahol a külhoni magyarság fele él. Ezért nyilvánította a magyar Országgyűlés 2015-ben az emléknapot, november 15-ét a Magyar szórvány napjává.
A díjátadón Márton Áron-emlékéremben részesült: Korzenszky Richárd, bencés szerzetes, volt tihanyi perjel,
Teleki Pál-érdemrendet kapott Egyed Emese, Horváth Attila, az IKON Egyesület, Szajkó Gábor, Teresa Worowska;
Székelyföld jövőjéért ösztöndíjban részesült Szilágyi Eszter és Varga Andrea
