Románia: Öregszünk

Így leírva – a szónak nincs információértéke. Az idő telik, mert így van rendjén. Kérdés viszont, kikerülhetetlen, hogy mire számíthatunk, mennyi idő áll rendelkezésünkre – úgy általában és igenis konkrétan, személyesen.

Egy EUROSTAT táblázatot nézek, 2018-as adatokat tartalmaz bizonyos országok várható élettartamát illetően. Itt a nők és férfiak közös (utóbbiak minden országban 6-7 évvel kevesebbet élnek a nőknél) várható élettartama Magyarországon 76,2, Románia esetében 75,3 év. A Wikipédia 2016-os adatai szerint az élettartam Magyarországon 75,9 és Romániában 75 év volt. Ez a különbség az országok rangsorában 10 helyet jelent. (Magyarország az 57. Románia a 67.). Két év alatt mindkét országban javult az életremény, 3-3 hónappal számíthattak hosszabb élettartamra a polgárok. Ez a trend változott meg a koronavírus-járvány hatására, egy osztrák híradás szerint 2020-ban Ausztriában 0,7 évvel, kb. 8 hónappal lett rövidebb a várható élettartam, Romániában 1,4 évvel, Magyarországon 0,8 évvel.

A híradások más szempontból sem megnyugtatóak – és a továbbiakban csak Romániára korlátozódom. Jönnek a figyelmeztetések, hogy Románia demográfiai értelemben egyre inkább elöregedik, csökken a 14 év alattiak aránya és emelkedik a 65 év felettieké. 2021 január elején 602 ezerrel több időskorú élt az országban a fiatalokhoz képest. Ezáltal az öregedési index, amely a 14 éves és annál fiatalabb népességre jutó idősek arányát mutatja meg, a 2020 január elsején jegyzett 115-ről 118,7-re emelkedett. A várható élettartam-növekedés és az idősek arányszámának növekedése azt jelenti, hogy mind kevesebb munkaképes emberre hárul a növekvő számú nyugdíjasok „eltartása”. Természetesen a nyugdíjas élete során kifizette azokat a hozzájárulásokat a nyugdíjpénztárnak, amelyek jogossá és indokolttá teszik anyagi elvárásait – de a teljesítés akkor is az aktív lakosságra terhelődik. A teherviselés arányait illusztrálja a népesség átlagos életkora. Ma Romániában az átlagéletkor megközelíti a 42 évet – közölte 2021 januárjában a román központi statisztikai hivatal. Ez megfelel az európainak, ugyanis kontinensünk országainak közös átlagéletkora éppen 42 év. Ennél sokkal nagyobb a világon „legöregebb” országé: Japán, 47,3 év. A másik véglet Afrika, ahol 18 év. Észak-Amerika (35 év) és Ázsia (31 év) jelentik a középmezőnyt. A helyzet komplexitására és szociális kihatásaira utal a termékenységi ráta: az EUROSTAT adatai szerint az átlagos uniós termékenységi ráta 1,59, vagyis ennyi gyerekszülés jut egy nőre az élete során. Az uniós országok közül Romániában az egyik legalacsonyabb. A termékenységi ráta Románia történetében 2020-ben volt a legalacsonyabb: 178 124 gyermek született, ennél kevesebbre csak 1877-ben volt példa, amikor az ország lakossága alig 5 millió volt, a mainak negyede.

Az országban a helyzet régióként jelentős mértékben különbözik. Vannak viszonylag fiatal megyék (Iasi, Ilfov) ahol az átlagéletkor 38 év körüli, míg a másik véglet (az Ilfovval szomszédos Teleorman, továbbá Valcea, Braila) megyék, ahol az átlagéletkor meghaladja vagy majdnem eléri a 44 évet. Jelentős regionális különbségeket mutat a születési ráta is, 2019-ben országosan 1000 lakosra 8,5 élve születés jutott, falusi környezetben kb. 6 ezrelékkel volt magasabb. Országosan Suceava és Szilágy megyékben volt a legnagyobb a születési ráta: l0,2 illetve 10,1‰.

