Brutalista

Már féléve felfigyeltünk A brutalista amerikai-magyar-angol-olasz-kanadai történelmi filmdrámára, amikor a velencei filmfesztiválon Ezüst Oroszlán díjat nyert Brady Corbet rendező, később további Golden Globe és Bafta díjakat és tíz Oscar jelölést is kaptak.

A film egy kitalált magyar hős, Tóth László építész egyedi története, miközben minden holokauszttúlélő, minden emigráns, minden semmiből idegenben újrakezdő és teljesen soha be nem fogadott hétköznapi hős példázata.

Eposzi ambíciói vannak a filmnek, sok témát érint, igen komplex mind kivitelezésben, mind mondandójában.

A kétfelvonásos, grandiózusságot emelni kívánó 3 és félórás játékidő nem tűnt hosszúnak, a téma megkívánja ezt a lassú építkezést. A buchenwaldi lágert túlélő Tóth László hazatérve két évig várja a feleségét, akiről nem kap hírt és útnak indul az új világba, ahová megérkezve tudja csak meg hogy felesége, Erzsébet és az unokahúga Zsófia élnek. Egy unokatestvéréhez megy Philadelphiába. A feleségéért katolikusnak áttért Attila egy bútor üzletet vezet s örömmel befogadja és alkalmazza Lászlót. A szép feleség nehezen tűri, hogy a karakteres, a szellemi és alkotói szabadságot megtestesítő rokon emlékeztesse férje származására és a koloniális bútorok helyett csővázás, triciklikre hasonlító ülő-fekvő alkalmatosságokat tervezzen. A beilleszkedéshez orroperációt végző orvost ajánl férje rokonának.

Hátborzongatóan különleges érzés volt az eredeti, angol nyelvű filmben a magyar részeket hallani, amelyhez megjelenik az angol felirat, és tudni, hogy a magyar szövegből mi valami mást (akár többet is ) megértünk, mint a körülöttünk ülők.

Az első konfliktus egy a háborúban meggazdagodott befolyásos gyáros Harrison Lee Van Buren és a magyar építész között alakul ki, amikor az elkészíti a kastélya könyvtárának minimalista stílusú bútorzatát. A gyáros egy pennyt sem hajlandó kifizetni, igy László elkerül Attiláéktól. Csak azután keresi meg Harrison az akkor már hajléktalan, ingyen konyhára járó szénlapátolásból élő építészt, amikor a modern Look lakberendező magazin minimalista csodaként értékeli a könyvtárának berendezését és régebbi folyóiratokban felismeri Tóth László bauhausi építészeti munkáit. A parvenü selfmade gyáros felkarolja Lázlót ( ahogy ők ejtik) akinek a pályája hirtelen felfelé ível, ami idegenellenességgel és burkolt antiszemitizmussal van övezve.

A nagymellényű megrendelő egyszerre csodálja és lenézi Lászlót, Harrison saját nagyságának növelésére, mítoszának megteremtésére megbízza egy protestáns kápolna és egy közösségi centrum felépítésével. Az építész szabad akaratát azonban meg kell, hogy törje, nem lehet, hogy egy idegen több legyen nála. A fausti alku megköttetett.

A film tele van sejtelmekkel és talányokkal, nincs egyetlenegy kép sem a holokausztról és azt sem kellett elmagyarázni mit jelent a nagy brutalista stílusú építkezés az újrakezdés és a múltfeldolgozás szótárában.

Adrien Brody alakítása nagyszerű. Szuggesztív színész, a jelenléte lángol a vásznon. Az anyai nagyapja magyar akcentusának emléke segítette egy hiteles magyar akcentust megjátszania. Édesanyja maga is művész, híres fotográfus Sylvia Plachy, 14 éves korában szüleivel 56-ban hagyták el Magyarországot.

Pár jelenetet Budapesten forgattak, de a tóalmási Andrássy-kastély is azonnal felismerhető. Gyönyörű helyszín, a szintén magyar származású amerikai Alex Konya és felesége Pam a kastély tulajdonosai és Word of Life vallási gyülekezetet vezetik, hátrányos helyzetű fiatalokat segítenek.

A film hatalmas sikert aratott Amerikában. Alacsony költségvetésből készült több magyar résztvevővel. A vágó, Jancsó Dávid is Oscarra lett jelölve, a díjat azonban nem kapta meg, de a jelölés maga is egy életre szóló siker.

A 97. Oscar gálán az építészfim lenyűgöző képi világáért a legjobb operatőr díjat kapta. Ritka, hogy egy filmnek külön nyitánya legyen, a zeneszerző meg is nyerte a legjobb eredeti filmzene díjat, s ami nem lehetett kétséges – filmben a magyar építészt játszó Adrian Brody lett a legjobb férfi főszereplő. A nap hőse Adrien Brody ezzel elnyerte a második férfi főszereplői Oscar díját. Ő a tizenegyedik olyan színész, aki két legjobb főszereplői Oscar szobor tulajdonosa. Az elsőt A zongorista filmben nyújtott szerepéért kapta 2002-ben.

Bika Julianna