Fertilitás - Meddőség – Demográfi

Fertilitás - Meddőség – Demográfi

Az fertilitás az élőlények reprodukciós képességének vagy termékenységének
mértéke. Az utódnemzésnek és az utódok világra hozásának képességét, illetve az erre irányuló készséget jelenti. Emberek esetében a teljes termékenységi arányszám jelzi a szülőképes korban lévő női népességre jutó élve születések számát. Az általános termékenységi arányszám a 15 és 49 év közötti nőkre jutó élve születések számát mutatja egy adott évben. A termékenységi ráta azt fejezi ki, hogy egy adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő az élete folyamán hány gyermeknek adna életet. A természetes termékenységi ráta közvetlenül megadja, hogy egy ország népességére az adott időpontban milyen reprodukciós képesség jellemző. A népesség fenntartásához a termékenységi aránynak legalább 2,1- nek kell lennie. A gazdaságilag fejlett országokban ennek a mutatónak az értéke
sokkal alacsonyabb, mint a fejlődő országokban (pl. Németországban 1,5; az
Amerikai Egyesült Államokban 1,7; Kínában 1,7; Nigériában 5,3). Hazánkban 2011- ben 1,23, 2016-ban pedig 1,49 volt a termékenységi ráta. Ez azt jelenti, hogy Magyarország csökkenő népességű ország. A demográfiai statisztikai adatok szerint az emberiség, ezen belül a Közép-Európai országok, különösen Magyarország népessége 2 oldalon „égeti a gyertyát”. Kevés gyermek születik és sokan nem élik meg az idős kort. Magyarországon a férfiak 30-40 %-a nem éli meg a nyugdíjkort.

Ausztriában nem ennyire drasztikusak az adatok, de itt is rossz irányba mutatnak. A demográfiát leginkább befolyásoló meddőség okait, előfordulási számait, megoszlását, diagnosztikáját, megelőzésének, kezelésének lehetőségeit elemezük. Miután horizontálisan és vertikálisan is millió oldalakon, több ezer kutatóintézet és klinika foglalkozik a kérdéssel, cikkünkben csak a felszint próbáljuk közérthetően bemutatni.
Mi a meddőség, az infertilitás? Mikor számít egyáltalán valaki meddőnek?
Orvosi értelemben akkor beszélhetünk meddőségről, infertilitásról, ha egy év
folyamatos, védekezés nélküli próbálkozás sem eredményez várandósságot, vagy a terhesség létrejön ugyan, tehát a fogantatás megtörténik, de ez spontán vetéléssel végződik.

