Interjú Sarah Pedlow amerikai képzőművésszel
A járvány alatti egyik szigorú lezáráskor életem párja, aki a hímzés és a népi textiliák szerelmese, zoom műhelygyakorlatra iratkozott fel, melyet Sarah Pedlow amerikai képzőművész vezetett. Az online műhelygyakorlatba többen is beléptek, nem csak nők, de férfiak is. Volt aki Görögországból, volt aki Hollandiából, más Amerikából vagy Franciaországból jelentkezett be. Figyeltem a csoportot ahogy három órán keresztül nagy örömmel kaloteszegi írásost hímeztek. Közben csevegtek, diskuráltak akárcsak a kalotaszegi asszonyok odakinnt a kapuban. Nem tudtak betelni a kalotaszegi motívumkincs gazdagságával, fantáziavilágával! Mire véget ért a háromórás workshop, kis, virtuális baráti társaság verődött össze a készülő munkadarab, egy kalotaszegi párnahuzat körül. A kalotaszegi népművészet mindannyiukat lenyűgözte. Rájöttem: varrottas nagyhatalom vagyunk! Legalábbis lehetnénk. Sarah Pedlow-ot felkértem egy beszélgetésre.
M.K.Z.: Magyarként, kicsi, de magára büszke nemzethez tartozván, mindig kellemesen meglepődöm mikor más, nagy nemzetek polgárai részéről kultúránk iránt érdeklődést tapasztalok. Határozottan le voltam nyűgözve mikor először hallottam magyar hímzés-kurzusodról. Beszélgetni szeretnék veled a mi színes, mintagazdag népművészetünkkel kapcsolatos tapasztalataidról. Megkérlek, előbb néhány szóval mutatkozz be.
S.P.: A Scripps College-ban (Claremont, California) diplomáztam képzőművészet és francia szakon, aztán a Rutgers Egyetemen vizuális művészet, intalláció és vegyes medium szakon szereztem 2001-ben mesteri fokozatot. A kétezres években kölönböző művészeknek és galériáknak dolgoztam, közben terapeutaként is működtem, hogy anyagilag fenntarthassam saját alkotómunkám. A ThreadWritten (Írásos) nevű vállalkozásomat 2012-ben hoztam létre, melyen keresztül előbb hagyományos kalotaszegi és más hímzéssel díszített termékeket forgalmaztam az Egyesült Államokban, aztán műhelygyakorlatokat is szerveztem.
Sarah Pedlow kalotaszegi hímzést tanul Piroska nénitől
M.K.Z.: Mikor láttál először magyar népi hímzést? Melyik tájegységhez tartozott és miért ragadta meg a figyelmed?
S.P.: Egy hónapot töltöttem 2009-ben egy művésznél Budapesten. Vegyes médiával és fényképészettel foglalkoztam akkor. Az egyik nap kíváncsiságból meglátogattam a Népművészeti Múzeumot. Ez a látogatás új irányt adott az életemnek! Teljesen lenyűgözött engem a különböző magyar tájegységek népviselete. Még soha nem láttam ennyire gazdag, bonyolult és színes hímzésmotívumokat. Majdnem mindent lefényképeztem. A mezőkövesdi Matyó, a Palóc és a kalotaszegi kiállítás különösen kiemelkedő volt. A kalotaszegi írásosok gazdag motívumai nem mentek ki a fejemből és végül arra ihlettek, hogy megalapítsam a ThreadWritten vállalkozásomat (www.threadwritten.com)
M.K.Z.: Budapesten kívül merre jártál még Magyaroszágon? Erdélyt is meglátogattad? Melyek voltak a szakmai és az emberi tapasztalataid?
S.P.: Többször jártam még Budapesten – csodálatos város! - és ezenkívül jártam még Mezőkövesden, illetve Egerben is. Erdélyt 2012-ben látogattam meg először. Részben kapcsolatok felkutatásával, részben szerencsés véletlenek folytán, Bánffyhunyadon és Marosváráhelyen olyan asszonyokkal találkoztam akiktől sokat tanultam és akikkel közösen virágmintás hímzéseket terveztünk. Többször jártam Válaszúton és megismertem a Kallós Alapítvány gyűjteményeit is. Máramarosban is voltam. Mindenütt önérzetes, népi hagyományaikra büszke, nagyon barátságos embereket látogathattam meg az otthonaikban és bepillantást nyerhettem mindenapi életükbe, illetve kézműves titkaikba is. Ezért nagyon hálás vagyok nekik!
