Trump és a republikánusok
Február utolsó napján Trump exelnök újra nyilvánosan megszólalt. A Konzervatív Politikai Akciócsoport (CPAC) jelentős jobboldali civilszerveződés orlandói (Florida) éves rendezvényén tartott szónoklatot. Megismételte, hogy a demokraták elcsalták a választást, egyúttal jelezte, hogy azon gondolkodik, harmadszor is (sic!) legyőzi őket, vagyis 2024-ben indul az elnökválasztáson. Bident, egyetlen hónapos elnöki tevékenysége alapján, minden idők legrosszabb amerikai elnökének kiáltotta ki. Trump megszokott modorát hozta, és nem mondott sem újat, sem meglepőt, egyetlen dolgot leszámítva, melynek csak akkor lenne jelentősége, ha Trump állná a szavát. Ez finoman fogalmazva rá nem jellemző. Azt ígéri Trump: nem indít új pártot, hiszen „miénk a Republikánus Párt”, nem gyengíteni, megosztani, de megerősíteni kell, hogy újból győzedelmeskedjen.
Izgalmas dolgok történnek az Amerikai Egyesült Államokban manapság, de álljon itt előbb egy kis történeti visszatekintés. Kialakulásakor és még sokáig az USA-ban is sokkal összetettebb volt a politikai paletta, mint manapság, viszont már hosszú ideje két párt, a Republikánus (GOP – Grand Old Party) és a Demokrata párt politikai váltakozása határozza meg az ország politikai életét. E két párt mai heves ellenségeskedését nézve, hihetetlen, hogy az USA egyik legkorábbi pártja a Demokrata-Republikánus párt volt! Az USA legelső pártja a Federalista Párt (1791) ellen Thomas Jefferson és hívei 1792-ben megalapították az ellenzéki Demokrata-Republikánus pártot, mely a Demokrata Párt elődje, és Andrew Jackson hívei alpítottak 1828-ban. A világ legrégebbi politikai pártjaként tartják számon! Klasszikus liberális párt volt sokáig, míg végül, a 20. század kezdetén, a progresszív reformok irányába mozdult el. A gyökeres váltást Roosevelt elnök New Deal-je hozta meg a 30-as években, mely szociál-liberális jelleget adott a Demokrata Pártnak. Mindezt az 1964-es Civil Rights Act (Polgári- és Munkajogi Törvény) és 1965-ös Voting Rights Act (Választási Törvény) koronázta meg. Európai fogalmakkal élve a Demokrata Párt ma szociál-demokrata párt.
A Republikánus Párt nem a Jefferson-féle Demokrata-Republikánus párt schizmájából jött létre, hanem évtizedekkel később, 1854-ben alapították a rabszolgaság további kiterjesztése ellen fellépő politikusok. Abraham Lincoln volt az USA első republikánus elnöke és elnöksége alatt a republikánus többségű Kongresszus 1865-ben betiltotta a rabszolgaságot. Emberségesebb, társadalmilag progresszívabb aktust el sem lehet képzelni! A döntésnek polgárháború lett a következménye, mely végül a rabszolgafelszabadító Észak elsöprő győzelemével végződött a rabszolgatartó Dél ellen. Ha a Republikánus Párt 1865-ben még ilyen helyesen járt el, pontosan száz évvel később 1965-ben a már említett Voting Rights Act hatására - mely a fekete amerikaiak szavazati jogát kiterjesztette és garantálta - a párt hívei többségének elégedetlenségét váltotta ki, és a párt jobbra tolódott el.
Az USA-ban jó ideje gyakorlatilag kétpártrendszer létezik. Az elnökválasztásokon rendszerint a demokraták nyerik meg a populáris szavazatok többségét, de az elektoros rendszernek köszönhetően a republikánusok erősen tartják (még) magukat. A rendszer nem tökéletes, de jól működött és stabil volt. És akkor jött Trump.