Meddőségről azoknál a pároknál is beszélhetünk, akiknek már született korábban gyermekük, de a családbővítés fogantatási vagy kihordási komplikációkba ütközik.
Esetükben másodlagos meddőség állhat fenn, ami gyakoribb, mint az elsődleges. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján, a meddőség világviszonylatban minden hetedik gyermekre vágyó párt érinti, itthon ez körülbelül 200 ezer teherbe esési nehézségekkel küzdő párt jelent. Ez a szám valószínűleg alábecsült. Egy biztos, hogy évente növekszik.
Japánban, a miniszterelnök is megkongatta a vészharangot a népességfogyás miatt: szerinte az utolsó pillanatban vannak, ha meg akarják állítani a 125,5 milliós ország népességének fogyását. Ennek érdekében elsődleges céljává teszi a gyereknevelés megkönnyítését és a népesedési politika anyagi támogatását. "Most vagy soha" - jelentette ki Kisida Fumio japán miniszterelnök, aki szerint országának sürgős lépéseket kell tennie, hogy megállítsa a vészes népességfogyást. - "Nemzetünk az utolsó órában
van, hogy képes legyen fenntartani társadalmi funkcióit. Olyan kérdés ez, amely nem tűr halasztást" - figyelmeztetett. Japánban 2021-ben a regisztrált születések száma soha nem látott mélységbe süllyedt. A kormány decemberben közzétett becslése szerint 2022-ben még tovább romlott a helyzet, a 125,5 millió lakosú országban valószínűleg először csökken 800 000 alá az éves születésszám. Csak összehasonlításképp: a 68 milliós
Franciaországban tavaly 723 ezer gyerek született, ami 77 év óta nem látott negatív rekordnak számít. Fumio a parlamenti ülésszak kezdetén mondott beszédében kifejtette, hogy a gyermeknevelés megkönnyítését célzó politika "a leghatékonyabb befektetés a jövőbe". Célja olyan gazdaság és társadalom megteremtése, amelyben a gyermekek az elsők. A kormányfő ezért hamarosan olyan előterjesztést ad be, mely megduplázná a népesedéspolitikára szánt összegeket, áprilisban pedig egy kormányügynökséget alapítanak, melynek feladata a válság kezelése - mindezekkel azt akarja elérni, hogy az egyelőre zuhanó születésszám növekedésbe váltson át. Magyarországon az 1970-es években 17 000 ezer gyermek jött a világra. Ez a szám 2020-as évekre a felére, 80 000- re redukálódott. A magyar lakosság a demográfiai katasztrófa felé menetel.
A WHO és az Earth4All nemzetközi kezdeményezés nyilvánosságra hozott jelentésük szerint, már 2040 körül elérheti a világ népessége a 8,5 milliárdos plafont, és az évszázad végére hatmilliárdra csökkenhet a Földön élő emberek száma. Az Earth4All vezető közgazdászokat, tudósokat és jogászokat tömörítő nemzetközi kezdeményezés, amelyet a Római Klub, a Potsdami Klímakutató Intézet, a Stockholmi Rugalmasság Központ és a Norvég Üzleti Iskola hívott életre. Az Earth4All előrejelzése meglehetősen optimista több korábbi kutatáshoz képest. Az ENSZ 2022 nyarán közzétett
tanulmányában például azt írta, hogy a világ népessége nagy valószínűséggel csak 2080-ban tetőzik, 10,4 milliárd fővel. Drámai csökkenés várható a születésszámban. Az országok 97%-a nem lesz képes fenntartani a népességét. Az európai országok termékenységi rátái már most is a világátlag alatt vannak, de a következő évtizedekben tovább csökkennek - állítja egy friss tanulmány. Egy másik kutatás pedig a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztet a terhes nőknél. A The Lancet című folyóiratban nemrégiben közzétett kutatás szerint az országok túlnyomó többségében a termékenységi arányszám nem lesz elég magas ahhoz, hogy 2100-ig fenntartsa a népességszámot. A legfrissebb előrejelzések továbbá rávilágítanak a globális termékenység "drámai csökkenésére" ebben az évszázadban, amely a
szakértők szerint "potenciális előnyökkel és hátrányokkal" egyaránt jár. Az amerikai Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézete (IHME) kutatói megállapították, hogy az országok háromnegyedében nem lesz elég magas a termékenységi ráta ahhoz, hogy 2050-ig fenntartsák a népességszámot.

Orvosi szemmel nézve, a meddőség okai között külső és belső tényezők is
állhatnak. Sokan még manapság is úgy vélik, csupán női meddőség létezik, pedig szinte ugyanakkora arányban van jelen a férfiak terméketlensége is. A meddőség nem csupán fiziológiai vonatkozású probléma, hiszen a vágyott gyermekáldás elmaradása során megélt kudarcok, a párkapcsolat minőségének romlásához, akár végéhez is vezethetnek, de egyéni mentális panaszokat is okozhatnak, mint a depresszió vagy a szorongás.
Abban az esetben, ha a babaprojekt már több mint egy éve sikertelen, vagy a
fogantatást követően spontán vetélés történt, mindenképp ajánlott felkeresni
nőgyógyászt, meddőségi szakorvost. A meddőség okai között szerepelhetnek olyan egészségügyi problémák, amelyek rövid kezelést követően könnyedén
megszüntethetőek, de az is előfordulhat, hogy az idő komoly szerepet játszhat az áhított gyermekvállalás során.


