Székelyudvarhely címerét támadják az állatvédők

Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület

a Genealógiai és Címertani Világszövetség tagja

E-mail:herald.vexil@gmail.com

Tárgy: Székelyudvarhely címere elleni támadás

Közlemény

A szimbólumokat ért legutóbbi, a Székelyudvarhely címerét ért nemtelen támadás, és visszhangjának kigyűrűzése kapcsán az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület igyekszik néhány tételt megfogalmazni, és a közvélemény elé tárni.

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület tudományos civil szervezet, a Genealógiai és Címertani Világszövetség tagja, célja az erdélyi történelmi jelképek – címerek, pecsétek, zászlók – kutatása, és a kutatási eredmények népszerűsítése. Az egyesület szorgalmazza a történelmi jelképek használatát, és határozottan kiáll a több évszázados szimbólumok változatlan alkalmazásáért.

A szervezet elképesztőnek tartja, ami ma Romániában megtörténhet, hogy szó szerint az utcáról támadásokat lehet intézni tudományosan megalapozott, hivatalosan elfogadott jelképek ellen.

Leszögezzük, hogy a címertudomány vagy idegen szóval heraldika és a zászlótudomány, vagy idegen szóval vexillológia, mint nevük is mutatja, tudományágak, a történelemtudomány úgynevezett segédtudományai, azaz segítik a történész munkáját, forrástudományok, de fogalmazhatunk úgy is, hogy a történelemtudomány speciális tudományágai.

A címertan a címereket vizsgáló tudomány, tárgya a címer, mely a középkori fegyverhasználaton alapuló, pajzsba foglalt színes jelkép, melyet különböző személyek, családok, testületek megkülönböztetésül, egyéniesítésül használnak. Esetünkben közigazgatási egység címeréről van szó, tehát a szóban forgó címer a teljes közigazgatási egységet jelképezi. Ugyanakkor a címer szigorú szabályok szerint megszerkesztett szimbólum, mely tulajdonosát, viselőjét egyéniesíti.

Ilyen egyénisítő, megkülönböztető jelkép a közigazgatási címer is.

A címerek jellemzője az állandósult használat. Így, minél régebbi egy címer, annál értékesebb. A címerek születési helyén, Nyugaton büszkén hordják a több évszázados címereket. Itthon, nálunk, Erdélyben is léteznek több évszázados, sőt több mint fél évezredes címerek is, melyeket nekünk is büszkén kellene hordanunk.

Ám nálunk feje tetejére állni látszik a világ. Ahelyett, hogy például Kolozsvár városa hat és fél évszázados címerével büszkélkedne, lecseréli azt egy a címertan szabályait be nem tartó, furcsa jelképre, utána meg történhetett ugyan politikai változás a város vezetésében, még most sem igyekszik visszaállítani történelmi címerét.

Székelyudvarhely címerének ügyét az országos legfelsőbb ügyészsége vizsgálja, mivel egy állatvédő egyesület feljelentette, mondva, hogy a jelkép állatkínzásra bujt fel. És az ország legfőbb nyomozó szerve azzal foglalkozik, hogy kivizsgálást folytat „közösség elleni felbujtás bűncselekményének” gyanújával a Btk. 368. cikkelye értelmében

Az ügyészség megállapítja, hogy Románia Kormánya 2021. augusztus 18-án hozott 25-ös határozatával elfogadta Székelyudvarhely címerét, melynek grafikai megjelenítésében szerepel egy „lehunyt szemű, természetes színű barnamedve fejét átszúró kardot tartó páncélos kar”, amely elem – amint a hatóság fogalmaz – „állatok elleni kegyetlenkedés elkövetésére való nyilvánvaló felbujtás”.

Mint jeleztük, a címertan tudomány, a címerek évszázados jelképeket hordoznak. Mi lehet itt bűntény?!

Történt-e bűncselekmény? Ki állapítja meg? Van-e a legfőbb ügyészségnek címertanra szakosodott munkatársa? Kételkedünk abban, ugyanis egész Romániában mindössze hat szakember doktorált heraldikából, és még néhány történész, művészettörténész ért hozzá, de nem sokan.

A város címerét, melyet tavaly fogadott el a kormány, mint történelmi jelképet, ugyanabban a formában, ahogyan évszázadokkal ezelőtt használták, a maga egészében kell tekinteni, és azt keletkezésének időszakában kell értelmezni. A karddal átszúrt szív – az is van a címerben – az áldozathozatal jelképe, a medvefej a bátorságé. Ezek a jelképek több mint fél évezredesek, és Székelyudvarhely címerében, pecsétjében való használatuk több mint három évszázados.

A jelképnek, a városi tanács általi elfogadása után át kellett mennie három tudományos szűrőn. Elsőként a Hargita megyei címervizsgáló bizottság véleményezte kedvezően, aztán a bukaresti övezeti heraldikai bizottság, végül a Román Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága, és a közigazgatási minisztérium terjesztette fel kormányhatározatra, de még a Parlament Törvényhozói Tanácsa is rábólintott.

Az állam címerét és pecsétjét meghatározó 1992/102-es törvény kimondja, hogy a törvény értelmében a közigazgatási egységeknek kidolgozhatnak saját címereket és pecséteket. A megyék, városok, községek címerét a kormány fogadja el az Országos Heraldikai Bizottság láttamozásával.

A közigazgatási címerek elfogadását szabályozó kormányhatározat alapjțn az Országos Heraldikai Bizottság által kidolgozott módszertani útmutató szerint kell eljárni. Ennek 3. pontja kimondja: a helyi címertani hagyományok megőrzésére kell törekedni. Ez Székelyudvarhely esetében tökéletesen megtörtént.

Más jelképek ellen is indítottak támadásokat, kormány által elfogadott címerek és zászlók ellen is. Egy címert meg is semmisítettek, a címerszimbolika miatt támadták, aztán eljárásbeli rendellenességet találtak. Zászlók megsemmisítésére eljárás folyik.

Szeretnénk tudatosítani, mint ahogyan az utcáról betévedt ember nem írhatja elő a sebész orvosnak, hogy a páciens veséjét műtse meg a mája helyett, úgy a heraldikában sem kellene az útszélről bekiabálni. A címertudományt hagyják a címertudósokra!

Sepsiszentgyörgy, 2022. február 7.

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke:

Dr. Szekeres Attila István,

a címertudomány doktora,

a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja