KELET–Közép-Európa fejlődése

A GLOBSEC 2020 évi jelentése

Betekintés a 2020-as Tátra Csúcstalálkozó jelentésébe. A kelet–közép-európairégió (KKE) gazdasági fejlődésének ez évi összefoglalója, az új kelet–közép-európai stratégiai transformációs index (STI).

2020-ban a COVID-19 világjárvány a világgazdaság számára soha nem látott erősségű sokkot okozott rögtön az év elején. Ezleállította a globális gazdaságot – az európai gazdaság csupán amásodik negyedévben csaknem 14%-kalzuhant.Asokkhullámok,melyek gazdaságunkon és társadalmunkon végigsöpörtek, nyilvánvalóvá tették, hogy hatásuk a vírust túl fogja élni.

A COVID-19 járvány valószínűleg behatolási pontot jelent a globális gazdaság és a tágabb értelemben vett globális rend számára. Európába érkezése lehúzta a kelet–közép-európai (KKE) gazdaságok mutatóit is. A COVID-19 által előidézett zavarok felnagyították a meglévő makrogazdasági modell hiányosságait, hangsúlyozták sérülékenységét és strukturális hibáit, továbbá annak szükségességét, hogy a nagyrészt gyártásalapú, alacsony értékű termelési narratívát el kell hagyni. Helyette fel kell állítani egy kimerítő makroszintű pénzügyi keret által irányított alternatívát, ahol a legfontosabb gazdaságiszereplők – cégek és munkavállalók – felvirágozhatnak.

Amint a világjárvány a középpontba került, a globális gazdaság területén egyidejűleg hatnak a perifériás átalakító erők, amelyek a pandémia kezdete előtt rejtettek voltak küpönböző csatornákban. Beleértve a 4. ipari forradalmat, a lankadatlan technológiai fejlődést, az éghajlat változást, az emberi tőke kiáramlását és a növekvő demográfiai kihívásokat. A kelet–közép-európai gazdaság stratégiai változása pozitív átalakulás, amely nagymértékben támaszkodik az innovációra, miközben intenzíven szemelőtt tartja a régió múltját ésjelenét, eddigi növekedési mozgatórugóit, valamint regionális makro gazdasági, pénzügyi és strukturális felépítését.

A kelet–közép-európai növekedési lendület újraélesztésének inkrementális, a pandémiát megelőző állapot megközelítése nem lesz elegendő. A régiónak bele kell kezdenie egy kimerítő és mély gazdaságiszerkezet-átalakításba, hogy egyenrangúvá váljon az új gazdasági korral, ahol a könyörtelen és gyors változás az egyetlen konstans.

Az STI kielégíti a kelet–közép-európai gazdaság mélyreható szerkezetátalakítását, mivel betekintést nyújt a kelet–közép-európai országok múltbeli sokoldalú gazdasági teljesítményébe, miközben kiemeli a jövőbe tekintő kulcsfontosságú területeket a fenntartható hosszú távú növekedés, ideértve azinnovációt, az oktatást, valamint a kettős, a zöldenergiát és a digitális átmenetet. Mint ilyen, összetett kvantitatív diagnosztikai eszközt biztosít a régió gazdasági fejlődésének meghatározásához, összevetve a KKE-irégiót és a kilenc KKE-i gazdaságot – Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország,Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia – külön-külön, a tágabb értelemben vett fejlett európai gazdaságok egy kiválasztott kontrollcsoportjával.

Az index meghatározza a KKE 9 régió legjobban teljesítőit, ha a nyitottság, a külső rugalmasság, a termelékenység és a hozzáadott érték, valamint a pénzügyi struktúra a kérdés; valamint a változók innovációs klasztere, ideértve az oktatást, a zöldenergiát és digitális átalakítást és azinnovációs kapacitást. Az eredmények intuitívak, és támpontokat adnak a gazdasági növekedés és a kelet–közép-európai társadalmak életszínvonalának folyamatos emelkedése érdekében tett politikai intézkedésekhez.

Ezeket a hosszú távú – az oktatást, a termelékenységet, a hozzáadott értéket és az innovációs kapacitást célzó – politikai prioritásokat a zöldenergia és a digitalizálás kettős átmenete mellett kell követni, miközben ezt a cél elérésének eszközeként és a KKE-i növekedésének stabil elemeként kell használni.

Még a legjobban teljesítőknek is fejlesztésre van szükségük ezen a politikaiszíntéren, hogy megszüntessék a szakadékot a fejlett európai gazdaságok kontrollcsoportjával szemben, és közelebb kerüljenek az összesített „ideálhoz” és növeljék „ható távolságukat” – a gazdaság összes stratégiai átalakításában.

Ausztria meghatározza akelet–közép-európairégió összértékét, a 63,9 pontos STI összpontszámmal. Az index értékét úgy értelmezik, hogy a minta legrosszabb és legjobban teljesítője között 2010/2018 között majdnem 2/3 különbség van.Így azindex összehasonlítja az egyes országokat, és egy skálára helyezi, pozícionálva azok történelmi fejlődését, a jövőbeni potenciális előrelépéssel szemben, amelyet egy globális csúcsteljesítő átfogó példája határoz meg. Így tehát Ausztriát (63,9) követi Szlovénia (56,3), Csehország (53,7), Lengyelország (50,8),Magyarország (49,6), a Szlovák Köztársaság (45,9), Horvátország (40,7), Románia (35,2) és Bulgária (32,4).

Az európai és a globális gazdaság miliőjévelszemben álló KKE9 rendkívüli gazdasági fejleményeket tapasztal. A COVID-19 válság által a kereskedelem, az érték összefüggése, a munkahelyek, és az államháztartás által támasztott kihívások csökkentik a bizalmat, és fékezik az exportot, a beruházásokat és a növekedést. Fontos figyelembe venni, hogy honnan származhat a jövőben növekedés és hogyan lehet azt a legjobban elérni.

Az index használatával a vezetők hatáskörükben és eszközeik használatában kijelölhetik a kormányzat témáit és intézkedéseik következményeit. Az érdemi változás eléréséhez azonban a kelet–közép-európai növekedési narratívamegváltoztatásához merész vezetésre, politikai akaratra és proaktív, misszió-orientált és együttműködő megközelítésre van szükség a politikai döntéshozatalban. Az új, a COVID-19 utáni terepre használható megoldások megtervezése érdekében a köz- és amagánszféra közötti átmenetszintén lehet a siker kulcsa. Ezenkívül a járvány rávilágított arra, hogy a gazdasági, egészségügyi, szociális és környezeti portfóliókat már nem lehet elszigetelten kezelni, hanemcsak együtt, az integrált növekedés politikai menetrend részeként.

Összeállította: Fetes