P. Jálics Ferenc SJ. (1927-2021) 

A magyar jezsuita szerzetest, teológus egyetemi tanárt mi laikusok „A két pápa” című 2019-es brit–amerikai–olasz–argentin Netflixen most is látható filmdrámából ismerhettük meg, mint Francisco Jalics-t. A film ugyan nem említi, hogy Jálics magyar lenne, de nemcsak Argentínában, hanem az Egyesült Államokban, a New Jersey-i és clevelandi magyarok körében is ismert a jezsuita pap neve. A filmben többször feltűnik az akkor még szőke 50 körüli erős alkatú pap, aki egyetemi tanári állását otthagyva az argentin főváros nyomornegyedében szegényeknek prédikál és oda is költözik, velük dolgozik, a filmben éppen autót szerel.

A filmsztárokat felvonultató filmből megtudjuk, hogy a katonai junta bebörtönzi Jálicsot Orlando Yorio jezsuita társával együtt, közel fél évig megkötözve, szemét bekötözve kegyetlen körülmények között sínylődnek, de végül is nem kerülnek a harmincezres számot is meghaladó kivégzettek közé, hanem kiszabadulnak.

Jálics Ferenc 1927-ben Budapesten született tízgyermekes családba. Apja kérésére hadapród iskolás, majd tisztjelölt lett. A bombázások Nürnbergben érték el, ahol sebesülteket mentett. A légitámadások is életének egyik meghatározó eseménye lett, mely az életnek a haláltól független mélyebb értelméhez vezette őt, egy mindent meghatározó mércéhez.

Amikor hazaért, érettségi után belépett a jezsuita rendbe;1948-ban el kellett hagynia az országot és külföldön folytatta tanulmányait, előszőr a Münchenhez közeli Pullachban nyelveket és irodalmat tanult, majd a Löwen-i Katolikus Egyetemen filozófiából diplomázott és egy jezsuita gimnáziumban végzett kétéves gyakorlatot.

A rend 1956-ban Chilébe, majd Argentínába küldte; itt már teológiát tanult, 1959-ben szentelik pappá és az argentínai Córdobában a San Miguel-i főiskola teológiai és filozófiai fakultásán dogmatikát és fundamentális teológiát tanított, 1963-tól ugyanott a jezsuita növendékek – többek között a ma Ferenc pápaként ismert Jorge Mario Bergoglio – lelkivezetője volt. Ekkor kezdett lelkigyakorlatokat is tartani. Teológiai doktorátusát 1966-ban kapta meg, ezt követően a Salvador-i, ill. a Buenos Aires-i katolikus egyetemen tanított, első könyvei is itt jelentek meg spanyolul.

1974-től a nyomornegyedbe költözött, hogy megossza életét a szegényekkel. Azt a felszabadítási teológiát alkalmazta, melyet az egyházi hatóságok engedetlennek, sőt lázadónak tartottak, és a hagyományos egyházközségi struktúrák megszakításához és új bázisközösségek létrehozásához vezetett. Ekkor, 1973 és 1979 között a tartomány főnöki elöljárója a jezsuita rendben Jorge Mario Bergoglio volt. Bergoglio megkísérelte marginalizálni a felszabadítási teológiát, és felszámolni azt az új közösséget, amelyet Francisco Jálics és Orlando Yorio jezsuiták a szegények közé telepítettek. Közben az 1976 márciusi katonai puccs után az argentin haditengerészet tisztjei elrabolták a két jezsuita papot, Jálicsot és Yoriót, Jálicsot orosz kémnek, társát gerillának vélték.

A börtön kegyetlenségét Jálics atya új imamód kialakításával tudta túlélni.

Jézus nevének emlegetésével a szemlélődő imamód kidolgozója lett. Ezt a meditációs imatechnikát, amit szemlélődő, kontemplációs lelkigyakorlatos módszerré fejlesztett tovább, és tanította, azóta népszerűvé vált.

Miután kiszabadult, el kellett hagynia Argentínát, Clevelandba költözött, ahol testvéreivel és édesanyjával élt. 1978-ban Németországba került, 1984-ben Bajorországban felülmúlhatatlan szervezőkészségével megalapította a Gries lelkigyakorlatos házat, mely a szemlélődésre vágyó keresztények valóságos zarándokhelyévé vált. Az évtizedek során több mint húszezer embernek tartott lelkigyakorlatot. Napi négy óra munka és négy óra ima volt a lelkigyakorlatos résztvevők programja és ebből a munkából fent lehetett tartani a ház működését, sőt Jálics Ferenc a magyarországi lelkigyakorlatos házakat is tudta támogatni.

Könyveit közel másfél tucat nyelvre fordították le, tizennégy magyar, négy német és három spanyol könyvet írt. Módszerét legalább húsz országban alkalmazzák, például

Németországban, Svájcban, Ausztriában, Magyarországon és Erdélyben is tartanak kontemplációs lelkigyakorlatokat.

Nyaranta hazalátogatott, s Dobogókőn, Tahitótfalun és  Püspökszentlászlón tartott kontemplációs lelkigyakorlatokat. 2017-ben végleg vissza költözött Magyarországra.

„A két pápa” című filmdrámában az egyik legizgalmasabb jelenet az, amikor az akkori Benedek pápa és az őt követő pápa, Bergoglio bíboros meggyóntatják egymást. Bergoglio bevallja, úgy érzi, nem tett eleget azért, hogy a két jezsuita papot a junta börtönéből kiszabadíthassa.

Jálics barátja, Orlando Yorio elhunyt anélkül, hogy kibékült volna Bergoglioval, de Ferenc atya 2003-ban közös misét mutatott be, és ünnepélyesen megölelték egymást.

Bergoglio még pápává való kinevezése előtt maga is a szegények támogatója és szószólója volt, akárcsak Jálics atya.

A magyar jezsuita pap halálának első évfordulóján barátai, tisztelői világméretű online meditációt szerveztek WhatsApp segítségével a tavaly 94 évesen elhunyt Jálics Ferenc SJ emlékére. A február 13-i alkalomra ezren regisztráltak a Föld 47 országából. A legtöbben, 365-en Magyarországról, közel kétszázan Németországból, majdnem százan Romániából és Argentínából kapcsolódtak be a meditatív csend közösségébe.

Nagy a várakozás arra, hogy Ferenc atya boldoggá avatása négy év múlva elkezdődhessen.

Bika Julianna