A meddőség legfőbb tünetei: védekezés nélkül, 12 hónap elteltével sem sikerült a teherbe esés, avagy sikerült ugyan a fogantatás, de legalább kétszer történt spontán vetélés. A meddőség okai lehetnek biológiaiak, pszichologiaiak, akár társadalmiak is.
Pár évtizeddel ezelőtt a családalapítás főként a nők húszas évei elejére volt jellemző, manapság azonban ez akár több évtizeddel is kitolódhat. A nők gyakran csak a harmincas éveikben vállalják az első gyermeküket. Az életkor előrehaladtával azonban csökken a fogamzóképesség, tehát mind a női, mint a férfi oldalról kevesebb esély lesz a természetes úton történő fogantatásra.
„Honnan tudom, hogy meddő vagyok?” – sokan teszik fel maguknak ezt a kérdést, miután hiába várják a többedik terhességi teszt pozitív visszajelzését. A meddőség nem válogat, életkortól, nemtől függetlenül érinthet bárkit. Friss kutatások megállapították, hogy az elmúlt 40 év alatt felére csökkent a férfiak spermiumszáma, és ha az ütem folytatódik, félő, hogy 20-30 éven belül termékenységi válság lesz.
Ezért a meddőségért a kutatási adatok szerint a nők 40%-a, a férfiak 40%-a és mindkettőjük 20%-a lehet „felelős”.
Egy tanulmány rámutatott, hogy 1973 és 2018 között a spermiumszám 62,3%-kal csökkent. Ugyanez az orvoscsoport végzett egy hasonló kutatást 2017-ben, és szintén 50% körüli volt a csökkenés. A két vizsgálat között annyi a különbség, hogy a 2017-es Európát, Észak-Amerikát és Ausztráliát fedte le. Az új tanulmány ellenben a világ 53 országából származó mintákat vizsgált, és ebből kijött, hogy Közép és Dél- Amerikában, Afrikában és Ázsiában is hasonló a probléma. A hanyatlás üteme gyorsul, 1973-tól napjainkig évente 1,16%-kal csökkent a spermiumszám.
Önmagában ez az adat is azt mutatja, hogy cirka 40 év múlva meddőek lesznek a férfiak, de ennél rosszabb a helyzet, ha csak 2000-től vizsgáljuk, ugyanis az elmúlt 18-20 évben 2,64%-os volt a csökkenés.
Jelen pillanatban a spermiumkoncentráció 49 millió/ ml. (A 70-es években ez 100 millió fölött volt.) Korábbi tanulmányok azt mondják, hogy a 40 millió/ml-es határt már a termékenységi ráták is meg fogják érezni, és ez már a népesség szaporodási képességén is észrevehető lesz.
De nem mindenki ennyire borúlátó. Allan Pacey, a Sheffieldi Egyetem andrológus professzora bár nem vett rész a kutatásokban, de a konzekvensen kiugró adatokból arra következtet, hogy nem ilyen vészes a helyzet, mivel fejlődött a tudomány, és 40 éve nem tudtunk ilyen pontos képet adni a spermiumszámról, így könnyen fals adatokkal számolunk.


