Kormánytag és nemzetbiztonsági kockázat
Marad a román kormány tagja az RMDSZ, az erdélyi magyaroknak azonban mindössze tíz százaléka tekinti hazájának Romániát. Őszi körkép a kormányválság és a koronavírus-járvány sújtotta Romániáról.
Mára minden bizonnyal beiktatott kormánnyal rendelkezik Románia. A szavazás ugyan lapzártakor zajlott, ám a végeredmény aligha lehetett kétséges, tekintve, hogy a nemrég még ősellenségnek számító liberálisok (PNL) és szociáldemokraták (PSD), valamint a magyar érdekvédelmi szervezet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által összehozott koalíció 70 százalékos parlamenti többséget élvez a bukaresti törvényhozó testületben.
Több mint két és fél hónapos román kormányválság ért így véget. A hárompárti kabinet felállítása zaklatott előéletre tekint vissza. A szeptember végén liberális pártelnökké választott Florin Cîțu ügyvivő kormányfő csökönyösen ragaszkodott ahhoz, hogy ő maradhasson a miniszterelnök, személyét azonban nem fogadták el a szocdemek, október elején éppen az ő bizalmatlansági indítványuk nyomán bukott meg a Cîțu-kormány a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) kilépése után. A koalíciós tárgyalások során Cîțu saját párttársait is magára haragította, az utolsó köröket már nem az ő irányításával futották a liberálisok, ám Klaus Iohannis államfő továbbra is támogatja pártelnöki tisztségében. A volt kormányfő megkapta a szenátus elnöki tisztségét.
A koalíciós felek „vetésforgós” kormányzásban állapodtak meg: a két nagy párt adja felváltva a miniszterelnököt. Előbb a liberálisok másfél évre Nicolae Ciucă személyében, majd 2023. május végétől Marcel Ciolacu, a PSD elnöke veszi át tőle a tisztséget – akit addig is megválasztottak az alsóház elnökének. Az RMDSZ megőrizte eddigi tisztségeit: Kelemen Hunor elnök kormányfőhelyettes, Cseke Attila fejlesztési, Tánczos Barna környezetvédelmi, Novák Eduárd pedig sportminiszter marad. A 22 fős kabinetben a PSD kilenc, a PNL nyolc tárcát irányít.
A liberálisok drágán megfizettek azért, hogy előbb ők adhatják a miniszterelnököt. Cserében a szociáldemokraták lényeges tárcákat szereztek meg, a pénzügyi, a közlekedési, a védelmi, valamint a kabinet működésében fontos láncszemnek számító kormányfőtitkári (kancelláriavezetői) tisztség is azé a párté lesz, amelyik első körben nem a miniszterelnököt adja. A szerződés szerint másfél év múlva esedékes kormányfőváltással egyidejűleg három minisztérium – pénzügyi, szállítási, igazságügyi – felügyeletét átruházzák a másik alakulatra.
A tárgyalások finisében a liberálisok elhalászták volna az RMDSZ-től az egyik legnagyobb „tőkeerejű”, a mintegy 10 milliárd euró felett rendelkező fejlesztési tárcát. Amikor ez felmerült, az RMDSZ bejelentette, hogy kilép a további tárgyalásokból, mire a szociáldemokraták is jelezték: csakis hárompárti, vagyis az RMDSZ-t is magában foglaló koalícióban hajlandók szerepet vállalni.
A koalíció tagjai 2021-re 10 százalékos nyugdíjnövelésről állapodtak meg, a minimálbér 2550 lejre (520 euró) emelkedik, a kisnyugdíjasok egyszeri támogatást kapnak a rezsiköltségek kifizetésére, a garantált minimálnyugdíj pedig 800-ról 1000 lejre (205 euró) nő. Ezt a szociális csomagot kompromisszumként a szociáldemokraták emelték be a kormányprogramba, akik a progresszív adózási rendszer bevezetését is szorgalmazták, de erről nem tudtak megállapodni, így maradt az egységes 10 százalékos adókulcs.
Senki sem jósol hosszú életet a nagykoalíciónak; általános vélemény szerint még a 2024-ben esedékes parlamenti választásokig sem bírják ki. Az adott körülmények között azonban az RMDSZ jól lavírozott, azzal a nem is nagyon titkolt céllal, hogy minél több finanszírozási forrást irányítson az erdélyi, még inkább a gazdaságilag lemaradt székelyföldi megyékbe.
Az RMDSZ stabil kormánytagsága ellenére azonban a magyarság nem szűnt meg „nemzetbiztonsági kockázatnak” maradni. Ezt az egyik román titkosszolgálat volt vezetője jelentette ki, miután napvilágot látott a Bálványos Intézet által megrendelt kutatás eredménye. Ebből többek között kiderül, hogy az erdélyi magyarok nemzeti identitása több szempontból is stabil – ilyen például a magyar nemzethez való tartozás érzése, vagy akár a nemzeti büszkeség meghatározói –, Romániát ugyanakkor alig tíz százalékuk tekinti hazájának.
Csinta Samu
