Deák Ernő: Útkeresés a jövőbe című kötetének bemutatója

Collegium Hungaricum

bemutatta

DEÁK Ernő: Extra Hungariam... Útkeresés a jövőbe 

Betakarított tanulmányok, értekezések, értékelések - című kötetét

Köszöntőt mondott
BÁRÁNY Anzelm, a Collegium Hungaricum igazgatója

Ez a könyv nem egy paperback, amely elfér egy farzsebben. Nem egy könnyed lektűr, habár könnyen érthető, nem egy strandolvasmány, habár nagyon is élvezhető.

Ez a könyv kötelező olvasmány.

Az ötágú síp egyik alkotóelemének, a nyugati diaszpórának a hozzájárulása a magyar kultúrához, a jobb önismerethez, a világban elfoglalt helyünk reálisabb megértéséhez.

Egy széles látókörű, átfogó, gondolatgazdag számvetés, amely alatt szinte beszakad az asztal, és nem csupán a súlya miatt.

Egy könyv, amelyet nem lehet letenni, de újból és újból le kell tenni, mert annyira gondolatébresztő.

A gazda betakarította a termést és megállapíthatjuk, hogy ez a termés rendkívül gazdag.

A szerző jól sáfárkodott a talentumával mint történész és mint kultúraszervező egyaránt. A számadás – hála a kiadónak, Böröndi Lajosnak – mostantól közkincs.

Most már az olvasókon a sor, hogy olvassák és tanuljanak belőle

Kinek ajánlom a kötetet?

• Mindenkinek, akit foglalkoztat az összmagyar történelmünk

• alapmű mindazoknak, akik meg akarják ismerni az Ausztriába szakadt vagy oda emigrált magyarok történetét (I. és III. fejezet)

• akik kíváncsiak a 400 éves együttélésünk történetére a Lajtán túlról, bécsi perspektívából, de magyar szemmel

A könyvet olvasva az a kérdés merült fel bennem, hogy vajon ki lehet a szerzőnek, a szórványmagyarság napszámosának, a nemzetfenntartás és a nemzetmentés idealista misszionáriusának a példaképe.

Két tippem volt.

Az egyiknek éppen tegnap ünnepeltük születésének 231. évfordulóját.

Nemcsak azért, mert egyazon vidék szülöttei (Pereszteg Nagycenk szomszédságában fekszik).

Nemcsak azért, mert mindkettejük életében jelentős helyszín Bécs.

Nemcsak azért, mert sok hasonlóságot érzek a lelkialkatukban, személyiségjegyeikben.

Hanem elsősorban azért, mert Deák Ernő is nagy organizátor volt, az ausztriai magyarság életének nagy organizátora, az anyaország és az ausztriai magyarság közötti hídember.

A másik tippem Deák Ferenc.

Nem csupán a névrokonság és a testalkat miatt. Deák Ernő nem csupán az ausztriai magyarság íródeákja, hanem a deáki szellem méltó folytatója a maga bölcs, mérlegelni tudó kiegyensúlyozottságával, kompromisszumképességével, önzetlen szerepvállalásával.

Életművéből most csak három dolgot emelnék ki:

• A 42 évével legszebb férfikorba lépett Bécsi Naplót, amely kéthavonta jelenik meg, a nyugati magyar média utolsó mohikánja, őrszeme

• a Népcsoporttörvény jogkiterjesztését, amelynek révén 1992-ben sikerült elérnie, hogy a Magyar Népcsoporttanácsba meghívják a bécsi magyarokat is, remekül használva a kedvező politikai légkört (window of opportunity)

• a Kufstein-konferenciát, amely a múlt hétvégén tartotta 16. tanácskozását Felsőpulyán

A tekintélyparancsolóan vaskos könyv öt fejezetre tagolódik. Az első és a harmadik a diaszpóra, az ausztriai magyarság életét mutatja be, térképezi fel, elemzi, s látja el útmutatásokkal.

A második rész - Történelmi útbaigazítás –címmel történelmünk kiemelkedő személyiségeit mutatja be, új meglátásokkal gazdagítva portréjukat.

A negyedik fejezetben – Arccal Magyarország felé címmel - történészként és kultúraközvetítőként arra mutat rá, hogy Ausztria, a Közel-Nyugat, nekünk több, mint szomszéd, Bécs nekünk sohasem számított igazán külföldnek. Ernő maga is Bécs 21. kerületében lakik, amely félig már Pannónia.

Az ötödik fejezetben - Az irodalom köréből címmel - publicistaként, irodalomtörténészként is remekel, különösen Monoszlóy Dezső, Lénárd Sándor és Kannás Alajos portréjával.

A mű kész, az alkotó persze nem pihen (nem az a fajta), de most már elsősorban mégiscsak az olvasókon a sor.

A szerzővel beszélgetett:
BÁRÁNY Anzelm igazgató és BÖRÖNDI Lajos költő, a kötet kiadója.

DEÁK ERNŐ (1940), 1956 decembere óta Ausztriában él; történész, nyugdíjazásáig az Osztrák Tudományos Akadémia tudományos munkatársa.
Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének főtitkára (1980-1991), majd elnöke (1991-2014), a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke (2001-2020); a Bécsi Napló főszerkesztője.
Kettős életvitelére jellemzően tudományos munkái túlnyomórészt német nyelven jelentek meg, míg az “Extra Hungariam… Útkeresés a jövőbe” c. kötete magyar nyelven írt publikációinak gyűjteményes kiadása.