BornemiszaEXTRA
1842. május 22-én az Atheneumban jelent meg Petőfi Sándor – A borozó – című verse, melyet még Petrovics Sándor néven írt alá. Bizonyára sokan emlékeznek erre a költeményre, hiszen az iskolai tanulmányaik során találkozhattak vele. Idézzük csak fel az első versszakát!
„Gondűző borocska mellett
Vígan illan életem;
Gondüző borocska mellett,
Sors, hatalmad nevetem.”
A bécsi Bornemisza Péter Társaság, a BornemiszaEXTRA sorozatában rendezett versolvasó est keretében ennek a versnek kapcsán emlékezett a 200 éve született költőre. Hogy is viszonyul az ember az idő múlásával Petőfihez ezt az egyesület elnöke Másréti Kató Zoltán fogalmazta meg.
„ Annak idején rengeteg Petőfi-verset olvasott az ember, aztán Petőfit felteszi a polcra az életében is és a lakásában is. Mivel kitaláltuk ezt a mai programot, az elmúlt napokban Petőfi verseit olvasgattam. Teljesen le vagyok nyűgözve, hogy az ember a legnagyobb költőből is mer közhelyeket csinálni. Ez persze nem bűn, ez fiziológia. Most már így ötven és hatvan között Petőfi teljesen mást jelent a számomra mint húsz évesen. Ennek ellenére hálás vagyok Petőfinek, mert még ugyanazokat a húrokat képes megpengetni bennem, s addig pedig nagy baj nem lehet.”
Az est folyamán 14 nyelven hangzott el egy-egy Petőfi költemény. A legtöbbször a „Szabadság, szerelem” címűt élvezhették a részt vevők.: magyar, azeri, kazah, kirgiz, török, türk, üzbég és kínai nyelven.
Természetesen az európai nyelvekre lefordított költemények közül is felolvastak a jelenlevők néhányat. Elhangzott költemény spanyolul, románul, oroszul, franciául, olaszul, horvátul, németül és angolul is. Az is előfordult, hogy valaki telefonon jelentkezett az est folyamán, hogy „ A bánat? Egy nagy óceán” című költeményről készített saját fordítását felolvashassa.
Az egyik vendég az „Egy estém otthon” című versből részletet olvasott fel olaszul, majd egy másik felolvasásból megtudtuk hogy hangzik angolul, sőt spanyolul is. A „Tintásüveg” egy részlete viszont oroszul hangzott el.
Az est folyamán Urbenetz-Víg Margit hagedűművész verbunkosokat játszot. Közben azt is elmondta, hogy Arany János megzenésített néhány Petőfi-verset. Többek között "A toronyban delet harangoznak" címűt is.
Petőfi Sándornak rendkívüli érzéke volt az előadáshoz. Verseinek szerkezete azért olyan kíváló, mert mondhatni: nem papírosra, hanem pódiumra készültek.
Úgy tűnik, ez a kísérletnek szánt rendezvény sikeres volt. Petőfit, a sok nemzetet összefogó és nekik otthont adó városban Bécsben, nem is lehetett volna méltóbban ünnepelni.