Meghívó

Kováts Judit nyíregyházi író, eddig négy regénye jelent meg a Magvető Kiadónál: Megtagadva (2012), Elszakítva (2015), Hazátlanok (2019) – ez utóbbit Heimatlos címmel 2020 szeptemberében német nyelven is kiadta a bécsi Nischen Verlag, Zádor Éva fordításában –, valamint A Tátra gyermekei (2022).

A nyíregyházi főiskola történelem-orosz szakán és az ELTE levéltár szakán szerzett diplomát, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetén egyetemi doktori fokozatot.

1985-1990 között Zemplén megye levéltárában (Sátoraljaújhely) levéltáros, majd 15 éven át Nyíregyházán a megyei levéltár főlevéltárosa, közben éveken át óraadó oktató a Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Tanszékén. 2005-től a Feliciter Kiadó vezetője és szerkesztője.

A levéltári pályán eltöltött két évtized alatt fő kutatási területei a reformkor és Magyarország I. katonai felvétele (1782-85), mely témából öt északkeleti vármegye (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ung, Ugocsa) anyaga kötetbe szerkesztve jelent meg. Számos tanulmánya, forrásközlése, szakcikke látott napvilágot különféle gyűjteményes kötetekben, szakmai folyóiratokban, évkönyvekben.

Első kitérője a szépirodalom felé levéltári munkájához kapcsolódott, az 1817-es éhínséget egy alternatív tanulmányban dolgozta fel.

Elbeszéléséket, novellákat, tárcákat publikált többek között az Élet és Irodalomban, Holmi, a Jelenkor, a Kalligram, az Alföld és A Vörös Postakocsi irodalmi folyóiratokban, a Szabolcs-szatmár-beregi Szemlében, illetve különböző irodalmi portálokon.

Megtagadva c. regényéből Surányi András rendezett a Rádiószínház számára monodrámát, melyben Szirtes Ági színművésznő jelenítette meg a főszereplőt, Somlyói Annát.

Hazátlanok c. regényéből 2020-ban multimediális felolvasószínházi produkció készült; ősbemutatója Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színház Művész Stúdiójában, de a youtube-on jelenleg is megtekinthető.

A MŰVÉSZASZTAL rendezvénysorozat megálmodója, háziasszonya, dramaturgja. Azzal a céllal indította útjára az irodalmi-színházi rendezvénysorozatot, hogy a magyar írók, drámaírók színe-javát bemutassa Nyíregyházán, de a szokásostól eltérő módon: egyrészt a meghívott művésszel folytatott beszélgetéssel, másrészt művéből, műveiből alkotott színpadi produkciók (felolvasó színház) révén, irodalmárok, színészek, zenészek közreműködésével. Az alkalmi társulat mindig egyetlen estre állt össze, a produkció is mindig más volt, a közös bennük az, hogy egyszeriek és megismételhetetlenek. A 11 író vendég között vendége volt például Boldizsár Ildikó, Darvasi László, Dragomán György, Grecsó Krisztián, Háy János és Tompa Andrea.

Kováts Judit 2018-ban irodalom kategóriában elnyerte Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Prima Díját; harmadik regénye, a Hazátlanok révén pedig 2020-ban próza kategóriában az Artisjus Irodalmi Díjat. „Kováts Judit regénye a szlovákiai, késmárki németajkú kisebbség második világháború utáni szenvedéstörténetét dolgozza fel. A szerző a profi levéltáros képzettségével és a felelős író elszántságával évekig kutatott, sok tucat túlélőt szólaltatott meg. Egyetlen ponton sem csap át túlírásba, érzelmi vagy stilisztikai túlzásba. Ebből adódik a műtárgyi és nyelvi ereje: a tagadhatatlan valóság drámáját idézi meg.” – írta Szkárosi Endre költő a laudációban.

