Nyitás helyett határzár Ausztriában

A kormányzó Osztrák Néppárt (Österreichische Volkspartei – ÖVP) Sebastian Kurz visszalépése óta olyan szigorú határpolitikát folytat, hogy nem csak meglepi szomszédait, hanem „sikeres” döntéseket hoz Magyarország, pontosabban a magyar utazók rovására. Ebbe a kurzusba illeszkednek szocialista burgenlandi politikusok lépései is. És végeredményben az ÖVP-vel kormányzó Zöldek is hozzájárulnak a határzáráshoz.

Kezdjük talán a mondat végén, amely a bonyodalmak kezdetét jelzi. Mikor az osztrák sajtó beharangozta, hogy Magyarország megépíti a régen tervezett M85-ös autópályát Győr és Sopron között, a burgenlandi közmédia már majdnem biztos volt benne, hogy az nem fog „találkozni“ az osztrák oldalról jövő A3-as autópályával. Hans Peter Doskozil szociáldemokrata politikus, akkor még csak „jövőbeli“ burgenlandi tartományi főnök a burgenland.orf.at 2019. február 8-i jelentése szerint így fogalmazott: „Az A3-as határig való meghosszabítása csak akkor épülhet meg, ha a lakosság beleegyezik.“ Akkor még szó volt arról, hogy talán lehet szó róla, ha a félállami építővállalat Asfinag olyan zajvédelmi rendszert tervez be, amely megfelel az embereknek. Közben Doskozil tartományi főnök lett és kiderült, hogy azt a zajvédelmi rendszert, mely megfelel az embereknek, még nem találták fel. Ezért az A3-as most már végleg ott végződik, ahol addig is: Wulkaprodersdorf/Wulkapordánynál. A Sopron és Klingenbach/Kelénpatak közötti határállomásig 6,8 kilométeres szakaszt nem fogják megépíteni.

A burgenlandi tartományi kormány 2020 és 2025 közötti munkaprogramjának 133. pontja ugyanis kimondja: „Az A3-as kiépítése a forgalom, főleg a tranzit- és a nehézgépjárműforgalom növekedését eredményezné és ezzel az egész régió lakossága részére nagy hátrányokkal járna.“ A burgenlandi tartományi kormány megkérte a bécsi kormányt, hogy töröljék az A3-as meghosszabbításáról szóló bekezdést a szövetségi utakról szóló törvényből (Bundesstraßengesetz). Nem túl meglepő tehát, hogy az eddig is a kiépítést ellenző környezetvédelmi miniszter asszony, a zöldpárti Leonore Gewessler bejelentette: Nem lesz A3-as a határig. „Nem minden döntés, amit 20 vagy 30 évvel ezelőtt hoztak, marad a mai napig ésszerű “ – mondta.

                                  Schattendorf  a határzár elött  DerStandard, fotó:  Guido Gluschitsch

Nem mindenki egyezik az új osztrák véleménnyel. Aki ma Burgenland középső részeiről a Sopron és Győr közötti Dunántúlra szeretne utazni, fájdalmasan érzékeli az A3-as „céltalanságát“. Ha a jövőben az addigra teljesen kész magyarországi M85-ösön közelít majd a határhoz, várhatóan nagyobb dugókat fog megélni mint eddig.

A lehető legrosszabb kihatásokra számítanak a Soprontól délre-délnyugatra terjedő Oberpullendorf/Felsőpulyai járás lakói. Nem csak hogy nem vonja el az A3-as forgalmat az ottani településekről – Johannes Igler, Neckenmarkt (Sopronnyék) polgármestere attól fél, hogy a várható soproni dugókat elkerülendő sok vezető a kisebb határátkelőkre – és ezzel a környék településein átvivő útra – fog kitérni. Ehhez késöbb még visszatérünk.

A már majdnem szokásos balhét a néppárti Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a napokban okozta azáltal, hogy bejelentette: Ausztria május 11-től további hat hónappal meghosszabbítja az ellenőrzést a magyar és a szlovén határon. „Az elkövetkező napokban tájékoztatjuk az Európai Bizottságot, hogy meg kell hosszabbítanunk ezeket a határellenőrzéseket” – mondta a miniszter az ORF-ben, és hozzátette, hogy a schengeni övezet szabad utazási szabályainak további felfüggesztésére az illegális bevándorlás elleni küzdelem érdekében van szükség.

Karner szerint tavaly „hihetetlenül nagy volt a migrációs nyomás”, ezért „szükségessé vált az ellenőrzés folytatása”. Az intézkedés elérte célját: jelentősen csökkent a menedékkérők száma Ausztriában, a tavaly novemberi 12 ezerröl februárban 2600 személyre. A Bécsi belügyminiszter úgy látja, hogy Ausztriának időben kell reagálnia arra a migrációs nyomásra, amely az elmúlt hónapokban jelentősen nőtt Szlovéniában és Olaszországban. „Fel kell készülnünk, hogy mindenáron elkerüljük a tavalyi helyzet megismétlődését” – mondta Karner.