Mi az oka a csökkenésnek?
Sajnos egyértelmű választ nem tudnak adni az orvosok erre a kérdésre. De az egyik hipotézis, hogy a vegyszerek, műanyagok és más környezeti tényezők, mint például a szmog már anyaméhben károsítja a magzatok fejlődését. Több tanulmány az ösztrogének (női nemi hormonok) nagy mennyiségű gyártásának és felhasználásának (fogamzásgátlók, állatok hormonális kezelése stb.) is tulajdonítják a környezet hormonterhelését, a férfiak nemzőképességének csökkenését.
A meddőség nem válogat, életkortól, nemtől függetlenül érinthet bárkit. Amennyiben felmerül a gyanúja, érdemes minél korábban, már a meddőség tüneteinek első észlelésekor szakorvoshoz fordulni, hiszen sok esetben az idő fontos tényező lehet a meddőség kezelésében. De mik is ezek a figyelmeztető tünetek?
A meddőség gyanúja több esetben is fennállhat: ilyen például a 12 hónapnyi
sikertelen próbálkozás, ami 6 hónapra is lecsökkenhet, amennyiben a pár női
tagjának életkora eléri vagy meghaladja a 35 évet – a nők legtermékenyebb időszaka 20 és 35 éves koruk között van, ezután rohamosan elkezd csökkeni a fogamzás esélye, valamint nő a vetélések eshetősége. Meddőségre utalhatnak továbbá a következő jelek, tünetek is: spontán vetélések, menstruációs zavarok, a havi ciklus hosszabb ideje szabálytalan, ritkább vagy elmarad, a menstruációs vér erőteljesebb a megszokottnál, alvadékos. fokozott alhasi fájdalmak, görcsök, akár a menstruáció alatt vagy attól függetlenül, az együttlétek alatt tapasztalható ismeretlen fájdalom, az
otthoni ovulációs tesztek egyike se mutat tüszőrepedést, a férfi merevedési zavara, a korábbi fertőzések, vagy még fennálló, lappangó nemi betegségek, a hormonháztartás abnormális működése, az inzulinrezisztencia (IR), a
cukorbetegség, a policisztás ovárium szindróma (PCOS), a stresszes életmód, a lelki problémák, a hosszabb ideje tartó káros szenvedélyek, a súlyproblémák – főként a hirtelen fogyás vagy hízás, stb.
A meddőség kézzelfogható jelei többségükben ugyan a nőnél jelentkeznek, de ez nem jelenti azt, hogy kizárólag a nőknél keresendő a meddőség oka. Lehetséges, hogy a férfi oldalán található valami olyan tényező, ami a gyermekáldás útjában áll. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a meddő párok eseteinek körülbelül 20 százalékában mindkét fél részén találni olyan okot, mely meddőséghez vezet.
A pár mindkét tagját érinthető meddőségi okok: genetikai, cukor, - pajzsmirigy
betegségek, káros szenvedélyek, egészségtelen életmód, lelki, vagyis mentális okok.


A férfi meddőség speciális okai:
Fertőzések: A nemi betegségek és más fertőzések nem csupán a nőknél járhatnak meddőséggel. Az ivarcsatorna-fertőzés, a prosztatagyulladás ondó-rendellenességet, vagy akár a spermiumok hiányát is okozhatják. Ezek a panaszok javarészt antibiotikumos kezeléssel megszüntethető. Alacsony spermiumszám: kutatások alapján kijelenthető, hogy a magyar férfiak átlagos spermiumszáma az elmúlt harminc évben folyamatos csökkenő tendenciát mutat: a milliliterenként 73 millióról 31 millióra esett vissza. Azonban még így is az átlagos értéken belül van, ami milliliterenként 20–60 millió. Az alsó határ azonban vészesen közel van, ami meddő férfiakat eredményezhet. Az alacsony spermiumszám mögött genetikai tényezők is állhatnak, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a férfi meddőség ilyen jellegű okát a káros szenvedélyek, a nem megfelelő életmód és az étkezési szokások
eredményezik.
Veleszületett rendellenességek: A férfiakat érintő fejlődési rendellenességek közül érdemes kiemelni a Klinefelter-szindrómát, ami 500 férfiból egyet érint. Ebben az esetben a férfiak minimum eggyel több X, vagyis női kromoszómával rendelkeznek, ami negatívan befolyásolja a termékenyítő-képességüket. Ám ismert olyan rendellenesség is, mely során a herékből hiányzó csírasejteket termelő hám okoz meddőséget.
Merevedési zavarok: A sikertelen családalapítás hátterében az impotencia is állhat.
A merevedési zavarok lehetnek, szervi vagy épp lelki eredetűek is, de kiválthatja a stressz, az alkoholfogyasztás és a dohányzás is.
Hormonális okok: A férfi meddőség okai között igen ritkán találunk hormonális
eredetűt, de ez nem jelenti azt, hogy nincs ilyen. Előfordulhat, hogy az agyalapi mirigy diszfunkcionális működése miatt, a herék egyszerűen nem termelnek spermiumot.