Megjelent az első olyan megye, ahol a magyarok részaránya jelentős: Szilágyban közel 25%. Itt a demográfiai átlagéletkor 40,38 volt 2019-ben, a 2001-es 35,11-hez képest. Magyar szempontból a legjobb a helyzet Szatmárban (2019: 36,69 év, 2001: 32,99 év). A magyar szempontból szórvány megyék az „öregebbek” közé tartoznak (2019-ben Temes 40,88, Brassó 40,91, Arad 41,38) – de ez is alatta van az országos átlagnak. Az erdélyi magyarság szempontjából kiemelkedően fontos a Székelyföld helyzete, ez megyénként a következő: Kovászna (2019: 40,14, 2001: 33,4), Hargita (2019: 40,58, 2001: 33,93), Maros (2019: 40,79, 2001: 34,88). Ez azt jelenti, hogy az országos trend, az öregedés itt is jelen van, de a szülési kedv magasabb. Fontos még számunkra Kolozs (2019: 41,72, 2001: 35,22) és Bihar is (2019:40,51, 2001: 35,22). Még két adat: a Kárpátokon inneni megyék közül a legmagasabb értékeket Krassó-Szörény megyében találjuk (42,6, a kohászat felszámolódott, a fiatalok tovább álltak), és felette van az országos átlagban Bukarest is (42,29 éves adattal).

2021 január elején az ország lakosságának legjelentősebb csoportját a 40-44 év közöttiek adták (8,6%), a 0-4 évesek csoportja volt a legkisebb (4,6%), ennél alig nagyobb az 5-9 éveseké (4,7%), és 5% körüli értékeket mutat minden csoport 19 éves korig.

A szakemberek régóta figyelmeztetnek: baj van. Ma még nem katasztrofális a helyzet, de nemsokára azzá lehet, ha a szociális nyomás miatt növelni kell a helyi beviteleket, ez pedig újabb adókkal lesz csak lehetséges.

A Székelyhon.ro megkereste Veres Valér szociológus-demográfust, aki rámutatott arra, hogy a demográfia eltér más társadalomtudományoktól abból a szempontból, könnyebbé teszi bizonyos tendenciák előrejelzését. Ennek oka, hogy a népesség korösszetételéből kiindulva akár húsz évre is előre lehet jelezni például azt, hogy a népesség mekkora aránya tud majd gyermeket vállalni, hiszen ezek a személyek már megszülettek. A biológiai okokon túl társadalmi viselkedési minták is meghatározzák, hogy milyen életkorban következnek be a különböző fontosabb életesemények, mint például az első házasságkötés vagy a gyermekvállalás. Mára mindkettő jelentősen kitolódott a 20-30 évvel korábbi helyzethez képest, manapság a nők esetében 28-29 év az átlagéletkor az első házasság és az első gyermek vállalása esetében is. Ehhez hozzátevődik, hogy családonként kevesebb gyermeket vállalnak, mint régen, ezáltal összességében is jóval kevesebb gyerek születik. Mindebből eredményesen ki lehet következtetni, hogy milyen tendenciák következhetnek, és elmondható, hogy a születések számának csökkenése következtében a népesség elöregedése folytatódni fog. Veres kedvezőnek nevezte, hogy Székelyföldön valamivel jobb a helyzet, mivel a térségben magasabb a gyermekvállalási kedv, mint az ország többi régiójában. A szociológus így összegezett: „Ha a gyermekvállalás a jelenlegi szinten marad, és a kivándorlást nem is vesszük figyelembe, akkor is jelentős népességcsökkenésre lehet számítani. Ha viszont a kivándorlást is számításba vesszük, még fokozottabb lehet ez a csökkenés, ezt a mutatót viszont nem lehet előre kiszámítani. Ez a jelenség egyébként mindenhol jelen van, de a nyugati országokban bevándorlókkal pótolják a hiányt, mi viszont hallani sem akarunk erről.”

Közép-Kelet-Európában a demográfiai kihívások kezelésére egyedül Magyarország dolgozott ki komplex programot, Románia – mint annyi más területen – sodródik. A vezetőkből hiányzik a politikai bátorság, vagyis a felelősség dolgában is igen rosszul állnak. Románia modern történelmének egyik legnehezebb korszakát éli.

Bodó Barna