Megjelent a 44. évfolyam 2. száma
Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a Bécsben két havonta megjelenő Bécsi Napló egyedülálló helyet foglal el a magyar médiavilágban és a külhoni magyarság életében. Egyaránt tudósít a magyarországi eseményekről, de a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarság életéről, történéseiről is.
Legújabb, márciusi-áprilisi száma is változatos témákat kínál. Az első oldalon Martos Péter Háborúval határos az egész világ című cikkében napjaink legaktuálisabb témájával, az orosz-ukrán konfliktussal foglalkozik, kibővítve a finnországi NATO-csatlakozás következményeivel. Georg Paul Hefty ezúttal az orosz-kínai kapcsolatokat veszi górcső alá Putyin és Hszi Csin-ping a mérlegen című írásában. A második oldalon Nagymihály Zoltán Mégis vége lesz? címmel okos gondolatait osztja meg az olvasókkal, a háború értelmetlenségéről idézve Németh Lászlót, Reményik Sándort a témával kapcsolatosan. Ezen az oldalon közölnek több kis hírt az ausztriai magyarság tevékenységéről.
A harmadik oldalon kapott helyet Varga Jánosnak, a bécsi Pázmáneum rektorának húsvétot idéző lélekemelő esszéje Legyen feltámadás! címmel. Petrusán György A kulturális nemzetek Európája címmel közölt eszmefuttatása napjaink komoly problémájára világít rá, azaz, mely koncepció felelne meg a nemzeti kisebbségek boldogulásának Európában. Fetes Kata interjújában Frank Füredi-Füredi Ferenc személyében olyan egyéniséget mutat be, aki a Canterburyi Kenti Egyetem tanáraként a jelenlegi társadalmi kérdésekkel foglalkozik, napjainkban Brüsszelben működik és igyekszik alapítványával felhívni a figyelmet a ma sokat bírált magyar tradíciókra és értékekre. B.Szabó Péter a svájci semlegesség dilemmáit tárja fel írásában, K.Lengyel Zsolt pedig Erdély történelmi és jelenlegi megítélését taglalja. A 6. oldal anyagai hangsúlyosan foglalkoznak Szlovákiával, a Felvidékkel. Csáky Pál a három évtizede önálló Szlovákia politikai folyamatait részletezi. Kanyicska Belán Dóra Szlovák-magyar felmérés című anyaga pedig a szlovák-magyar viszonyról készült tanulmány alapján a két nemzet együttélésének tapasztalatait követi. A 7. oldal a Kárpát-medencei tudósítók cikkei alapján az orosz-ukrán háborúval, a romániai gazdaságfejlesztés buktatóival és Szerbia bel- és külpolitikájával foglalkozik. Megemlékeznek Andrássy Gyula életútjáról, születésének 200. évfordulója kapcsán, beszámolnak a magyar közoktatás alakulásáról Szlovákiában, a jövő egészségügyi ellátásának legújabb kilátásairól, a 2022-es magyarországi népszámlálás előzetes eredményeiről és méltatást közölnek a közelmúltban elhunyt dr. Smuk Andrásról, az Európa Club elnökéről. Fried István Madách Imre születésének 200. évfordulójához kapcsolódva elemzi nagy művét, Az ember tragédiáját, párhuzamba állítva Goethe Faustjával. Lengyel Ferenc Bodri Ferencről emlékezik meg kecskeméti emlékkiállítása alkalmából és ugyancsak az ő alkotásaival illusztrálták a Bécsi Napló legújabb számát. A folyóiratot könyvismertetések zárják. Crouy-Chanel Imre a Magyarországon befogadott francia hadifoglyokról készült művet ismerteti, Szemes Péter Acsai Roland: Titusz, a hős című könyvéről ír, Szabó Zsuzsa pedig Gergely Hugó Sinkó Andrásról, a Zsolnay gyár kerámiaművészéről kiadott műről készített recenziót. A felsoroltakon kívül még számos tanulságos és olvasmányos cikket tartalmaz a Bécsi Napló legújabb száma, amely bizonyára kellemes olvasást, hasznos időtöltést jelent majd olvasóinak.
Benyák Mária