A 12 leggyakoribb tünet a meddőség hátterében:
Az előrehaladott életkorral a termékenység is megváltozik, és sajnos nem pozitív irányba: az elmúlt 10 évben mintegy háromszorosára nőtt a meddőségi problémák miatt orvoshoz forduló 40 év feletti nők aránya hazánkban. Az elhúzódott gyermekvállalási szándék is ront a helyzeten. Egy 35 éves hölgy esetében 94 százalék az esélye, hogy rendszeres védekezésmentes szexuális élet mellett 3 év próbálkozás alatt teherbe esik, ugyanez egy 38 éves nőnél már csak 77 százalék.
Extrém esetekben, a művi megtermékenyítés (IVF) segítségével még 60 év feletti egészséges gyermeket világra hozó nőkről is tudunk.

1. PCOS: A policisztás petefészek szindróma (PCOS) az egyik leggyakoribb, az ovulációt befolyásoló rendellenesség: apró ciszták alakulnak ki a petefészkekben.
Zavart szenved a peteérés, emiatt rendszertelen, ritka a menstruáció vagy teljesen kimarad; zsíros, pattanásos lesz az arcbőr; fokozott szőrnövekedés és hajhullás jelentkezhet. A legfontosabb a PCOS szövődményeinek, így a cukorbetegség, a metabolikus szindróma megelőzése. A kiegyensúlyozott táplálkozás, rendszeres testmozgás, szükség esetén a gyógyszeres kezelés hármasával a PCOS kezelhető, és idővel sikeres lehet a teherbeesés. A kezelés magában foglalhat olyan gyógyszerek alkalmazását is, amelyek segítenek az ovuláció ösztönzésében.

2. Endometriózis: A fogamzóképes nők körülbelül 10 százalékát érinti
az endometriózis, amelynek lényege, hogy a méhtest nyálkahártyájával azonos szövet, az endometrium rendellenesen jelenik meg más szervekben, így a petefészkekben, a kismedencében, a hashártya felszínén. Ezen kívül kialakulhatnak méhszalagokon, a végbél és a méh közötti üregben, a húgyhólyagon. A külsőtől megkülönböztetjük a belső endometriózist, amikor a méh izomzatában található a méhnyálkahártya-részlet. A rendellenesen elhelyezkedő szövetrészek ugyanúgy követik a menstruációs ciklust, mint a méh, emiatt gyulladásokat okoznak. Jellemzői a fájdalmas menstruáció, fokozott vérzés, ismeretlen eredetű kismedencei fájdalom, és az ezekkel összefüggő fájdalmas szexuális együttlét. Figyelembe kell venni azt is,
hogy az esetek 10 százalékában nem okoz tüneteket.

3. A peteérés rendellenességei: A peteérés megléte döntő jelentőségű. A
meddőségi esetek körülbelül egynegyede ovulációs, neuro-endokrin
rendellenességek következmény. Már a hormonális rendszer kisfokú megbetegedése is befolyásolhatja a peteérést.

4. A petevezető károsodása vagy elzáródása: A petevezető károsodását
elsősorban a petevezeték gyulladásos megbetegedése eredményezi. A hátterében a nemi úton terjedő Chlamydia-fertőzés is állhat, ami sokszor észrevétlen marad, jelenléte a szervezetben azonban gyakran fájdalommal és lázzal járhat. Amennyiben akadályozott a petevezetők átjárhatósága, a megtermékenyített petesejt nem képes a petevezetéken keresztül eljutni a méhbe. Méhen kívüli terhesség veszélyét is hordozza.

5. Korai menopauza: Amikor 35 éves kor előtt olyan tüneteket észlel magán a fiatal nő, mintha változókorban lenne, ráadásul rendszertelenné válik a menzesze, hőhullámok, hangulatingadozások gyötrik, korai menopauzáról beszélhetünk.
Különböző immunbetegségek, sugár- vagy kemoterápiás kezelés, dohányzás – ezek mind-mind kapcsolatba hozhatóak a korai premenopauzával.

