Népújság 67. évf. 47. szám
2024 az együttműködő nemzet éve lesz
November 17-én a budapesti Várkert Bazárban huszonegyedik alkalommal ült össze a külhoni magyarság és a magyarországi politikai erők konzultatív, ugyanakkor intézményes keretek között működő szervezete, az 1999-ben alapított Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT).
A tanácskozást Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg. Az ülés résztvevői néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánra, a VMSZ elnökére, Duray Miklósra, a felvidéki magyar politika kiemelkedő személyiségére, illetve Répás Zsuzsannára a Nemzetpolitikai Államtitkárság első, 2010–2014 közötti vezetőjére. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében hangsúlyozta, ma már biztosan kijelenthető, hogy aki a külhonban szeretne megmaradni magyarnak, az a kormánytól ehhez minden támogatást megkap. Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásában leszögezte, már a covid előtt sem nézett ki jól a világ, a járványt követően pedig két komoly fegyveres tűzfészek is kialakult. Mára a világ lakosságának negyede él közvetlen fegyveres konfliktusok árnyékában. Minden háború esetén kulcskérdés, hogy pontosan definiálják a hadicélokat – húzta alá a kárpátaljai magyarok életét meghatározó ukrajnai háború kapcsán. A probléma az, hogy az orosz–ukrán háborúban nincsenek pontosan definiálva a hadicélok, ilyen körülmények között nehéz konkrét segítséget nyújtani az agressziót elszenvedő Ukrajnának – húzta alá Orbán, hozzátéve, hogy a magyar kormánynak nem áll módjában megváltoztatni az Ukrajnával kapcsolatos politikát. Jól láthatóan összeomlott a nyugati világ Ukrajna-stratégiája, amely arra épült, hogy az ukránok győznek a frontvonalon és politikai változások lesznek Oroszországban. Európai színtéren kellene kidolgozni egy B-tervet, amely jobb megoldás lenne az ukránoknak és a kárpátaljai magyaroknak is, mint a nagy áldozatokkal járó küzdelem folytatása. Orbán kiemelte, a kárpátaljai magyarok mindenben számíthatnak a magyar kormányra. A kormányfő hangsúlyozta, az agressziót elszenvedő Ukrajnában a magyar iskolák helyzete rosszabb, mint a Szovjetunió idején volt. Örömtelinek nevezte, hogy Horvátország schengeni csatlakozása megkönnyíti a helyi magyar közösség kapcsolattartását az anyaországgal. Szlovénia kapcsán kiemelte, a feszültségek felszítása helyett a szerb–magyar közeledés példáját kellene követni.
A zárt ajtók mögött zajló ülés után zárónyilatkozatot fogadtak el a résztvevők, amelyben többek közt rögzítették: a magyar nemzet egységének megtartása és további erősítése stratégiai cél, közös felelősségviseléssel mindent megtesznek a magyarság szülőföldön maradásáért és szolidaritásukat fejezik ki a kárpátaljai magyarsággal. Továbbá támogatják a Nemzeti Virtuális Tér létrehozását – január 1-től tesztjelleggel elindul a nemzeti virtuális tér, amely lehetővé teszi a külhoni magyarok számára a hozzáférést a magyar állam szolgáltatásaihoz és a közmédia adásaihoz, köztük a kulturális és sportközvetítésekhez –, valamint a diaszpórából Magyarországra hazaköltözőket segítő Hazaváró Program elindítását. Az ülésen jelen volt Orban Dušan, a muravidéki magyarság csúcsszervezetének elnöke, valamint Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselő is. Orban Dušan az üléssel kapcsolatosan kifejtette, a muravidéki magyarság a „nagy magyar” család legkisebb része, ezért a Muravidéken nincsenek nagy ellentétek, politikai viták a magyarságon belül. Hozzátette, a tavalyi MÁÉRT-ülés szellemében a magyar állam betartotta ígéreteit a muravidéki magyarsággal szemben, biztosította a szükséges eszközöket, hogy az energiaválság, a járvány utáni időszak közepette is meg tudjuk tartani intézményrendszerünket. Hangsúlyozta, csak remélni tudja, hogy a jövőben ismét építkezni tudunk.
Tomka Tibor