Trump nem republikánus. Trump demagóg és oppurtunista. Régóta elnöki ambiciókat dédelgetett, és néhány évvel ezelőtt pontosan megérezte hol és mikor kell indulnia. A Republikánus Párt, abbéli reményében, hogy keményen ráverhet a demokratákra, Trumpot, a reality showmant felfuttatták és beálltak mögéje. Trump megnyerte az elnökválasztást, de elnöksége alatt valójában mindvégig csak a saját hasznát nézte és a szociális média, elsősorban a Twitter és a Facebook segítségével, létrehozta az őt tömjénező és részben fanatizált szavazóbázisát. Most visszaálltak a „jó” oldalra, kivették Trump kezéből a megafont. Az adott helyzetben helyes döntés morálisan védhetetlen, hiszen a BigTech cégek mindabban ami az elmúlt években Amerikában történt nagyon felelősek és minden társadalmi kontroll nélkül szabadon eldöntik, hogy kinek osztják a lapot. A demokráciára nézve még Trumpnál is veszélyesebbek!
Trump sokkal többet ártott, mint használt Amerikának és a világnak sem tett jót az elnöksége. Trump nem sokat alkotott, még a beígért mexikói falat sem húzta fel.
Egyetlen maradandó tettére most készül: nagy eséllyel a Republikánus Pártot fogja tönkretenni. Ha így történik, ez történelmi tett lesz. Miután az elnökválasztást elvesztette nem engedi ki markából a republikánusokat. Trump puccsot szervezett a Capitoliumnál, nyíltan ő állt az események mögött. Szerencsére em sikerült! Trump nem egy mindenre elszánt tábornok, pusztán egy elkényeztetett fantaszta, akit saját szerepjátszásának ragyogása jobban érdekel, mint a valóság. Trump egy üzleti és politikai Houdini, egy kitörőművész. Szemfényvesztő, aki úgy képzeli bármit megtehet aztán igyekszik a felelősségtől megszabadulni. Most szervezi az „ellenállást” mi nem más, mint saját maga átmentése. Ehhez kellenek neki a republikánusok, akiket szavazóinak hetvennégy milliós táborával sakkban tart és zsarol.
Két év múlva időközi szenátusi választások jönnek. Trump azzal fenyegeti a republikánus szenátorokat, hogy újraválasztásuk az ő kezében van és ebben ma még sok az igazság. Trumpot ezért a Szenátusban a republikánusok többségének köszönhetően ismét felmentették, de Mitch McConell republikánus kisebbségi frakcióvezető - miután ő maga is a felmentésére szavazott - nyilvánosan számonkérte Trumpon a felelősséget a Capitoliumi lázadás kirobbantásáért. Mind a Képviselőházban, mind a Szenátusban republikánus képviselők (10) és szenátorok (7) is szavaztak Trump ellen. Harc zajlik a Republikánus Pártban. Az elmúlt néhány hétben majdnem kétszázezren léptek ki a pártból a Capitoliumnál történtek miatt! Az elnöki hatalmi eszköztár és a szociális media nélkül Trump szavazóbázisa gyorsan megfeleződik. Továbbra is húsz-harmincmillióan állnak majd mögötte, de ez már nem lesz az újabb győzelemhez elegendő. Nagy, de csökkenő tábora arra lesz csak elég, hogy a republikánusokat megossza és meggyengítse. Hiába ígérte meg Trump, a GOP szenátorok rettegnek a gondolatra, hogy mégis létrehoz egy új jobboldali pártot és akkor a republikánusoknak befellegzet. Trumppal vagy nélküle, a harmadik párt megjelenése felborítja a kétpárti erőegyensúlyt.
Ezzel párhuzamosan, a változó demográfiai erőviszonyok a demokratáknak kedveznek, hiszen a lakoság már közel felét kitevő feketék és latinók többségükben a Demokrata Párt szavazói. Trumpnak köszönhetően előfordulhat, hogy hosszútávon egyetlen párt fogja az amerikai politikát dominálni, és ezek a demokraták lesznek. A minden ellenzék nélkül vagy meggyengült ellenzékkel működő hatalom Amerikának biztosan nem tesz majd jót, mint ahogy sehol máshol sem használ az ilyen helyzet a világon. Ellenzék nélkül a legnagyszerűbb párt, kormányzat vagy személyiség is előbb-utóbb eltéved. Trump hiú vágyai be nem teljesülése miatt bosszút áll: a hatalmat nem tudja újra legyőzni, de annak ellenzékét igen, ezzel pedig az általa lenézett és megtagadott demokráciát kompromitálja. A Republikánus Párt egyetlen esélye, hogy Trumptól és talpnyalóitól bármi áron megszabadulnak, és hosszútávú ellenzéki szerepre berendezkedve újra fölépítik önmaguk. Lesz hozzá erejük?
Kató Zoltán
