Szerbia és az energiaválság
Várható-e Szerbiában olyan energiaválság, mint nyugaton? A válasz egyszerű: ezen a télen biztosan nem. S hogy miért vagyok ebben olyan biztos? Azért, mert 2022-ben több választást is tartanak ebben az országban, s a hatalom nem engedheti meg magának, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági hanyatlást követően most energiaválság sodorja nehéz helyzetbe. A járvány miatt tavaly tavasszal bevezetett korlátozó intézkedések, a globális piaci változások Szerbiában is gazdasági hanyatlást, visszaesést okoztak, ám az Aleksandar Vučić államfő fémjelezte hatalom minden eszközt bevet(ett) annak érdekében, hogy belesulykolja az emberekbe: a világ összeomolhat körülöttünk, de az ország nem hagyja cserben állampolgárait. Belgrádban többféle, a lakosságot és a gazdaságot (legalább ideig-óráig) segítő intézkedést hoztak, köztük alanyi jogon járó támogatásokat is kifizettek, a média pedig folyamatosan fejlesztésekről, beruházásokról számol be.
Október végén azonban drámai fordulat történt: egymás után kétszer is megdrágult a kenyér, az egykori szocialista államok jóléti fokmérője. Előbb 10, majd újabb 15 százalékos áremelkedés várta a vásárlókat a pékségekben. November első harmadának végére azonban egy varázsütésre visszaállt a nyugalom: az egyszerű fehér kenyér árát központilag visszaszorították, bár minden egyéb kenyér és péksütemény ára maradt a csillagászatinak számító drágítás szintjén – nem mellesleg az élelmiszerboltokban huzamosabb ideje alig észrevehetően, ám a pénztárca számára érezhetően nőnek az árak, hogy például az építőipari termékek árának többszörösére emelkedéséről ne is beszéljünk. Mégis az egyszerű mindennapi betevő ára az egyik jóléti fokmérő. A másik pedig az áram. Tudjuk jól, ha a villamosenergia drágul, minden egyébnek nő az ára. Miközben a világsajtó az európai energiaválságról számol be, annak okait és következményeit tárgyalja, s drámai helyzetre készít fel, készlethalmozásra buzdít, addig a szerb államfő rendíthetetlen nyugalommal közli az idén is, akárcsak minden évben: Szerbia áram- és gázellátása stabil és az is marad, a lakosságnak nem kell drágításra számítania. A gazdasági fogyasztók számára már nem ilyen fényes a helyzet: számukra többé-kevésbé a piaci árak a meghatározóak, így a logikus az lenne, ha az áremelkedés sújtaná őket, ami viszont megkérdőjelezné a szerb gazdaság fenntarthatóságát. A Szerbiai Gazdasági Kamara és a Szerbiai Munkáltatók Uniója máris kérte, hogy az áram ára korlátok között maradjon. Az Unió rámutat arra, hogy a vállalatok márciusban 60 euró / MWh árat fizettek, a jelenlegi ár viszont 135 eurót tesz ki. A szerb kormány azt javasolta a villanygazdaságnak, hogy ne növelje az árat – amit az el is fogadott. November végéig maradhat a régi ár. A szerb piacon jelenleg 63 áramellátó rendelkezik licencével, viszont csak 11 aktív, ugyanakkor a kedvező ár miatt a szerb villanygazdaság látja el a fogyasztók több mint 95 százalékát. Vučić államfő arról beszélt, hogy a hőerőmű elvégzett nagyjavításával napi 650 MW árammal rendelkezik, így biztosított az ország stabil áramellátása a télen. A Szerbiában elhasznált villanyáram 65 százalékát a szénnel működtetett rendszerek termelik meg, ezért legyenek akármennyire is fontosak a megújuló energiaforrások, ezekről a rendszerekről egyszerűen nem szabad megfeledkezni – hangoztatta az államfő, aki egyben a hatalmi Szerb Haladó Párt elnöke. Belgrád tervei szerint az elkövetkező húsz évben 17 milliárd eurót költenének megújuló energia-kapacitások kiépítésére.
A hosszú távú megoldás elérése érdekében Belgrád azon gondolkodik, hogy saját atomerőművet, pontosabban kis moduláris nukleáris reaktorokat épít – egyelőre még nem tudni, kik lehetnének a potenciális partnerek. Ezt is az államfő jelentette be, és egyúttal arról is beszámolt, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen felajánlotta, hogy Szerbia 15 százalékos részesedést vásárol az épülő Paks II atomerőműben, miközben korábban a bolgár atomerőmű-építkezés iránt is érdeklődést mutatott. A cél: a stabil áramkitermelési forrás megteremtése.
A gázellátás terén hasonló bizakodás tapasztalható az országvezetés részéről. Ehhez az Oroszországgal kötött hosszú távú megállapodás járul hozzá. Míg Európában rekordmagasságokat dönt a gáz ára, a tőzsdén meghaladta az 1500 dollárt 1000 köbméter ára, és a fogyasztók számára csak szeptemberben 17 százalékos volt a drágulás, addig Szerbia továbbra is 270 dollárt fizet 1000 köbméterért Oroszországnak. A szerb forgalmazó és az orosz Gasprom közötti egyeztetések folyamatban vannak, a bejelentések szerint a 2022. január elsején életbe lépő új szerződés garantálni fogja a fenntartható árat a háztartások számára. Ugyanakkor mindenki nagy várakozásokkal tekint a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel november 25-én esedékes moszkvai megbeszélésre Ezt még ki kell egészíteni!
Szerbia polgárai ezen a télen mindenesetre nyugodtak lehetnek: áram és gáz lesz elegendő, elfogadható áron, az államvezetés megtalálja a megfelelő megállapodást a pénztárcabarát stabil ellátásra, hiszen jövőre választások lesznek. S bár a szerbiaiaktól nem idegen a gyakori urnák elé járulás, 2022 mégis ritkaságszámba menően sűrű évnek számít majd ebből a szempontból: két referendumot tartanak majd az országban (január közepén az alkotmánymódosításról, majd a magyarországi gyermekvédelmi törvény kérdésében a kettős állampolgársággal rendelkező vajdasági magyarok) három különböző időpontban pedig összesen öt választást bonyolítanak le: április elején a polgárok államfőt választanak, e napon lesznek az előrehozott köztársasági parlamenti választások, továbbá új közgyűlést választ a főváros, a vajdasági magyarok számára pedig kiemelt jelentőségű lesz a nemzeti tanácsi (országos kisebbségi önkormányzati) választás, illetve a magyarországi országgyűlési választás.
Fehér Márta