Lerántjuk az egészségügyről a lepedőt
COVID-19, azaz koronavírus
Mindenki hallott, hall és hallani fog még évekig a koronavírus okozta betegségekről, azok szövődményeiről, a halálesetekről.
Általános kérdés, mikor találjuk meg a gyógymódot, a sikeres terápiát és még fontosabb, izgatóbb gondolat, a megelőzés, a vakcina felfedezése, gyártásának kidolgozása, a piacon való megjelenése.
Mi ez a vírus? Ellentmondásos híresztelések, jóslatok, csodálatos felfedezések jelennek meg mindennap a sajtótermékekben, a médiákban. Lerajzolták, magyarázták, értelmezték a szerkezetét, az összetételét, tulajdonságait, hatását az élő szervezetre, az emberre.
Államelnökök, vezető politikusok, orvos‑ szakértőnek kinevezett kutatók egymásnak is és néha maguknak is folyamatosan ellentmondanak.
Mi az igazság? Van, aki akarja tudni? Vagy a rózsaszínű információk és a pesszimista ijesztgetések között akarunk vergődni?
Ki birtokolja a bölcsek kövét?
Tény, hogy a világon kb. 500 kutatóintézet, gyógyszervállalat, egyetemi labor keresi a megoldásokat. Szakmai részletekbe nem megyek bele, de annyit tudni kell, hogy a vírus ismert mutációinak száma egyes vizsgálatok szerint kb. 180. A gyógyszeres terápia kutatás 8 féle alapmegközelítésből indul ki. Ezek közül a leginkább publikált az, amikor ismert, hatékony, de más betegségek ellen használt gyógyszereket próbálnak bevetni, külön-külön, vagy kombinálva (malária, HIV, TBC, stb. kezeléseknél bevált szerekről van szó).
A másik, sok országban kipróbálás alatt lévő kezelés az, amikor már a vírusfertőzésen átesett, antitestekkel rendelkező betegektől vérplazmát vesznek le és ezzel erősítik a vírusfertőzöttek immunrendszerét. E jelenleg 2 fő vonal mellett, természetesen antibiotikus, alvadásgátló, légzést támogató, szívet erősítő, immunrendszert védő, aktiváló stb. kezelések folynak a világ 180–200 országában, ahol felütötte a fejét a koronavírus fertőzés.
Kutatók, titkosszolgálatok keresik, hogy mikor, honnan indult ki, kik a felelősek a pandémiáért?
Állítólag már 2019 őszén fellépett a vírus, de az első epicentrumát a fertőzésnek Vuhánban, Kínában fedezték fel, ahonnan az egész világra elterjedt.
Hol tartunk most, mire lehet számitani? A gazdasági, társadalmi problémák igen súlyosak már most is. Ijesztő méreteket öltött a munkanélküliség. A második világháború óta nem volt ilyen nagy gazdasági visszaesés, nem volt ilyen magas az USA-ban, Nyugat-Európában a munkanélküliek száma. Bezárt üzletek, vállalatok, leállított légi, földi közlekedés, lezárt határok, hotelek, turistaközpontok. Feszültség a családokban, életszínvonal visszaesése stb.
Ez van ma. Kérdés: lehet ez rosszabb is? Lehet, de mindent megteszünk azért, hogy ne legyen rosszabb. A kormányok gőzerővel dolgoznak és adósodnak el, hogy a jelenlegi zuhanó GDP-t ne engedjék az 5–8%-os csökkenésnél mélyebbre.
A szigorításokat lazítják, a lezárt határokat fokozatosan újra nyitják, a közlekedést és a turizmust támogatják és azt ígérik, mehetünk nyáron nyaralni. Legyen igazuk!
Azonban, ne feledjük el, hogy még nincs meg a vírus ellenszere, még messze vagyunk a vakcinától, a megelőzéstől.
Ha a számtalan kutatóintézet és a sok zseniális kutató októberig kidolgoz egy nemzetközileg elismert, kipróbált, hatékony és kevés mellékhatást kiváltó gyógyszert, még akkor is hátra van a gyártás megszervezése, a megfelelő mennyiség előállítása és a piacra juttatása. Tehát, ha a szerencse a tudás mellé szegődik, akkor a karácsonyfa alá tehetjük a terápiás szert, a gyógyszert, a gyógymódot.
A vakcina kidolgozása, kipróbálása, ha egyáltalán valaha is sikerül, akkor másfél év az az idő, amikor először be lehet adni emberek tömegeinek. Tehát 2021 karácsonya.
Egyelőre ennyi az igazság, mivel sok-sok apró részlet ismert a koronavírussal kapcsolatban, de egyre több olyan hatás-mellékhatás, szövődmény jelentkezik, amire előre nem számítottunk és a következő időszakban sem tudjuk milyen új meglepetés érhet minket.
Tudjuk, hogy a remény hal meg utoljára! Legyünk optimisták, tartsuk be a rendelkezéseket és optimizmussal, – bízva a tudományban – készüljünk a nyárra.
Prof. Dr. Birtalan Iván Ph.D.
Koronavírus – jelene és jövője
A pandémia már bizonyítottan több mint 60 millió embert támadott meg a földön. A halálos áldozatok aránya nem magas, de a szenvedés, a fájdalmas, a fulladásos halálfélelem érzését kiváltó megbetegedés, amit a súlyos fertőzés okoz, nem felejtődik el egyhamar.
Milyen tünetekkel jár a vírus?
A teljesség igénye nélkül: tüdő-, felső légúti-, szív-, agyhártya-, idegrendszer-, bőr-, izom-, ízület-, vese-, máj-gyulladás jelentkezik, valamint depresszió, fulladás és halálfélelem érzését mondták el a túlélők.
A krónikus megbetegedésben szenvedők, a gyenge immunrendszerrel élők, az idősebb emberek nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint az egészséges fiatalabb korosztály. Ez nem jelenti azt, hogy gyerekek, fiatalok nem halhatnak bele a vírus megbetegedésbe. A lélegeztető gépre szoruló súlyos betegek közel 40%-a meghal.
A tünetek súlyossága sok mindentől függ; az egyéni immunrendszertől, a genetikai állománytól, a vércsoporttól, a komorbiditástól (túlsúly, krónikus szív-, tüdő-, máj-,vese-,ízületi-, cukor-betegségektől stb.).
Milyen a világ egészségügyi rendszere, melyik földrész, mely országok reagáltak jól a pandémiás kihívásra?
Dicsekvésre egyetlen ország egészségügyének sincs oka.
A legtöbb országban probléma az egészségügyi személyzet, a kiképzett orvosok, ápolónők, segéderők hiánya és felkészültségi állapota. A nehéz és tartós igénybevétel alatt sokezer orvos, nővér betegedett meg és hunyt el az elmúlt tíz hónapban, mióta a vírus megtámadta világunkat.
Az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsültsége, alulfizetettsége és kiesése miatt a még munkába állóknak naprólnapra nagyobb a terhelése. Sok fevőbeteg intézetet, kórházat állítottak át koronaellátásra, de a felszerelések, a drága és bonyolult műszerek, lélegeztető-, altató-, újraélesztő-, leszívógépek, infuzióspumpák, EKG, EEG, és a képalkotó berendezések, UH. RTG. MR. CT stb. sokkal több orvost és szakdolgozót igényel, mint amennyien rendelkezésre állnak.
Mi ez a különleges kórokozó?
A koronavírus nem ismeretlen, hiszen már Kanadában az 1970-es években kutatták. Felszínén tüskefejek állnak ki, melyek a sejtekbe behatolva támadják meg a gazdaszervezetet. Nem csak emberben, hanem kutyában, macskában is kimutatták. Feltételezés szerint Kínában a bőregerekről került át egy mutáns fajtája az emberekbe.
A jelenlegi gyógyszeres kezelések is nagyon függenek a betegek súlyossági állapotától, az orvosok felkészültségétől,tapasztalatától és a kórházak felszereltségétől. Egységes kezelési elvek még mindig nem alakultak ki.