6. IR és cukorbetegség: Azon túl, hogy hosszú távon a szív- és érrendszeri
betegségek kockázatát emelik, a szénhidrát-anyagcsere zavarai ronthatják a sikeres terhesség esélyét: a nőknél a peteérést gátolhatja, a férfiaknál károsíthatják a sperma minőségét, merevedési zavar alakulhat ki. A diabétesz gyakran megelőzhető az életmód megváltoztatásával, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozási szokások elhagyásával, rendszeres testmozgással.

7. Pajzsmirigy betegség: A pajzsmirigy hormontermelésének zavara, akár alulvagy túlműködése felborítva a menstruációs ciklust, kihatással lehet a
fogamzóképességre. Gyakran áll a meddőség hátterében pajzsmirigy-alulműködés, amelynek fáradékonyság, vérzészavar, hajhullás, száraz bőr, és sajnos a túlsúly tartozik a tünetei közé. Általában gyógyszeres pajzsmirigy-hormonpótlás szükséges.

8. Emelkedett prolaktinszint: A prolaktin hormon serkenti az anyatej termelődését, amennyiben magas a szintje, gátolja a petesejt érését, csökkenti az ösztrogéntermelést, így sajnos meddőséghez vezethet. Ritka menstruáció vagy a menstruáció teljes hiánya jellemzi. Bizonyos gyógyszerek is megemelhetik ezt a szintet. A férfiak esetében a tesztoszteronképződés csökkenését okozhatja, ha magas a prolaktinszint.

9. Genetikai eltérések: A sejtosztódás során előfordulhat, hogy hibás kromoszómaállománnyal rendelkező sejtek képződnek, a sikertelen gyermekvállalás hátterében ez is meghúzódhat. A kóros ivarsejtek nem alkalmasak a megtermékenyülésre vagy a megtermékenyítésre, vagy a megtermékenyített petesejtből nem tud életképes embrió fejlődni.

10. Hematológiai betegségek: A meddőség hátterében különböző hematológiai okok, a vérképző- és a nyirokszervek betegségei is megtalálhatóak (pl. V. véralvadási faktor Leiden mutációja, antithrombin III defektus, protein C, S hiánya).

11. Lelki háttér és a stressz: Előfordulhat, hogy szervi eltérés nem mutatható ki, azonban mégsem jön létre a kívánt terhesség. A stressz, a kimerültség vagy éppen a depresszió mind-mind negatívan befolyásolja a teherbeesést. Ilyenkor a lelki problémák megoldása a kulcs, a pszichológus szakember segítségével. A nőket és párokat érintő egészségügyi problémákon kifejezetten női pszichológus segít, aki megértően fordul a páciensek felé a meddőség lelki okainak feltárásakor vagy bármilyen kóros lelkiállapotból való gyógyulás folyamán.

12. Megváltozott életmód és környezeti terhelés: Súlyproblémák, étkezési
zavarok, túlzott alkoholfogyasztás – ezek a kockázati tényezők mindkét nem
esetében fennállhatnak. Fontos beszélnünk a lisztérzékenységről
(gluténérzékenység, cöliákia, mikrobion,), amely a vékonybél bolyhainak
pusztulásával jár, gyomor-bélrendszeren kívüli tünetekkel társul. Az autoimmun betegség élethosszig megmarad, azonban jól kezelhető, odafigyelve a táplálkozásra.

A dohányzás akár 15 százalékkal is csökkenheti a spermakép minőségét, ráadásul a spermiumok nehezebben találnak el a petesejthez. A környezeti szennyezés általánosságban, a teljes népesség termékenységét rontja, így a reproduktív korú férfiakét is – derült ki egy kutatásból, amelyben több mint 30 ezer kínai férfi spermáját elemezték. Kiderült: minél inkább ki volt téve egy résztvevő a kisebb részecskéjű levegőszennyezettségnek, annál alacsonyabb volt mind a progresszív, mind pedig a teljes spermium-motilitás (mozgékonyság). Újabban a környezetünk hormon „szennyezettsége” is felelőssé tehető a meddőségért.

