Mezopotámia kultúrája

A jelenleg megtekinthető kiállítás a budapesti Szépművészeti Múzeumban Istenek és démonok királysága Mezopotámiában címmel okkal vonja magára a figyelmet. Közismert, nagynevű európai múzeumok gyűjteményi anyagának kiemelkedő darabjait mutatja be együtt, mélyebb hatást érve el, hitelesebb képet rajzolva az ókor első kultúrájáról, mint az egyedi helyszínek. A kölcsönző testvérintézmények között jelen van a Kunsthistorisches Museum Bécsből; a Vorderasiatisches Museum Berlinből; a Staatliche Kunstsammlungen, Drezdából, a NY Carlsberg Glyptotek, Koppenhágából, és a Bibliothèque nationale de France, ill. a Musée du Louvre, mindkettő Párizsból. A felsorolt intézmények több mint 150 kölcsönzött műtárggyal képviseltetik magukat a mostani tárlaton.

Budapest, Szépművészeti Múzeum 

Az akkád birodalom ásatásai során előkerült tárgyak nemcsak gazdag, hanem széleskörű és áttekintő képet nyújtanak a Folyamköz valamikori életéről, annak műveltségéről, hitvilágáról. A térképek és magyar feliratozásuk óriási segítséget nyújtanak az egykori birodalom helyszínei behatárolásához, a jobb tájékozódáshoz. Kiváló érzékkel velük és Koldeway ásatásai két motívumának rajzos dokumentumával kezdődik az akkád panoráma.

A világhírű domborművek, valamint a babilóni felvonulási utat és az Istár-kaput díszítő mázastéglák, eredeti, impozáns méretükkel, évezredeket túlélő színvilágukkal, életszerű sárkány- és oroszlánábrázolásukkal megigézik a látogatót (Az itt-ott megrepedezett zománcfesték patinája egy-egy téglaelemen annyi korszak múltán is lenyűgöző.) Gondolatébresztő pillanat, mikor a kiállított tárgy mögé odaképzelhető egykori fal- vagy kapurészletek, az egykori száraz iskolai tananyag, szinte felélednek, megelevenednek a tárlókban.

                           Oroszlán

A domborművek motívumvilága az uralkodók, istenek, harcosok ábrázolása a hatásos megvilágításban szintén felszabadítja a képzeletet, egy-egy harci pillanatba, győzelmi mozdulatba röpít. A győztesek, akár uralkodók harci szekéren, akár ős-istenek a legyőzött állaton tartva lábukat, akár madárfejű lények – mind-mind egy misztikus világ hiteles képviselői.

                 Akkád harcosok 

A folytatásban a legtöbb tárgy pecséthenger. Ezek több évszázadot mutatnak be, több méretben, kivitelezésben. Kiállításuk módja példamutató. Több szakma (archeológus, történész, mitológia-szakértő kultúrtörténész, etnográfus, fényképész, geológus és még jónéhány szakember) kellett ilyen eredmény bemutatásához. Kifinomultan összehangolt munkájuk eredménye az elegáns tisztaságú, áttekinthető tárlók sora: bennük a pecséthengerek, mellettük a lemásolt gipszmintákról készült, jelenteket ábrázoló fényképek és a különböző kőzetek láthatók, mindenik henger melletti sorban olyan kőzetmintával, amilyenből a megmunkált pecséthenger (ókori „igazolvány”?) készült. A különböző, meseszerűnek ható ábrák (tartalmi változatosságuk és szimbolikus mondanivalójuk mellett) a mai folyamatábráknak a rokonai. Se elejük, se végük, a szó jó értelmében, hiszen a pecséthenger tekerés közben túlforgatható a 360 fokon, és a negatív-pozitív ábra folytatódik anélkül, hogy rajta törést érzékelne a szem. (Nyilvánvaló, hiszen a köralakú hengert csak folyamatos, teljes kört alkotó relieffel lehetett szépen, okosan díszíteni.)

Henger griffekkel és Henger királyi párral 

Az ékírásos szövegek külön komoly látnivalót nyújtanak. Az ékjelek Néhány pecséthengeren is felfedezhetők, de külön csak ékírásos szövegekként is mutat be néhányat a fontosabbak közül a kiállítás. A világhírű madárfejű fejedelem- vagy istenábrázolásokon is megcsodálhatók a többsoros, a sumér örökségét, az akkád korra kiforrott ékírást megörökítő szövegek. (Megtekinthető a babilóni teremtéseposz I. táblája is, a híres Enuma elis – „Amint fenn…” – kezdőszavakkal.)

Marduk istenábrázolás

Mielőtt kilépne a muzeális tárgyak közül, a látogató „a bibliai Bábel tornyának témáját mutatja be a múzeum gyűjteményében őrzött németalföldi festmények és XX. századi magyar művészeti alkotások segítségével” – írja a múzeumi bemutatkozó szöveg. A különböző felfogások ütközésében könnyedebb hangulatba vezet át a súlyos témakörök után 20. századi vagy élő képzőművészek munkáinak sora.

Nevéhez igazodó tárlatzáró teremmel, festészettel és grafikával búcsúzik az intézet a látogatóktól. Ezt egészíti ki a kijárat előtti teremben néhány képernyő, amelyeken a mezopotámiai démonok és modern újjáéledéseik jelennek meg, rajzfilmek, zeneszámok, a popkultúra át- és feldolgozásainak formájában.

A ritka és különleges kiállítást kísérő katalógus mind szövegével (amelyet a szakma legkiválóbb magyarországi és külföldi szakértőinek szövegei alkotnak), mind gazdag, jól dokumentált, minőségi képanyagával a látottak újraélésére bíztat mindenkit, aki utólag is meg szeretné tekinteni a látottakat.

A 2025. február 2-ig látogatható kiállítás – ahogy mozifilmekről vagy színházi előadásokról szokás írni – „teltházas műsort” kínál.

Lengyel Ferenc

A szerző fotóival