A Hazátlanok (Heimatlos) a Donau Lounge programjában is szerepelt. A Donau Lounge rendezvénysorozat a Duna régió országainak szerzőit és legújabb kiadványait mutatja be évről-évre, 2020-ban azonban a koronavírusjárvány miatt a megszokottól eltérő módon, nagyrészt online zajlott a rendezvény. Ebben a programban a magyar irodalmat Kiss Noémi, Kováts Judit és Dragomán György képviselte.

*

Kováts Judit regényeiben a 20. század nagy történelmi traumáit dolgozza fel. Vallja, hogy fontos feladatunk szembenézni múltunkkal, megismerni annak árnyoldalait is. „A regényeim főszereplői kisemberek, akiket – akár akarják, akár nem – „elsodor” a történelem. Hogy miként alakul a sorsuk, azt előre nem lehet megmondani. A hőstettek mellett mindig ott vannak a bűnök, a gyávaság, az árulás is.”

Első regénye, a MEGTAGADVA – a tagadás és hallgatás regénye – a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2012 szeptemberében, igen kedvező sajtó és olvasói visszhanggal, már akkor megjelent a második kiadás is. A Magvető Könyvkiadó és a kötet szerkesztője, Király Levente így összegzett: „A múlttal való szigorú szembenézésre sarkall ez a könyv, amely olvasmányként is izgalmas, érdekfeszítő alkotás, jelentősége azonban túlmutat az irodalmon.”

„Nem tehettem mást, meg kellett írnom, mert ha nem teszem, ez az eltagadott és elhallgatott múlt velük együtt valóban el lenne temetve örökre.” – Kováts Judit így fogalmazott a MEGTAGADVA születéséről.

Az író hosszú éveken keresztül készített interjúkat szemtanúkkal a háborúról, a frontról, az orosz megszállásról, majd a kuláküldözésekről, a kollektivizálásról. A huszonhat személlyel készített, közel száz órás anyag egyik fontos forrása lett a regénynek.

A MEGTAGADVA témája a második világháború, narrátora az idős Somlyói Anna, aki 1944-ben érettségi előtt álló diáklányként élte át az eseményeket. A regény az ő kettétört életén keresztül mutatja meg a háborút úgy, ahogyan a forrásokból és történelemkönyvekből sohasem ismerhetjük meg. Somlyói Anna fiktív személy, azonban minden, amit a háborúról elmond, megtörtént, igaz esemény.

Kováts Judit és néhány interjúalanya szerepel Skrabski Fruzsina Elhallgatott gyalázat című, az oroszkatonák erőszakosságait bemutató dokumentumfilmjében.

Második regénye, az ELSZAKÍTVA 2015 novemberében jelent meg.

Hol a haza? Menni vagy maradni? Ezekkel a kérdéssekkel kell szembenéznie két felvidéki birtokos család, az Engelhartok és a Wildnerek két nemzedékének 1944 és 1954 között. Egy olyan évtizedben, amelyben az impériumváltás, a teljes jogfosztottság sújtja a kisebbségi sorsban élőket, és akikre a kommunista hatalomátvétel élesedő osztályharca miatt sem Csehszlovákiában, sem Magyarországon nem vár más, csak nélkülözés és alávetettség. Ebben az évekig tartó, nyomorúságos és feszült helyzetben lesz szerelmes a regény két főhőse, akik a határ két oldalán elszakítva keresik az emelkedés, a boldogság útját. Vajon mit tartogat számukra a jövő?

„Kováts Judit új könyvében folytatja a MEGTAGADVA című első regényében megkezdett utat: a huszadik század nagy történelmi traumáit dolgozza fel, hétköznapi embereket választva hőseiül, akik alulnézetből szemlélik és kirekesztve szenvedik el a régi rend lerombolását, egy „új világ” nyitányát.”

Harmadik regénye, a HAZÁTLANOK a 2019. évi Könyvfesztiválra jelent meg.

