Kínai barátság

   Kína világuralomra törekszik mind a kereskedelem, a politika és a hadászat terén. Törekvése sokoldalú és ravasz, de az erőszaktól sem riad viszsza. A kínai kultúra nem isteni törvényekre épült, mint a nyugati országoké. Az együttélést megfelelő viselkedésre vezetik vissza. Politikusok, tisztségviselők nem a nép megbízottjai, feladatuk nem a törvény értelmezése, hanem szerepük betöltése. A hierarchiában elért pozíciójuk határozza meg  tekintélyüket. Ez a felfogás demokratikus értelemben nem törvényesíti hatalmukat. Legfőbb tekintély a párt vezetője. Az állam a kínai nép dicsőséges múltjára és jövőjére hivatkozva képviseli a jogot és igazságot, a párt érdekeit és a rendet. Az ellenállás hazaárulás.
   A fentebbi utalások biztosan megkönnyítik a kínaiak útjának követését életcéljuk elérése felé. Egyúttal néhány példával világítok rá politikájuk jelentőségére más népek vonatkozásában. Talán sikerül bizonyos elővigyázatosságra felhívni a fi gyelmet, mielőtt elfogadjuk baráti segítségüket.
   A VPRO holland televízió egyik februári adásában a külföldre került kínaiak életét mutatta be. Sokan önként migráltak, hogy jobban érvényesülhessenek, mások, hogy szerződéses munkásként kínai projekteken dolgozzanak, persze vannak olyanok is, akik a diktatúrából menekültek.
   A szerbek kebelbarátai már nem az oroszok. Kínaiak építik a vasútvonalakat, hídakat, és egyre fontosabb szerepet töltenek be a nehéziparban. A fellendülésnek a korrupció mellett hátulütője is van. Egyik Belgrádtól délkeletre fekvő kisváros közelében lévő arany- és rézbánya kitermelési jogát megszerezték a kínaiak. A feldolgozó acélgyár annyira környezetszennyező, hogy a helyi lakosok kibírhatatlannak tartják a helyzetet. Hogyan kaphattak erre engedélyt? – kérdezte a riporter. „Ah…, néhány ezer dollárért minden politikus megadja“ – bizonygatták kórusban a körülállók.
   Madagaszkár szigetén új autópálya mentén a ínaiak vízierőművet is építettek. Termékeny talajon olcsó munkaerővel hatalmas gyapotföldeket létesítettek. Büszkén mutatják, hogyan és miként dolgoznak a helyi lakosok. A megtermelt gyapotot pedig elszállítják a kínaiak. Az illegális kínai halászhajók is sok gondot okoznak a hatóságoknak. 
   A Firenze közelében fekvő Prato városka híres textiliparát nagy részben kínaiak vették át. Számuk már a lakosság negyedét is kiteszi, az olaszokat pedig külföldinek tekintik. Sokan illegálisan élnek ott, adót nem fi zetnek. Az árucikkeket Kínában tervezik és félkész áruként szállítják Pratoba, ahol Made in Italy címkével látják el, majd drágán eladják.
   Kambodzsában a Szihanoukville félszigetet megszállták a kínaiak és impozáns világgá alakították. A világ gazdagjai hetven kaszinóban, éjjeli klubban, uszodában szórakozhatnak, és azt tehetik, ami tiltva van otthonukban. A tulajdonosok nyereségüket például Kenyában fektetik be, ahonnan már saját vasútjukon szállíthatják haza, 
Kínába a nekik szükséges alapanyagokat. És mi hálásan fogadjuk az olcsó kínai árut.
   Hollandiában a Leiden-i és a Groningen-i egyetem aggódik, mert a Konficius Intézet – a kínai kultúrát képviselő irodák külföldön – mind agreszszívebben nyomják az együttműködésre a pecsétet. Leiden például hajlandó kínai tanszéket létesíteni. Kína vállalná a költségek felét. Ez rendben is lenne, de annál kevésbé az, hogy kizárólag a kínaiak határozhassák meg, ki, mit taníthat, és csak nekik lenne joguk az érintett professzor elbocsátására.
   Vajon megfontolják-e a magyarországi vezetők, mikor és milyen baráti szerződést kötnek a kínaiakkal?

MUSTÓ SÁNDOR (Utrecht)

Az EU külügyminiszterei március 22-én négy magasrangú kínai személy és egy intézmény ellen büntető lépéseket foganatosítottak, ami az ujgurokkal szemben kínai bánásmódra vezethető vissza.