Akármilyen dugók által megnehezített határátlépés várható az utazási szezonban – a legnagyobb feltünést és balhét mégis a Soprontól délnyugatra fekvő régió okozza. Az, amelyik az A3-as autópálya hiányzó vége miatt szenved. Thomas Hoffmann, Schattendorf (Somfalva) tavaly októberben megválasztott polgármestere ugyanis eddig szokatlan lépésekkel harcol az Ágfalva felől naponta Ausztriába ingázó magyarok ellen. Az Új Szó Nálunk, a felvidéki Új Szó magyarországi hírportálja rendszeresen a legrészletesebben megírja, mi történik a határ két oldalán. Az új somfalvi polgármester több segítségnyújtási kérés után a kezébe vette a dolgot: Thomas Hoffmann januárban közölte, lezárná magyar határhoz vezető utat, szerinte ugyanis az Ágfalváról ingázó autósok rengeteg balesetet okoznak. Korábban sorompót szeretett volna felszerelni az osztrák–magyar határra, amely csak akkor nyílna fel, ha egy kamera segítségével felismert, engedéllyel rendelkező jármű érkezik a határhoz. Hosszú ideig a Somfalvát Ágfalvával és tovább Sopronnal összekötő úton az ingázási időszakban (munkanapokon 5 és 8 illetve 16 és 19 óra között) tilos volt a közlekedés. Sok magyar ingázó a határ egyik oldalán hagyta a kocsiját, átsétált a határon és beszállt egy másik autóba. Legutóbb Nagy Márta, az Új Szó Nálunk újságírója így jelentkezett: „Nagyot szólt és nagyot ment a sajtóban a hír, hogy ingázók autóit rongálják meg a lezárt somfalvi határ melletti parkolóban.”

Közben Thomas Hoffmann megtalálta a „végleges megoldást”: Március 1-jétől útépítési munka kezdődött, és tizenkét hét múlva az összekötő út gyalogút lesz, amelyen csak kivételes esetben közlekedhetnek majd autók és motorok. Ágfalvi ingázók az osztrák polgármesteri hivatalnál regisztrálhatják autójukat, és 160 euró (61 ezer forint) körüli összegért két évre szóló behajtási engedélyt szerezhetnek a védett zónába. Ezt az összeget vásárlási kupon formájában lehetne „elkölteni” Schattendorf üzleteiben.

Az ágfalvi ingázók, akiknek a somfalvi út nélkül sokkilóméteres kerülőket kell megtenniük, hogy burgenlandi vagy alsó-ausztriai munkahelyeikre jussanak, aláírásokat gyűjtöttek és petíciót írtak, eddig eredménytelenül. Egy brüsszeli hatóság így válaszolt: A schengeni szabályok „nem írják elő a meglévő közúti infrastruktúra konkrét módon történő használatát. Ezért, ha a határ menti területeken a helyi hatóságok hatáskörükkel élve úgy döntenek, hogy bizonyos utakat lezárnak az autóforgalom előtt, ez önmagában nem korlátozza a szabad mozgás más eszközökkel (például kerékpárral) történő gyakorlását.“ Álljon itt még egy idézet az Új Szó Nálunk nevü weboldalról: „A somfalvi után a szentmargitbányai (St.Margarethen) határon is korlátozásokat vezetett be Burgenland tartomány, így a magyar munkavállalók jelentős többsége a soproni határátkelőt használja, nem ritkán a sorban araszolva, időt veszítve, a benzint égetve.” Pontosan ott, ahol 6800 méter osztrák autópálya hiányzik… Nem mintha a politika nem kisérelt volna meg közvetíteni. Thomas Hoffmann találkozott Pék Zsuzsanna ágfalvi polgármesterrel, ahol mindketten elmondták a sajátjukat. Az eredmény? „A konstruktív találkozón több megoldási lehetőséget áttekintettek, megértették egymás érveit, de az álláspontok nem közeledtek.“

                            Schattendorf most - Blikk fotó: Fuszek Gábor

Németh Zoltán, Győr-Moson-Sopron vármegye elnöke is Facebook-oldalán foglalt állást: „Március 15. körül szoktunk ,harcolni‘ az osztrákokkal. Most az átjárható határok ügyében zajlik a küzdelem, hisz egyoldalúan, rendkívül udvariatlanul és hirtelen lezártak több határtárátkelőt.“ Miután „felháborítónak“ nevezte azokat, bejelentette: Kiss-Parciu Péter helyettes államtitkár, Farkas Ciprián soproni polgármester mellett minisztériumi szakértőkkel és az ORFK képviselőjével mondtuk el érveinket (inkább követelésünket) Kismartonban a Heinrich Dorner tartományi közlekedésért felelős tanácsos által vezetett osztrák delegációnak .“

Farkas Ciprián, Sopron polgármestere ugyancsak Facebook-oldalán tiltakozott: „Elfogadhatatlannak és méltánytalannak tartjuk, hogy Somfalva után újabb osztrák településen, Szentmargitbányán is ellehetetlenítenék a határátkelést a soproni munkavállalók számára.“ Ezek érdekében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez fordult.

Szijjártó március 6-án jelentette közösségi oldalán: „Az elmúlt napokban az osztrák-magyar határ több átkelőjén is korlátozni kezdték az átmenő forgalmat burgenlandi oldalon, emiatt a mai napon telefonon egyeztettünk Hans Peter Doskozillal, Burgenland tartományfőnökével.“

A két politikus egyetértett abban, „hogy a határkeresztező infrastruktúra kapcsán két szempontot egyszerre kell figyelembe venni, vagyis úgy kell biztosítani a gyors átkelés lehetőségét minél több ponton, hogy az ne járjon a helyi közösségek életkörülményeinek drámai romlásával“. A magyar külügyminiszter szerint „most szakértői megbeszélések következnek, amelyek végén javaslat készül arra, hogy a forgalom tudatos szervezésével hogyan lesz biztosítható a határ gyors átjárhatósága és a helyiek normális életkörülményeinek megőrzése“.

Doskozil úgy látszik az osztrák szociáldemokraták, az SPÖ pártvezetői posztjáért megkezdett harcát fontosabbnak tartja mint a határ átjárhatóságát – eddig ugyanis nem szólalt meg nyilvánosan…

Martos Péter