,,Szlovákia nekem nem hazám, Késmárk sem a hazám, nem tudom, hová megyek, nincs, és lehet, nem is lesz többé hazám, de miért ne lehetne haza nélkül is vígan élni?"
Lilli, a késmárki diáklány vallomása ez a regény, akit a történelem sodor magával a második világháború végén.

A Hazátlanok közelmúltunk történelmének fehér foltjait, közösségi, illetve egyéni sorstragédiáit, traumáit dolgozza fel egy szép szerelmi történetbe ágyazva. A regény főhőse Lilli Hartmann, 1944-ben a késmárki gimnázium végzős tanulója, akinek életét kettétöri a nagybetűs történelem: német nemzetisége miatt előbb a partizánok elől kell menekülnie, azután édesanyjával, várandós nővérével és sorstársaival elűzik, táborba zárják, majd a romokban heverő Bajorországba deportálják, mert az új Csehszlovákia kizárólag a cseheké és szlovákoké. Apja börtönben, sógora valahol hadifogságban, ő támasz nélkül sínylődik volt zsidó koncentrációs táborokban, küzd éhezéssel, betegséggel, lesz tanúja a bosszú vezérelte vérengzésnek. Kiszolgáltatottan, hazátlanul éli meg a béke első éveit, mégis derekasan helytáll, pedig olyan csapások érik, amelyekből egy is sok lenne egy átlagos életben.

Lilli Hartmann egy a több mint 12 millió sziléziai, pomerániai, szudétanémet, kárpátnémet, magyarországi vagy donausváb közül, akit származása miatt bűnösnek bélyegeztek, s a háború befejezését követően Kelet-Közép-Európából szülőföldjéről elűztek, s a szétbombázott Németországba deportáltak. Ahol nem egyszer katonai erővel ültették őket az őslakosok nyakára, ill. a volt zsidó koncentrációs táborokba – például Dachauba és annak 150 altáborába – zsúfoltak be. Az integráció pedig minden volt, csak nem sikeres. Az őslakosok nyíltan ellenségesek, hiába ugyanazt a nyelvet beszélik, a menekültek számukra hátizsákos cigányok, jöttment idegenek, a vaddisznók, krumplibogarak mellett a harmadik istencsapás, akik ellen tüntetnek, és átírják az imát, Urunk, küld a csőcseléket haza!, így imádkoznak.

Kováts Judit regényének szereplői fiktív személyek, azonban minden, ami velük történik, a valóságban is megtörtént, és úgy történt. A Hazátlanok minden bizonnyal átrajzolja, de az is lehet, hogy megkérdőjelezi eddigi ismereteinket háború utáni történelmünkről.

A negyedik regény, A Tátra gyermekei 2022-ben az Ünnepi Könyvhétre jelen meg.

„…nem tudom, hová megyek, nincs, és lehet, nem is lesz többé hazám, de miért ne lehetne haza nélkül is vígan élni?” – töprengett el Lilli Hartmann a Hazátlanok című regény főhőse. Kováts Judit új könyve ennek a szövevényes kérdésnek az újabb kibontása. Ezúttal Lilli, a háború után elűzött késmárki lány tudja hova indul: Amerikába tart egy óceánjáró hajó fedélzetén új családjával, férjével, nevelt fiával és egy Tátra-legendákat tartalmazó füzettel. Miközben térben és időben is egyre távolabb kerül az egykorvolt Késmárktól és az örök-Tátráktól, a múlt újra és újra felbukkan emlékek, álmok és mesék formájában is. Az Atlanti óceán végtelen horizontjáról lesznek láthatók a hegyek csúcsai, és a különleges Tátra-mesék hullámai egy másik világot hoznak közel. Közben a hajó és rajta a család egyre közelebb ér az Újvilághoz és New York partjainál Lillinek újabb döntést kell hoznia addigi életével kapcsolatban.

A Tátra gyermekei lapjain végig úton vagyunk. Utazunk az óvilág és Amerika között, az egykori Közép-Európa huszadik századi kataklizmái között, múlt és jelen között és legkivált a valóság és a képzelet között.