A csernobili katasztrófa 35. évfordulója
1986. április 26-án, Csernobilben az atomerőműben tűz ütött ki a 4 számú reaktor robbanása következtében. Óriási tömegű radioaktivitás szabadult fel és terjedt több ezer km-re.
A balesetet az atomenergia polgári felhasználása során bekövetkezett legnagyobb nukleáris katasztrófának tartják. Több ezer halott és sérült volt. Több mint 600 000 ember segített eltakarítani a maradványokat. Saját egészségük és életük árán eloltották a tüzet és takarították a törmeléket.
Az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó csernobili atomerőmű negyedik blokkjának 1986 áprilisában történt robbanás miatt az atomromok körüli radioaktívan szennyezett területeket lezárták. Tízezrek kényszerültek áttelepülni Csernobilból és Pripjatból más városokba. Ma már több mint 48 000 katasztrófa sújtotta, kitelepített és úgynevezett felszámoló „liquidator” él Kijevben.
A leszerelt erőmű közelében helyezték üzembe a nukleáris hulladék átmeneti tárolóját. Ebben az átmeneti tárolóban a három leszerelt erőmű blokkból származó üzemanyag-rudakat körülbelül 100 évig tárolják. Azon a sorsdöntő éjszakán több mint 130 000 km² terület vált radioaktívan szennyezetté.
A csernobili atomerőmű-robbanás talán az elmúlt három és fél évtized legsúlyosabb környezeti katasztrófája volt Európában, ami a nyugati országokat sem kímélte. Születési rendellenességek, rákos megbetegedések növekvő számaránya, sőt megannyi hétköznapi hős halála, és az atomenergiába vetett hit súlyos megrendülése nyomja lefelé a mérleg egyik serpenyőjét, míg a másikba a fokozott biztonság megteremtése, a környezettudatosság növekedése és a túlélők bölcsessége került.
Nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa kegyelettel emlékezik meg ma az áldozatokról és a hősökről.
Tűzoltók és katonák helyzik a Csernobilban elhunyt tűzoltók sírjára a kegyele virágait.
