Példás az összefogás, az együttérzés és a segítség

   Szlovákia lakossága is döbbenten értesült az ukrán-orosz háborúról. Senki sem közömbös, hiszen a közvetlen szomszédságban dúlnak a harcok, de különösen nem közömbös azért, mert nagyon sok Kelet-szlovákiai családnak él hozzátartozója, családtagja, barátja a közeli Kárpátalján és Ukrajna más tájain is. Már a konfliktus legelején egyének és civil szervezetek mozdultak meg, hogy segítséget nyújtsanak az ott élőknek és a menekülőknek.

   Eduard Heger pénteken ellátogatott a határra, hogy személyesen meggyőződjön a helyzetről és felmérje, Szlovákia miben segíthetne. Szombaton a parlament pedig meghozta döntését, új törvénycsomagot fogadott el, például a nemzetbiztonsági hivatal betilthatja az általuk dezinformációt terjesztőnek minősített internetes oldalakat, könnyítik a menekültstátusz odaítélését, ideiglenesen biztosítják a menekülők lakhatását, rendkívüli helyzetet hirdettek, válságstábot hoztak létre, Igor Matovič pénzügyminiszter pedig ígéretet tett, hogy minden család, amely menekülteket fogad be gyermekenként havi 100, felnőttekre pedig 200 eurós támogatásban részesül.

   Közben számos magánszemély, civil szervezet, vállalkozás, egyházközség is segítséget ígért a Szlovákiába érkező menekülteknek és a határon várakozóknak. Sokan már el is indultak adományaikkal a határra, ahol többkilométeres sorokban várják az autósok az átjutást, a személyek, anyák kisgyermekekkel a határátkelést, regisztrálást. Mindenkit beengednek az országba, azokat is, akiknek nincs útlevelük, de természetesen adatlapot kell kitölteniük és mivel mindenkit ellenőriznek az átjutás elhúzódik. Eddig kb. 12 000 személy kelt át a határon, nők, gyermekek, idős emberek, rendkívül elgyötörten, hiszen sokan gyalog keltek útra a bizonytalanba.

   Azonban azt tapasztalhatták, hogy példaértékű a fogadtatás, az emberi segítségnyújtás. A világbajnok ökölvívó Kovács Kid Tamás már pénteken egy autónyi élelmiszert, takarókat vitt a határra és készen volt arra is, hogy családokat fogad be otthonába, erre azonban eddig nem került sor, kezdeményezéséhez azonban sokan csatlakoztak. A határtól távolabbi régiók is, így a csallóköziek is felajánlották segítségüket. A dunatőkési Czajlik ranch tulajdonosa szállást, ellátást biztosít a rászorulóknak, a zselízi református gyülekezet nagyszabású gyűjtést szervezett, egy teherautónyi élelmiszert, takarókat, háztartási cikkeket szállítanak Kárpátaljára, a gútai termelői piacon is gyűjtést szerveztek. A határhoz közeli Nagykaposon szükségszállásokat alakítottak ki, iskolák tornatermeit, a város tulajdonában levő épületeket rendeznek be szállásnak, de ugyanígy tesznek más helyeken is, szinte Szlovákia minden régiójában. Július Brichta, a máltai szeretetszolgálat vezetője is a határon van, ahol élelmiszert osztanak és sátrakat állítottak fel, melegedőket rendeztek be. Több szlovákiai kórház a koronavírus-járvány nehézségei ellenére is kész kórházi ágyakat felszabadítani és orvosi ellátást biztosítani, ha szükséges. Három szlovákiai helységben, Homonnán, Nagyszarván és Apátújfalun helyezik el menekülttáborokban az érkezőket, akiket nem várnak ismerősök, barátok, rokonok. A televízióban több menekülő arról nyilatkozott, hogy csak ideiglenesen maradnak itt, más országokba mennek tovább, ahol rokonaik élnek. Sok településnek van testvértelepülése Kárpátalján, Ukrajnában, valamennyien kapcsolatba léptek a települések polgármestereivel, érdeklődnek miben segíthetnek és készek is a segítségre, hiszen eddig is meleg, baráti kapcsolatban voltak. Az ország főiskoláin, egyetemein több ezer ukrán fiatal tanul, nekik az intézmények abban segítenek, hogy igyekeznek megteremteni a kapcsolatot az otthoniakkal, ami a telefonösszeköttetés akadozása miatt sokszor nem is egyszerű. Szlovákia újabb menekültáradatra számít, és közben mindenki érdeklődve hallgatja, nézi a konfliktus alakulását, és valamennyien annak örülnénk leginkább, ha a harcok, a felesleges vérontás mielőbb megszűnne és az élet visszakerülne a megszokott kerékvágásba.

Benyák Mária