A meddőségi vizsgálat: minden esetben az anamnézis, vagyis kórelőzmény
felvételével történik, mely során korábbi betegségekre, műtétekre, fertőzésekre is ki kell térni, teljesen őszintén. Sor kerül az életvitel, életmód pontos ismertetésére is, ebben az esetben is fontos, hogy a meddőségi szakember teljes képet kapjon.
A nőknél számítani kell ultrahangos vizsgálatra, ami elengedhetetlen, végeznek rákszűrést, bizonyos esetekben pedig sor kerülhet a hüvelyváladék, vagy vér alaposabb, laboratóriumi vizsgálatára is, mely során fertőzéseket, lappangó nemi betegségeket keresnek. Átjárhatósági vizsgálat is szóba jöhet, ekkor a petevezeték állapotát ellenőrzik, melyre háromféle módszer áll rendelkezésre: HSG röntgen kontrasztanyag, Echovist ultrahang kontrasztanyag vagy laparoscopia, azaz hastükrözés. Ez utóbbinál feltárhatóak a kismedencei anatómiai viszonyok.
Amennyiben laparoscopiára kerül sor, ezzel egy időben általában hysteroscopiát, méhtükrözést is végeznek, mely a méh üregének vizsgálatát jelenti.

A női meddőség okainak feltárása azonban nem kizárólag az orvosi rendelőben történik. A peteérési, ovulációs vizsgálatra otthon kerül sor: menstruációs naptár vezetése, hőmérőzés, hüvelyváladék ellenőrzése. Ezek ismeretében, a peteérés környékén follikulometriával, hüvelyi ultrahanggal ellenőrzik a petesejt méretét, valamint a méhnyálkahártya vastagságát, ezzel is tovább finomítva a kezelést.

A férfiaknál felmerülő meddőség kezelése egy rutinvizsgálattal kezdődik, a
termékenységszint ellenőrzésével, mely során az ondó mintának nem csupán a mennyiségét, de a minőségét is vizsgálják. A spermiumfunkció ellenőrzésére az úgynevezett spermium-mozgékonysági tesz (PCT) szolgál: erre körülbelül 6-10 órával az együttlét után kerül sor, a nyakcsatornából levett váladékot 400-szoros nagyításban, mikroszkóp alatt vizsgálják meg, hogy teljes képet kapjanak a méhszájban lévő nyák és a spermiumok kölcsönhatásáról. Ez azért lehet fontos, mivel az ott található nyák egyrészt mechanikus, másrészt immunológiai tulajdonságánál fogva akár akadályozhatja is a hímivarsejtek útját a méhbe, ami így meddőséghez vezet.
Indokolt esetben, a pár mindkét tagja számíthat mikrobiológiai, immunológiai és hormonvizsgálatokra, továbbá a genetikussal való konzultáció is szóba kerülhet, aki segít felderíteni a meddőség hátterében esetlegesen fennálló öröklött problémákat, melyekre tanácsokkal, kezelési javaslatokkal tud reflektálni. A különböző pszichikai gátak – szorongás, teljesítménykényszer… stb. – feloldásában pszichológus segíthet akár egyéni, akár párterápia formájában.

A meddőség kezelésének menete:
Amennyiben a meddőségi vizsgálatok során sikerült feltárni valamilyen
alapbetegséget – mint a PCOS, cukorbetegség, IR, endometriózis, fertőzés -, akkor a meddőség megszűntetése érdekében ennek a kiváltó oknak a kezelése válik a következő lépéssé. Ez a betegség típusától függően történhet akár egy egyszerű életmódváltással, gyógyszeres kezeléssel, de bizonyos rendellenességekre, betegségek szövődményeire csak műtéti úton van lehetőség reagálni.
Abban az esetben, ha a meddőségi kivizsgálás alatt nem derül fény a meddőség konkrét okára, még mindig nem kell feltétlenül lemondani a gyermekáldásról. Több lehetőség, kezelés is eredményezhet sikeres teherbe esést, mint a petefészek stimuláció, mesterséges spermafelhelyezés (inszemináció), mesterséges megtermékenyítés (lombik program), stb. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a szakemberhez forduló meddő párok közel 90 százalékának sikerül segíteni.

