Sokszínűség, gazdag tartalom a Bécsi Napló május-júniusi számában

Gazdag tartalommal, változatos témákkal jelent meg a Bécsi Napló 42. évfolyamának 3.száma. A kéthavonta megjelenő folyóirat döntő többségben közli a Magyarország határain túl élő magyar kisebbségek sorsdöntő eseményeit, de mindezek mellett átfogó anyagokkal ad hírt az ausztriai belpolitikai történésekről és a világot jelenleg leginkább foglalkoztató koronavírus világjárvány alakulásáról, valamint akulturális világ legutóbbi eseményeiről is.

Az első oldalon Jeszenszky Géza terjedelmes cikkben foglalkozik Szent-Iványi István korábbi külügyi államtitkár, nagykövet igényes tartalommal bíró könyvével, amelyben a világ, benne térségünk és Magyarország jövőjét boncolgatja. Martos Péter a legutóbbi
Belarusz-Fehéroroszországban történt Ryanair repülőgép kényszer-leszállásának politikai hátterét részletezi. Ugyancsak Martos Péter ír átfogó elemzést az osztrák kormány berkeiben legutóbb történtekről.

Nagymihály Zoltán Amikor vége lesz című írásában a pandémia kapcsán azt taglalja, mire kellene odafigyelni, ha levonul a járvány. Kató Zoltán A vétózás gyönyöre című jegyzetében a vétózás témakörét járja körül. Georg Paul Hefty Választási rulett Németországban című politikai elemzésében a németországi választások esélyét latolgatja. K.Lengyel Zsolt Magyarország torz képe Németországban című kommentárjában Magyarország németországi megítélését taglalja.

Közlik a Verőfény gyermekek számára kiírt képzőművészeti pályázat nyerteseinek névsorát és három nyertes rajzot is. A Nemzetközi sajtószemle ezúttal is a világban történt legérdekesebb eseményekből csemegéz naprendszerünk felgyorsulásától a hirschwangi
kartongyár bezárásán át a brit zenészek összefogásáig.

Burgenland száz évvel ezelőtti létrejöttéről szól Gerald Schlag cikke Fetes Kata fordításában, Kató Zoltán pedig a Nyugat keletről című írásában a nyugat és a kelet viszonyát, visszásságait, a kapcsolatok megítéléseit veszi górcső alá. Varga Gabriella a budapesti Eucharisztikus Kongresszus programját ismerteti és Ferenc pápa budapesti látogatásának jelentőségét hangsúlyozza.

A lap vajdasági munkatársa, Fehér Márta a Balkán újraszabása című írásában a térség felosztásának elképzeléseit, a határok kérdését írja le, Paládi Renáta pedig a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő legújabb kérdéseket és Zelenszkij elnök évértékelését elemzi. Csinta Samu a magyar-román viszonyt, a világjárvány idején a két népet érintő alapvető szabályok témakörét tárta fel.

Margarete Wagner irodalmi sorozata ezúttal Leopold von Sacher-Masoch magyar nők iránti vonzalmának megnyilvánulásait tárgyalja irodalmi műveinek tükrében. Fried István tanulmánya Márai Sándor és Tamási Áron: együtt és máshol címmel a két nagy író valós és irodalmi találkoztásait, munkásságuk közös vonásait részletezi.

A folyóirat búcsúzik a magyar közösség nemrég elhunyt jeles képviselőitől: Hámori Józseftől, Soproni Józseftől, Gergely Andrástól, Bujdosó Alpártól, Schneiderbauer-Tarcsay Ida Lenkétől, Kovács Gerzsontól.

Ádám Ágnes részletesen ismerteti az Osztrák Nemzeti Könyvtár Dísztermében berendezett legújabb kiállítás anyagát, amely a Dunával, a dunai hajózással foglalkozik. Beszélgetést közölnek a lapot illusztráló Andorka Hanna festőművésszel, a költészetet pedig Lengyel Ferenc, S. Csoma János, Böröndi Lajos, Mózes Huba és Szabó Zsuzsa versei képviselik.

A folyóirat utolsó oldala három könyvismertetést tartalmaz, mindhárom könyv komoly érdeklődésre tarthat számot az olvasók körében, csakúgy, mint a Bécsi Napló 2021-es évfolyama 3. számának valamennyi írása.

Benyák Mária