A gyógyultaknál, a lefutott vírusfertőzés után kialakult immunitás esetében sem tartós a védettség, mivel három hónap elteltével eltűnik a vérből az antitest és újra fogékonnyá válhat az ember a fertőzésre.
Ismert tény, hogy más terápiát igényel a citokin-vihar okozta fulladásos tüdőbeteg és mást az enyhe lefolyású otthonában kezelt fejfájós, náthás, köhögős páciens.
Tehát a kezelések elsősorban tünetiek, mivel speciális antivirális terápiás lehetőségünk még nincs. A már ismert antivirális gyógyszerekről ellentmondásos vélemények jelennek meg. Több gyakorló orvos sikeresen alkalmaz létező és engedélyezett antivirális szereket, melyek nem specifikusan a Covid ellen készültek.
A WHO szakemberei ezeket a szereket hatástalannak minősítették. Sokan hiszik és kutatják a BCG oltásban részesültek keresztimmunitását is. Több kutatócsoport véleménye szerint nincs pozitív kimenetelű hatása a vírusfertőzésre.
Egyszóval, még nincs meg a hatásos és sikeres kezelés a Covid fertőzésekre. Optimistán szemlélve, jövő év elejére várható a hatásos terápia megjelenése, a kezelési konszenzus.
Jelenleg az egész világ fokozott érdeklődéssel várja, hogy a megelőzésben döntő szerepet játszó vakcina mikor kerül forgalomba?
Óriási a verseny. A WHO 180 vakcina kutatási projektet tart számon. Ezek négy nagy csoportba oszthatók:
1. Tradicionális, régi bevált módszerrel előállított vakcinák; a) élő, gyengített vírus, b) megölt, inaktivált vírus.
2. Rekombinációs technologiával készített vakcinák, protein alapon támadják a tüskefehérjét.
3. Vektor-replikációra képes vírus fehérjét kódoló gén, pl. ebolánál alkalmazott technológia.
4. A modern, új, nukleinsavas mRNS vakcina, amely, ha bejut a vírus génállományába, akkor azt átírja, így gátolja meg a szaporodását.
Az elvek és a kutatási irányok ismertek, de a két fő döntő kérdés megoldását a megjelent vakcinák még nem tudják garantálni.
A legfontosabb a biztonság. Állítólag, a gyártók szerint a beoltottak eseteiben mellékhatások nem léptek fel. Azonban az idő még kevés ahhoz, hogy tapasztalatunk lenne a korai, de még kevésbé a későbbi mellékhatásokról.
A másik fontos kérdés az oltások esetében a hatékonyság.
A jelenleg ismert, piacra váró oltóanyagok közül a legmagasabb hatékonysággal a Moderna gyár készítménye rendelkezik, 94,5%-kal. A tárolás, szállítás -20°C-on is megvalósítható.
A versenytárs, a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártója a Pfizer 90%-os hatékonyságú és -70-80°C-on tárolható vakcinát fejlesztett ki.
Az Astra/Seneca 70%-os Oxford-i fejlesztésű vakcinájáról is tudunk.
Az orosz, kínai hagyományos alapú vakcinákról az európaiaknak még kevés az információja.
Mire számíthatunk a vírus elleni harcban?
1. Az elmúlt 1000 év alatt fellépő pandémiák átlagos lefutási ideje a statisztika alapján két év volt. Tehát, ha szerencsénk van, a vakcinák beválnak, és/vagy a hatékony terápia megjelenik, akkor jövő év karácsonyára Covid-mentes lesz a világ.
2. Másik esély, a vírusnak több esze van, mint az emberiségnek, ezért nem célja megölni a gazdaszervezetet és abba az irányba mutálódik, hogy együttélhessen vele.
Addig is, amíg a „csata” eldől, hordjuk a maszkot, ügyeljünk a távolságtartásra, ne menjünk tömegbe, mert tünetmentes embertársaink is fertőzhetnek.
Prof. Dr. Birtalan Iván Ph.D