A meddőség megelőzése:
Ugyan mind a férfi meddőség, mind a női meddőség okai ma már túlnyomó
többségben könnyedén felderíthetőek, és a különböző kezeléseknek köszönhetően, a meddőség nagyobb arányban meg is szüntethető, mégis érdemes a megelőzésére fektetni a hangsúlyt. A gyermekvállalás megfelelő időzítésével sokat javulhat a teherbe esés esélye. 27 éves kor után lassan csökkenni kezd a termékenység, a 35. életévet elérve ez azonban hirtelen felgyorsul. A nőknél számolni kell az esetleges korai menopauzával is, főként, ha a felmenők között tapasztalható volt hasonló. Az efféle rizikót könnyedén el lehet kerülni a korai gyermekvállalással, lehetőleg 20-35 év között, hiszen a nők ekkor a legtermékenyebbek. A türelem is kulcsfontosságú.
Az, hogy a próbálkozások harmadik-negyedik hónapjában még nem sikerült teherbe esni, még nem jelenti, hogy baj van. A gyermekvállalás során nem szabad engedni se a külső, se a belső elvárásoknak, nyomásoknak, mivel ezek olyan lelki eredetű problémákhoz vezethetnek – stressz, szorongás -, melyek pszichés meddőséget válthatnak ki.

A káros szenvedélyek elhagyása, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás is nagy szerepet játszik a meddőség megelőzésében. A tényleges babatervezés előtt minimum fél évvel abba kell hagyni ezeket, hiszen idő kell, mire a szaporító szervekregenerálódnak. Az életmódváltásban a rendszeres testmozgáson túl – véletlenül sem a túlzásba vitt edzés -, az egészségre káros anyagok elkerülése – például bizonyos kozmetikumok, tisztítószerek, adalékanyagok -, a kiegyensúlyozott, nem előre feldolgozott étrend. A BMI szerinti normál testsúly elérése is fontos. A teljes életmód megújítás nem megy egyik napról a másikra, érdemes fokozatosan változtatni a szokásokon, mivel a szervezetet ért stressz és sokk is kiválthat időszakos meddőséget. Termékenységfokozók szedése is javasolt, hiszen ezek segítségével előre felkészülhet a szervezet. A magas hormontartalmú szerek helyett
azonban érdemes a teljes egészében természetes alapú készítmények felé
fordulni. Ezek közül a méhpempő emelkedik ki, amit szupertápláléknak is szokás nevezni. A méhpempőt a méhek a termékeny királynő táplálására állítják elő. Előnye, hogy 150-féle biológiailag aktív anyagot tartalmaz. Jótékony hatásai között első helyen szerepel a termékenység fokozása – amennyiben kúraszerűen fogyasztják -, de ezen kívül is számtalan haszna van az emberi szervezetre; pl. csökkenti az inzulinrezisztencia tüneteit, segít a hormonháztartás stabilizálásában, valamint erősíti az immunrendszert. A stressz ugyan a mindennapok részét képezi, a családtervezés időszakában mégis érdemes több relaxációs gyakorlatot is kipróbálni, vagy valamilyen más, stresszoldó, stresszcsökkentő módszert keresni. A feszültség se a
lelki állapotnak, se a termékenységnek nem tesz jót.

Egy alapos, általános orvosi kivizsgálás során is felbukkanhatnak olyan meglévő betegségek, fertőzések, melyek mindeddig lappangtak a szervezetben, nem produkálva tünetet. Az ilyen típusú meddőség, ezek kezelésével könnyedén megelőzhető. A szövődmények okozta teherbeesési nehézségek is könnyedén elkerülhetőek, amennyiben egy-egy fertőzés azonnali kezelést kap. Épp ezért érdemes figyelni a test jelzéseire, valamint részt venni a rendszeres orvosi vizsgálatokon, konzultációkon.

Prof. Dr. Birtalan Iván Ph.D.