Prof. Dr. Krausz Csilla Jelenleg endokrinológia professzor és kutatócsoport-vezető Olaszországban, a Firenzei Egyetemen, valamint társigazgatója a Firenzei Európai Andrológiai Akadémia (EAA) Andrológiai Képzési Központjának. Fő kutatási területe a spermatológia volt, különös tekintettel az oxidatív stresszre és a spermiumok funkcionális paramétereire. 1995-től a férfi meddőség, a centrális hipogonadizmus, a kriptorchidizmus, a heretumor genetikai hátterével és a hím ivarsejtek genomiális instabilitásával és epigenetikájával foglalkozik. Legfontosabb tudományos eredményei az X- és Y-kromoszómákhoz kapcsolódnak. A világ férfi meddőségi kutatói között publikációival a 19-dik helyen szerepel. Eddig több mint 140 tudományos publikációja jelent meg nemzetközi folyóiratokban.

- Professzor asszony ön Magyarországon született és nevelkedett, minek köszönhető, hogy most Olaszországban él és dolgozik?

- Olaszországban élek, mert a férjem olasz. Vele 1980-ban azért találkoztam, mert ő volt az én levelező barátom. Annak idején zongorázni tanultam, zongoraművész szerettem volna lenni. A Győri Konzervatóriumba jártam, és ott olaszul tanultam. Az olasz tanárnő kezdeményezte, hogy mindenki levelezzen olasz fiatalokkal. Amikor behozta a levélcímeket, én egy arezzóit választottam, mivel éppen akkor tanultuk Petrarca verseit, aki ebben a városban született. Ez a levelezés azzal végződött, hogy mi '85-ben megházasodtunk, és én '86-ban eljöttem Olaszországba. Akkor már a negyedik évet kezdtem Firenzében, az orvosi egyetemen, amit aztán itt is fejeztem be.

- Hogy lett a zongoraművész növendékből negyedik éves orvosegyetemista?

- Hát az úgy történt, hogy sajnos nagyon erős ínhüvelygyulladást kaptam 15 és fél éves koromban, így nagyon rossz állapotba került a kezem. Egyszerűen bármilyen terápiát próbáltak, az akkori orvosok nem tudták rendbe tenni. Miután a kezelések több mint fél évig tartottak, s mégsem tudták megoldani a problémát, - az akkori zongoratanárnőm -, Oláh Margit azt mondta, hogy ilyen kézzel sajnos már zongoraművész nem lehetek. Talán azért lettem orvos, mert a betegségem alatt rájöttem, mennyire fontos a gyógyítás és ha ezt a szakmát választom, akkor orvosként talán majd segíthetek másokon. A szakmaváltás végül is nem volt annyira nehéz, mivel nagyon szerettem tanulni. Amikor konzervatóriumba jártam, akkor is imádtam a matematikától kezdve minden tantárgyat, tehát a zenei, művészi rész, és a tudomány iránti érdeklődés párhuzamosan élt bennem. Emlékszem mennyire vonzott az atomfizika is, de mégis a végén az orvosi egyetem győzött. Így lett a nagy zongoraművészi álomból klinikus és kutató, mert hát igazából én orvoskodom is és kutatok is, az egyetemi oktatás mellett.

- Mivel a Firenzei Egyetemen végzett, így ott is maradt kutatóként az Egyetemi Klinikán?

- Igen, ugye a 6 év orvosi után, akkor az Egyetemi Klinikán még újabb 5 éves volt az endokrinológiai képzés. Én elvégeztem ezt az ötéves endokrinológiai képzést, de közben már elkezdtem kutatni. A kutatásom főleg a férfimeddőség genetikájával kezdődött és folytatódott. Amikor végeztem, akkor utána pontosan ezért, mert már párhuzamosan kutattam a klinikán, bekerültem a Pasteur Intézetbe, Párizsba, ahol az Y kromoszómával foglalkoztam, abból írtam aztán a PhD-tézisemet. Az a három év, '98-tól 2001-ig, míg Párizsban voltam döntő szerepet játszott a pályám alakulásában. Nagyon szép volt, érdekes, nagyon sokat tanultam. Onnan visszajöttem Firenzébe, és azóta egyfolytában itt vagyok.

- Említette, hogy kutatási területe a férfi meddőség feltárása, illetve annak genetikai problémái. Milyen intenzitással foglalkoznak manapság Európában az intézetek ezzel a kérdéssel?

