Hogy állunk a járványokkal?

Covid, majomhimlő, hőguta?

A Covid-19 és a mutációinak jelene:

Az elmúlt napokban majdnem 500.000 új koronavírusos fertőzöttet igazoltak a világban. A betegség szövődményeibe igen sokan haltak, halnak bele. Világszerte több mint 550 millió ember fertőződött meg eddig a Corona vírussal. A halálos áldozatok száma pedig több mint 6 millió a baltimore-i John’s Hopkins Egyetem jelentése alapján, melyről az MTI is hírt adott. A világon jelenleg 554 478 193 fertőzöttet tartanak hivatalosan nyilván, a halálos áldozatok száma pedig a mai napig 6 435 631 volt.

A fertőzés 193 országban és régióban volt és van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, a nyilvántartás kritériumai és az adatszolgáltatási kötelezettségek is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 nevű vírus okozta Covid–19-nek és a

különböző mutánsainak az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, mintegy 88 572 807.

A halálos áldozatok száma pedig eddig 1 020 852. Ausztriában és az Európai Unió országaiban az elmúlt évek védekezése - bár nem volt problémamentes, de - összességében eredményesnek mondható. A tesztelések száma, minősége és az oltások lecsökkentették a halálos szövődmények számát, de nem szüntették meg a pandémiát és nem alkalmasak a fertőzés megelőzésére.

Fel kell készülnünk már a nyári időszakban a gyorsan emelkedő és feltehetően az őszi hónapokban tetőző 6. hullámra.

Jó hír, hogy a 3, esetleg már a 4-szer oltottak többségénél a Covid – omicron mutánsa - enyhe lefolyású. Ez nem azt jelenti, hogy könnyelműen fogjuk fel, csak annyit jelent, hogy a fertőző hullám lefolyása remélhetően jelentősen kisebb lesz, mint a korábbiakban volt. A kórházba kerülők és a lélegeztető gépekre helyezett fertőzöttek száma is a legnagyobb valószínűséggel - a megelőző 2 év intézkedései miatt - jelentősen kevesebb lesz, mint a pandémia elején volt.

Javasolt továbbra is a 4-6 hónaponkénti vakcináció és a zárt térben a maszk viselése, a tömegrendezvények elkerülése, még akkor is, ha a bevétel orientált szervezők ennek nem fognak örülni. Személyes megoldásom az, hogy a 4., februárban megkapott Covid oltás után szeptemberben kérem az 5., omikron mutánsra kidolgozott vakcinát is.

Nyári hőguta:

A Penn State, vagyis a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói emberkísérletek során derítették ki, hogy az emberek sokkal kevésbé bírják a párás hőséget, mint eddig gondolták. A kutatók szerint 35 helyett csak 31 fokig viseljük el komoly rosszullét nélkül a párás hőmérsékletet.

„Ahogy a klímaváltozás egyre magasabbra tolja a globális hőmérsékletet, egyre nagyobb az érdeklődés aziránt, hogy hol a maximuma az olyan környezeti feltételeknek, mint a hőség és a páratartalom, amihez az emberek még alkalmazkodni tudnak” – írják. Az idősebb generáció, a 60 éven felüliek vannak a legnagyobb veszélyben. Az alkalmazkodó képességük a nedves-párás meleg időhöz sokkal rosszabb, mint a fiataloké. A környezetünk és a klímánk változása egyre inkább fenyegeti az emberiséget és főleg az idősebbeket. Vigyázzunk a szülőkre, nagyszülőkre a 31 fok feletti párás hőség idején. Javasolt a légkondicionált és pára elszívóval felszerelt helyiségekben való nappali tartózkodás és a napi 2-3 liter folyadék fogyasztása.

Majomhimlő:

Egy hónap alatt majdnem nyolcszorosára nőtt a majomhimlős esetek száma a világon, a tavasszal kezdődött járvány így egyre ijesztőbb méreteket ölt. A hatóságok és a kormányok is egyre komolyabban veszik a vírus jelentette

fenyegetést. Amerikában magánlaborokat is bevontak a PCR-tesztek értékelésébe, és sok helyen megkezdték az oltóanyagok felvásárlását, sőt kiosztását is. Az Our Word in Data statisztikái szerint június 1-jén még csak 702, egy hónap múlva már több mint 6 000 igazolt majomhimlős beteget tartottak nyilván világszerte: ebből 1077 esetet az Egyesült Királyságból jelentettek, 969 volt az azonosított fertőzöttek száma Németországban, 800 Spanyolországban, 402 Portugáliában, 395 az Egyesült Államokban, 498 Franciaországban, 287 Kanadában, 257 Hollandiában, 159 Olaszországban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint pedig összesen 4178 majomhimlős esetet azonosítottak június 28-ig az európai régió 31országában. Magyarországon az NNK eddig 19 fertőzöttről adott hírt. Halálos áldozat eddig nem ismert, viszont a betegség egészségügyi dolgozók körében is terjedni kezdett. Ausztriában is ugyanilyen arányban jelent meg a DNS alapú majomhimlő vírus. Az AKH-ban már külön részleget nyitottak a majomhimlős betegeknek.

A majomhimlő tünetei:

A fertőzöttek a következő tünetekkel keresték fel az orvosokat: kiütések, láz, fáradtság, izomfájdalom, hányás, hasmenés, hidegrázás, torok- vagy fejfájás.

A majomhimlő tesztelése:

Amerikában már tesztelnek: a Fehér Ház csak alig egy hete jelentette be, hogy a céges laboratóriumok is felhatalmazást kapnak majomhimlő-tesztek elvégzésére, ami nagymértékben növeli az ország kapacitását a himlővírus kimutatására. Az amerikai közegészségügyi laboratóriumok körülbelül 8000 orthopoxvírus-tesztet tudnak feldolgozni hetente, ezzel a lépéssel több tízezerre nő a kapacitás. A majomhimlő kimutatására alapesetben háromféle teszt létezik, ezeket ma már mindenki jól ismeri a COVID-19-ből. A PCR-ből kiderül, hogy az illető jelenleg fertőzött-e, az antigén-teszt megmutatja, hogy nemrégiben megfertőződött-e, míg az antiteszt-tesztek azt mutatják ki, hogy valaki valaha átesett-e a betegségen. Ausztria is a diagnosztikában elöl jár és az orvosok időben felismerik a betegséget.

A majomhimlő vakcina:

Az Európai Bizottság Egészségügyi Vészhelyzeti Készenléti és Reagáló Hatósága június 28-án jelentette be, hogy a majomhimlő-járványra válaszul megkezdődik az EU által első körben vásárolt vakcinaadagok kiszállítása: a most beszerzett 109 090 adagból először Spanyolországba érkezik 5300 adag. Az elkövetkező hetekben és hónapokban rendszeresen jönnek szállítmányok, hogy minden tagállam reagálhasson a jelenlegi majomhimlő-járványra – közölték, hozzátéve: a leginkább érintett tagállamok előnyben részesülnek. A jelenleg ismert fertőzések, melyek a világ szinte minden országában jelen vannak, figyelmeztetik az emberiséget, hogy a tudomány által ismert mintegy ötezer vírusból bármikor, bármelyik átterjedhet az emberekre és járványok kialakulásához vezethet. Ezért jobban kell a kutatásokat és a megelőző intézkedéseket támogatni, finanszírozni.

Prof. Dr. Birtalan Iván