Több ezer nőt lehet évente a szűrésekkel megmenteni!

Októberben világszerte a mellrák elleni küzdelemre hívják fel a figyelmet. Egyre fiatalabbaknál fedezik fel a rosszindulatú elváltozást, és még mindig sokan – itthon évente nagyjából kétezren – halnak bele. A Magyarországon több mint 20 éve bevezetett mammográfiai szűrésen a meghívott 45–65 év közötti nők fele mégsem vesz részt, pedig az elváltozást idejében felfedezve többségük élete megmenthető lenne. A mellrákon kívül- egyre fiatalabb korban jelentkeznek a daganatos betegségek. Ausztriában már több, mint 30 éve bevezették a rendszeres mammográfiát, ultrahangszűrést. Az osztrák statisztikai adatok ennél fogva jobbak, de nem kielégítők.

A Magyar Nemzeti Rákregiszter 2002 óta gyűjtött adatai szerint az emlődaganattal diagnosztizáltak száma évről évre nő: míg 2007-ben közel hétezer embernél mutatták ki a rosszindulatú elváltozást, addig 2019-re számuk elérte a 8,5 ezret. A statisztikák szerint akár a magyar nők 8-10 százalékánál is megjelenhet a betegség életük során, azaz minden 10-12. nőnél. Az adatok szerint azoknál a nőknél valamivel gyakrabban fordul elő, akiknek korán, 12 éves kor előtt kezdődött a menstruációjuk, és 55 év utánra tolódott a menopauza, vagy öt éven túl szedtek hormonkészítményeket, fogamzásgátlót. Az emlődaganat kialakulására vannak bizonyos rizikótényezők, ugyanakkor megjelenésének pontos okát a mai napig nem tudják azonosítani a szakemberek. Életkori előfordulást tekintve 80 százalékban az 50 év felettieknél jelenik meg, de a magyar adatokból is kitűnik, hogy már 30 éves kor felett is nőtt a mellrák megjelenésének gyakorisága, csakúgy, mint a népegészségügyi szűrőprogramba kétévenként meghívott, kockázati csoportba tartozó 45–65 év közöttieknél és az idősebb, 65–70 feletti korcsoportban is. Ez világszintű tendencia, egy friss kutatás megállapította, hogy 

2011–2019 KÖZÖTT 30 SZÁZALÉKKAL NŐTT A 45 ÉV ALATTIAKNÁL A MELLRÁKKAL DIAGNOSZTIZÁLTAK SZÁMA. 

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szakmai plénumon vitatta meg a tudományos evidenciákat a három népegészségügyi célú szűrés módszertani változásait illetően. A konszenzust követően javaslatokat tett, ebből az egyik a népegészségügyi emlőszűrés kiterjesztése 40–70 éves korra. 

A halálozás hátterében Az NNGYK helyettes vezetője elmondta, hogy a mammográfiás vizsgálatra meghívottak 50-60 százaléka nem vesz részt a szűrésen, sokan a betegség kimutatásától félnek, pedig korai stádiumban jól kezelhető daganatról van szó. A még mindig magas halálozás azzal magyarázható, hogy már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a betegség jelenlétére utaló tüneteket tapasztalnak, fájdalmat, váladékozást, deformitást. Ebben az esetben a beteg állapotától függően műtétre, sugárkezelésre, kemoterápiára, hormon,- illetve immunterápiára kerülhet sor.

„Sokszor a betegek magukat okolják a rák megjelenése miatt, vannak ugyan életmódbeli kockázati tényezők, mint az elhízás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, állandó fokozott stressz, mozgásszegény életmód vagy a családi előzmény, de az emlődaganat ettől függetlenül is megjelenhet, ezért kiemelten fontos a havi önvizsgálat és a rendszeres szűréseken való részvétel" ‒ hangsúlyozta a helyettes országos tiszti főorvos. Hozzátette: minél fiatalabb korban érdemes az önvizsgálatot elkezdeni, mikor már az emlők kifejlettek, a ciklus ugyanazon napján áttapintani a mellet és a környező területet, hónaljat. Az NNGYK közlése szerint a rendszeres önvizsgálatot gyakorló nőknél sokkal ritkább a 2 cm-nél nagyobb daganat előfordulása, mint az átlagnépességben. 

Ha nem negatív a lelet 

Panasz esetén a 35 év alattiaknál először ultrahangos vizsgálatot végeznek, mivel az ekkor még sűrűbb szövetállomány az eljárással jobban áttekinthető. A népegészségügyi szűrés indokolt gyakorisága a daganattípus jellemzőihez igazodik, az adatok szerint az emlőben 2-2,5 év alatt jelenhet meg rosszindulatú elváltozás a rizikócsoport 1 százalékánál, idősebb korban a többi tumorhoz hasonlóan fokozottan nő ennek kockázata. 

A gyógyulási esély annál nagyobb, minél korábban felismerik a betegséget és megkezdik a kezelését.

A szakember szerint fontos megemlíteni, hogy a nem negatív lelet nem feltétlenül daganatot jelent, egyéb jóindulatú elváltozások is állhatnak a háttérben, lehet például ciszta, kötőszövet-hegesedés, mirigyállomány-megnagyobbodás, de akár bakteriális gyulladás is okozhat váladékozást. Gyanú esetén további vizsgálatokra, mintavételre kerülhet sor. A helyettes országos tiszti főorvos tájékoztatása szerint a mammográfiás szűrésen részt vevők nagyjából tíz százalékánál nem negatív a lelet, és az ő tíz százalékuknál fedeznek fel emlőrákot. „Magyarországon az érintett, 45–65 év közötti 550 ezer nő kap meghívót a vizsgálatra, amin ha mindenki részt venne, 2800-zal több, kezdeti stádiumban lévő emlődaganatot lehetne kiszűrni, amivel a betegség éves kétezres halálozási száma jelentősen redukálható lenne" – emelte ki az NNGYK helyettes vezetője.

Örökölhető a hajlam?

Még családi halmozódásnál sem biztos, hogy örökletes tényezők állnak a háttérben. A hajlamot illetően a genetikai szűrést azoknál szokták javasolni, akiknek egyenes ági felmenőjüknél jelent meg emlődaganat 50 éves koruk előtt vagy mindkét mellükben, illetve két másodfokú rokonnál. A BRCA1- vagy a BRCA2-génmutáció az emlődaganatok mindössze 7 százalékért felelős, ami akár férfiak által is átörökíthető, de életmódbeli, környezeti tényezőkkel is kiváltható. A két génmutáció gyakoriságát a lakosság arányához viszonyítva 1:300 és 1:800 között írták le.A BRCA-génmutáció esetén sem feltétlenül alakul ki mellrák, harmaduknál egyáltalán nem jelenik meg A vérből végzett genetikai teszt indokolt esetben kérhető a társadalombiztosítás terhére. A helyettes országos tiszti főorvos ugyanakkor inkább azt javasolja azoknak a fiataloknak, akiknél a családban előfordult a daganat, hogy szakorvossal konzultálva állítsanak fel egyénre szabott szűrési tervet.

Fontos megjegyzés: a megelőzés, a szűrés csak az első lépés. A rosszindulatú elváltozás diagnosztikája után az azonnali kezelés, a műtét és a szükséges utókezelés nélkül nem fog a gyógyulási statisztikai arány javulni. Ez Ausztriára és Magyarországra is igaz. Tehát az egészségügyi ellátást csak kiegyensúlyozottan szabad fejleszteni.

Prf.Dr.Birtalan Iván

(INDEX cikke alapján)