- Néhány évvel ezelőtti statisztika szerint a párok 15 százaléka meddő, de sajnos ez az arány folyamatosan emelkedik és valószínűleg már 18-19 százaléknál tartunk.

Ha megnézzük, hogy a pároknál mi okozza a meddőséget, akkor a felében vagy egyedül a férfi problémája, vagy pedig közösen férfi-női probléma áll fent. Tehát körülbelül 50 százalékában a meddőségben van egy férfi komponens, ami azt jelenti, hogy a hímivarsejt képződéssel, illetve a hímivarsejteknek a minőségével, tehát a mozgásukkal, vagy a morfológiájukkal van probléma. Nagyon sok veleszületett vagy szerzett oka lehet a férfimeddőségnek. Például vannak olyan esetek, amikor infekció okozza a meddőséget, vagy ha nem szállnak le a herék. Ez a criptorchidizmus, amit ha nem kezelnek időben, akkor megtermékenyítési problémák lehetnek. Az utóbbi években főleg Európában és az USA-ban megfigyelt átlagos hím ivarsejt koncentrációcsökkenés részben a környezeti hatásoknak is betudható. A hormonrendszert károsító vegyi anyagok (endokrin diszruptorok: ED) olyan környezeti vegyszerek, amelyek befolyásolják a szervezetben található hormonok működését. Ezek a különböző kémiai anyagok, amik a műanyag üvegtől kezdve a krémekben is megtalálhatók, nagyon elterjedtek a környezetünkben. Például a mezőgazdaságban használt permetezőszerek nagy többségének is van ilyen endokrin interferenciája.

Egy teljes diagnosztikai felmérés után a férfi meddőség 40 százalékában nem tudjuk, hogy mi okozza a hímivarsejtek hiányát, vagy azoknak a minőségi, illetve mennyiségi csökkenését. Ilyenkor olyan genetikai eltérésekre gondolunk, melyeket a rutin genetikai vizsgálatokkal nem lehet kimutatni.

Mi most itt Firenzében a homo sapiens körülbelül 20 ezer génjét, tehát az összes fehérjét kódoló génünket tanulmányozzuk. Az utóbbi 4-5 évben felfedeztünk olyan géneket, amelyek különféle hímivarsejtképződési zavarokat okoznak. Ezeknek a problémáknak a diagnosztizálása és kivizsgálása határozza meg a terápiát. Európában jelentősen fejlődik az andrológia ami, vagy az endokrinológiának, vagy az urológiának az ága.

Nem csak Olaszországban, hanem Magyarországon is nagyon előrehaladott az andrológia. Az Európai Andrológiai Akadémiának van egy EAA centruma Budapesten a Semmelweis Egyetemen. De fontos andrológiai klinikák vannak Debrecenben, Pécsett és Szegeden is.

- Olaszország férfiállományára mondhatjuk azt is, hogy macsók. Hogy boldogul egy orvosnő az ilyen betegekkel?

- Lehet, hogy meglepően hangzik, de például a mi osztályunkon csak egy férfi kolléga dolgozik és öt nő. Firenzében az andrológia a nők kezében van. Európára egyre inkább jellemző, hogy rengeteg orvosnő van. Tehát az olasz betegek már hozzászoktak, miközben az Észak-Afrikából érkezett betegeink számára ez még okozhat némi zavart.

- Milyen kapcsolata van Magyarországgal?

- Az anyukám, a bátyám és anyukám húgai, azaz a nagynénik mind Budapesten és környékén élnek. Velük nagyon szoros a kapcsolatom. Szakmai szinten a magyarországi endokrinológus és andrológus kollégákkal folyamatosan együttműködöm.Tiszteletbeli tagja vagyok a Magyar Andrológiai Társaságnak és a Magyar Onkológiai Társaságnak is. Kopa Zsolt kollégám, a magyar andrológiai társaság elnöke, minden évben meghív a társaság konferenciájára előadóként. Kopa tanár úrral szervezzük évente, márciusban, az Európai Andrológiai Akadémia (EAA) keretében a Budapesti Andrológiai Iskolát „EAA Budapest School”. Én nyolc évig voltam az elnöke az EAA-nak, ez a tisztségem most ért véget 2022 októberében.

Szerkesztőségünk nevében további sikereket kívánva köszönöm az interjút!

Fetes Kata