Patrióták, szuverének és a többség

Semmi nem képezi le pontosabban az Európai Unió és a magyar tagállam közötti bonyolult helyzetet mint az a tény, hogy nem Orbán Viktor miniszterelnök hívta meg Magyarországra a második öt évre megválasztott Ursula von der Leyen-t. Magyar Péter tette ezt meg, miután a Tisza Pártjával belépett az Európai Néppárt frakciójába – abba a frakcióba, amely az Európai Bizottság régi-új elnökének a háttérországa. Azt a frakciót hagyta el Orbán három évvel ezelőtt hosszantartó összeveszés után.

Az Európai Néppárt (angol rövidítés: EPP) tagpártjai ugyan nem fényesen, de megnyugtató előnnyel nyerték meg a június 9-ig megtartott választásokat az Európai Parlamentbe (EP) – lásd a grafikát. Von der Leyenre 401 képviselő szavazott, ami 40-nel több, mint a megválasztáshoz szükséges abszolút többség, és véletlenül pontosan annyi, mint a Néppárt, a Szocialisták és Demokraták (S & D) és a liberális Renew Europe-frakció képviselőinek összege. A 720 tagú képviselő-testületben 284-en szavaztak ellene, 15-en tartózkodtak. Mivel a szavazás titkos volt, nem tudni pontosan, hogy a centrumpártok egységesen von der Leyen mögé álltak-e, vagy netán egyes zöldpártiak és mások is a volt német védelmi miniszterre szavaztak-e.

Biztosan tudni, hogy kik szavaztak ellene. A két nagy jobboldali frakció, az Orbán által Bécsben alapított Patrióták Európáért (PfE) és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), illetve a szélsőbal The Left már a szavazás előtt bejelentette a „nem“-et. Közben létrejött a 25 képviselőt összefoglaló Szuverén Nemzetek Európája (ESN), amely mindent ellenez, ami a politikai palettán nem jobbra áll tőle. De ez csak 233 szavazat lenne, tehát a Zöldek és a Függetlenek között is akadhatott elutasítás.

Orbán Viktor már a szavazás előtt kimondottan elégedetten nyilatkozott a „nemzeti, szuverenista oldal“ erősödéséről. „Nagy előretörést értünk el, a harmadik legnagyobb parlamenti frakció lesz a mienk, lesz majd hamarosan második is, aztán majd meglátjuk”, mondta a Kossuth Rádióban, „de áttörést még nem értünk el“. De jönnek még új választások, ahol „szerintem áttörést tudunk elérni”, kiegészítve az amerikai elnökválasztáson „várható áttöréssel”, tehát Orbán reményei szerint Donald Trump győzelmével.

A számjátékokat lehetne még folytatni, mert a pártcsaládok teoretikusan egyformák lehetnének: A Mandiner nevű Orbán-párti online-újság kiszámolta, hogy az Európai Néppárt 188 képviselőjével szemben áll 187 jobboldali. Ha már itt tartunk, össze lehetne adni a 136 szocialistát és a 46 szélsőbalt is. Mindkét addiciót azonban erősen meg lehet kérdőjelezni, hiszen a 187 jobboldali képviselő három frakcióba oszlik, amelyek nem éppen jó barátságban vannak egymással. Ez a Patrióták alapításánál is már egyértelmü volt. Mikor a francia jobbszélső Marine Le Pen eldöntötte, hogy a Rassemblement National (Nemzeti Tömörülés) átvált a Patriótákhoz, úgymond halálra itélte az eddigi frakcióját, az Identitás és Demokráciát (ID), mivel majdnem rögtön követte őt Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes Lega Nord-ja és több apró jobbszéli párt. Salvini talán mindenhol jól érzi magát, ha nincs a közelben főnöknője, Giorgia Meloni. Ugyanúgy elmondtható, hogy Meloni és Le Pen nem tűrik egymást, tehát az olasz díva marad az ECR-családban.

A „kiüresült“ ID helyett ugyanis keletkezett egy harmadik jobboldali pártcsalád: Az ID-ből az európai választások előtt kitett Alternative für Deutschland (AfD) vezetésével létrejött a Szuverén Nemzetek Európája (ESN), amelynek a magyar Mi Hazánk egyetlen képviselője is tagja, 24 másik képviselővel együtt.

A Mandiner itt már többséget lát: „Ha pedig az EPP-ből a szlovén, Jansa-féle SDS és az RMDSZ is együtt voksol, együtt tart az előbbiekkel, amire bőven van esély, akkor a három jobboldali pártcsalád együtt az EPP fölé nő.“ Orbán eredeti elvárása az volt, hogy új szövetségese, a szlovák miniszterelnök Robert Fico Smer-pártja és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is belép a Patriótákhoz. Az autoriter-szociáldemokrata Fico független akar maradni, az erdélyi mozgalom jól érzi magát az Európai Néppartban.

Meloni távolmaradása még jobban „gyengíti“ a Patriótákat. És mi több: Az ukrajnai háború körüli nézeteltérések előtti legjobb szövetségese, a hosszú évekig kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) is inkább az ECR-t erősíti tovább.

Orbán Viktor több alkalommal arról fantáziált, hogy „be fogjuk venni Brüsszelt“. Egyelőre inkább az ellenkezője történik: Az Euractiv és az Euronews írták meg, hogy az Európai Néppárt megegyezett két partnerével (a Szocialisták és Demokratákkal és a Renew Europe-pal), hogy megakadályozzák a Patrióták és az ESN politikusainak magas pozíciókba jutását az Európai Parlamentben. A nyitó ülésen megvalósult a „karantén-terv“, a folytatás talán a november 5-i amerikai választások után lesz felismerhető. Hogyan is fogalmazott Orbán a Kossuth Rádióban? „Tartom azt az előrejelzésemet, hogy az év végére a patrióták a nyugati világban – Európában és az Egyesült Államokban – többségbe fognak, fogunk kerülni.“

Martos Péter