M.K.Z.: Miután kulturális kíváncsiságodat kielégítetted és új kézműves, kézimunka tapasztalatokra tettél szert, merész lépést tettél előre: nemzetközi workshopot indítottál angol nyelven a magyar hímzés megtanítására. Van érdeklődés?
S.P.: Visszajártam Erdélybe és az ottani asszonyoktól megtanultam a hímzéstechnikákat. Ekkor támadt a gondolatom, hogy magam is tanítsam és továbbadjam őket. Így szerveztem meg a legelső tanfolyamot San Francisco-ban, 2015-ben, aztán más amerikai városokban is. Ezekben az években egy csináld magad mozgalom indult az USA-ban, számtalan kis kézművesműhely nyitotta meg ajtaját. Magam is továbbtanultam, érdeklődési területem megnőtt és megtanultam a portugáliai Viana do Castello-i hímzést, illetve később az ukrán Borshchiv régióbeli hímzést is. Persze, a magyar, a kalotaszegi hímzés mindig is az első szerelmem marad...
Sarah Pedlow: Készülő párnahuzat
M.K.Z.: Hogyan boldogulsz a hímző tanfolyamokkal, most, a világjárvány idején?
S.P.: Úgy hozta az élet, hogy 2019-ben San Francisco-ból Amsterdamba költöztem. Ennek azért is örültem, hiszen új lakóhelyem Magyarországhoz, Erdélyhez sokkal közelebb van. Azt reméltem, akadálytalanul vissza tudok oda járni, hogy magam továbbképezzem és megoszthassam másokkal a magyar hímzés szép hagyományait. Sajnos, a világjárvány keresztülhúzta számításaimat. Ennek ellénére, nem adtam fel, áttértem az online tanításra. Soha nem gondoltam, hogy valaha is ezt fogom csinálni, de meglepően jól működik és ily módon nagyon sok emberhez eljutottam Európában és az Egyesült Államokban. Még újszerű az egész, mégis lehetővé teszi az alapvető technikák megtanítását.
M.K.Z.: Melyek a jövőbeli terveid és kilátásaid a magyar népművészet tanulását, tanítását illetően?
S.P.: A hímzéstanítás mellett textiltúrákat és a népi textilekkel kapcsolatos múzeumlátogatásokat is szervezek. Ha nem jön közbe a járvány, 2020-ban lett volna az első ilyen tereptúrám, melyet amerikai honfitársaimnak szerveztem Erdélyben. Nagyon remélem, hogy az idén már lehetséges lesz ennek a megvalósítása. A kulturális, a népi hagyományok követének tekintem magam és kis csoportokban szeretném elvinni és bemutatni az érdeklődőknek a helyszínen amit magam is olyan nagy örömmel tanultam. Szándékom a hagyományok megbecsülése, és munkámmal részt szeretnék venni a megőrzésükben, átadásukban és terjesztésükben. Ezenkívül a ThreadWritten-en keresztül folytatott munkám befolyásolja, egyben támogatja saját képzőművészeti alkotómunkámat is, mely a fényképészetet, a rajzot és a hímzést ötvözi (sarahpedlow.com).
Ami a terveimet illeti, el szeretnék jutni Palócföldre, de a Sárközbe és a Bánságba is. Nagyon foglalkoztatnak a szomszédos magyar, román, szlovák, szerb, horvát, lengyel, ukrán népi tájegységek kulturális egymásrahatásai. Hihetetlen, hogy mennyi meglátogatni és tanulmányozni való van a közép-kelet-európai térségben!...
M.K.Z.: Sok sikert kívánok! Köszönöm a beszélgetést!
Az interjút készítette, angolból fordította:
Másréti Kató Zoltán
Megjelent a Brassói Lapok 2022/8. számában