Cantare necesse est! Énekelni szükséges!

  Óriási könyvet hozott a postás. Nemcsak a súlya, de tartalma is az. A bő forrásanyagból merítő, értékes szakirodalomra támaszkodó professzionális színvonalú munka összeállítója dr. Béres József vegyész, a híres cseppeket feltaláló Béres József fia, a Béres Gyógyszergyár Zrt. felelős vezetője, elnöke. Számomra meglepetés, hogy zenével is foglalkozik. Ráadásul énekekkel. S ami fontos: magyarokkal.

  E gigantikus gyűjtemény dalainak lelket nemesítő, felemelő hatása szelíd, de hatékony eszköz a Földünket ellepő kulturális mocsok, a rongálás, a minden értéken való fanyalgás, a súlytalan jelentésnélküliség eszményítésének divatja ellen. Hasznos ismeretek tárháza, erő, jókedv, öröm és szeretet forrása. Mély esztétikai élményt nyújt, életerőt gerjeszt, gazdagítja világlátásunkat. Boldogság kézbe venni. Mindennapi kenyerünkké válhat, ha gyakran forgatjuk. Elviszi a családokba, baráti társaságokba, kisebb-nagyobb közösségekbe az éneklés kikopófélben levő, csodálatos örömét. Ahogy egykor Luther, Béres is azt vallja: „Énekelni, ha szeretsz, nagyon boldog lehetsz, mert az ének égi jó.” – Gyógyító ereje van. Éppúgy, minta Béres cseppeknek. A cseppek a test, a kötet 646 éneke pedig a lélek erőnlétét istápolja.

  A rómaiak azt vallották, hogy navigare necesse est – azaz hajózni szükséges. Köztudott, hogy az éneklés feszültséget old, gubancokat simít ki, s lelki egészségünket táplálja. Így elmondhatjuk, hogy cantare necesse est – azaz énekelni szükséges

A könyvet forgatván először a jól olvasható kottakép ragadott meg, mely a zenei gondolatok szerint tagolódik. A dalok kényelmes magasságban való lejegyzése nem az összehasonlító kutatómunkát, hanem a gyakorlati éneklést tartja szem előtt. Az igényesen összeállított bőséges kínálat lehetővé teszi, hogy mindenki felfrissítse rég elfelejtett dalkincsét, azaz a zenei anyanyelvét, s a költészetében nemes, dallamában egyedi énekek felidézésével vigasztalást nyerhessen a csodakútból. A csiszolt ízlésű és sokoldalúan művelt Béres József személyes tapasztalataiból, valamint Bartók és Kodály gyűjtőmunkájából, különféle könyvekből és hangzó anyagokból merít. Alaposan ismeri és szenvedélyesen szereti a magyar hagyományt, maga is gyakran és szívesen dalra fakad, így
nemcsak részese, hanem ébren tartója és továbbadója is a jellegzetesen magyar szellemiségnek és kultúrának. Mint vegyész, tisztában van a test és lélek kölcsönhatásaival. Tudja, hogy a kettő közötti egyensúly teremti meg a belső harmóniát, mely egészségünk alapja. Kodályra hivatkozva hirdeti: ne szégyelljük a hangunkat, mert nem az a kérdés, hogy tudunk-e énekelni, vagy sem, hanem az, hogy érdekel-e minket a dalaink, táncaink lelkivilága, zenei örökségünk kimeríthetetlen kincsestára

A kötet felépítése könnyen áttekinthető. Az egész Kárpát-medencét felölelő gyermekdalokat, régi- és új stílusú, valamint vegyes osztályba tartozó népdalokat, zeneszerzői-, és históriás énekeket, valamint népies műdalokat tartalmaz, s ízelítőt ad a görög- és római katolikus, ill.protestáns énekekből is. Magában foglalja a legkülönfélébb alkalmakkor elfújható dalokat a jeles napoktól a mulatódalokon és csúfolódókon át a keservesekig, bujdosóénekekig, balladákig. Bölcsőtől a sírig.

A kezdő sorokat, valamint a dalokhoz tartozó hiteles, megbízható adatokat, értékes magyarázatokat magyarul és angolul is olvashatjuk. A gyűjtési adatok az 1913-as helységnévtár alapján készültek, melyet Bartók és Kodály gyakorlata szerint a népdalkiadványokban azóta is használnak. A munkában Béres Józsefet nagy tudású, kiváló szakemberek segítették: Kallós Zoltán, Almási István, Dombóvári János, Erdélyi Zsuzsanna. A könyv népzenei szakértője, a kézirat „gyomlálója” Bereczky János, a görögkatolikus dalanyagé pedig Bubnó Tamás volt. A világos szerkesztés Béres Klára munkája. A korábbi Szép magyar ének I. és II. összevont és javított 2019-es kiadása helyre billenti és egybegyúrja a Kárpát-medencei adatokat.

 A könyvnek 2018-ban művészi gonddal összeállított DVD-melléklete jelent meg a Movie Trend gyártásában, magyar, angol, japán és olasz felirattal. A kamera – Petényi Katalin és Kabay Barna elgondolása nyomán – elkísérte Bérest egyik erdélyi útjára. Megszólal benne a gyűjtemény tanácsadó testülete, részesei lehetünk az egyre szélesedő táncház-mozgalomnak, az adatközlők lelket tisztító énekének. Szinte könnyekig meghatott az a pillanat, amikor Béres odaült az öreg Mari néni mellé,
átfogta a vállát, s a Jaj de bajos, ki egymást nem szereti kezdetű dal harmadik versszakát már együtt énekelték. Igaz emberségről, szeretetről és megbecsülésről tett tanúbizonyságot. Megcsodálhatjuk a gyönyörűséges erdélyi tájakat, Kallós Zoltán az egész világon páratlan tárgyi gyűjteményét, s elgondolkodhatunk szavain: addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, magyarul táncolunk. Anyanyelvünk ápolása mellett kötelességünk hagyományainkat éltetni, és a következő nemzedéknek továbbadni. Nagy segítségünkre lehet ebben a DVD, mert a dalokat meghallgatjuk, megtanulhatjuk. Beleszeretvén a filmbe, óhatatlanul számtalanszor megnézzük, s újra
és újra katartikus élményben lehet részünk.

Kodály hívja fel a figyelmünket énekeink közösségépítő szerepére: „Nem sokat ér, ha magunkban dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondhatjuk majd csak igazán: Örvendjen az egész világ.”

S mire jó e daloskönyv és DVD nekünk, Ausztriában, és a világ minden pontján élő magyaroknak? Ha rendszeresen forgatjuk, hallgatjuk, nézzük, s magunk is fújjuk a dalokat, életünk részévé válik a szép magyar ének. Hatással lehet szellemiségünkre, igényességünkre, kultúránkra, erkölcsi felfogásunkra, sorsunk minőségének alakulására, személyiségünk fejlődésére, teremtő munkánkra. Segíthet karbantartani gondolkodásunkat, igazságérzetünket, jellemünket, érzés- és fantáziavilágunkat, magán- és közösségi életünket. Megerősíti bennünk, hogy hova is tartozunk valójában. Nehogy gyökértelenné, sehovasetartozókká váljunk.
Béres József: Szép magyar ének. Akovita Kiadó, Budapest, 2019, 847 old. 

Radics Éva