Világkiállító Magyarok

Gál Vilmos olvasmányos, gazdagon illusztrált könyve az "A" kategóriás világkiállítások történetének helyszíneit és magyar sikereit tárgyalja, melyek keresztmetszetében Magyarország kulturális, ipari és mezőgazdasági fejlődése áll.

Az 1851 és 2010 között kiállított képző-, iparművészeti művek mellett a tudomány és technika előretörései, valamint az építészet legjelesebb alkotásai állnak. "Szédítő, kábító és minden várakozást felülmúló látomány. Nem tudja az ember, mit nézzen, hol kezdje, s kétségbeesik, hogy képes lesz-e mindezt valamikor mind értelmezni! Óriási temploma a világ művészeti tárgyainak, iparának és termékeinek" - mondja Csengery Antal 1862-ben.

Gál Vilmos ezt a látományt foglalja össze napjainkig. A szerző korabeli katalógusokból, jelentésekből, sajtótudósításokból merített - így feldolgozásra került a hazai múzeumok kapcsolódó tárgy- és iratanyaga -, melyeken keresztül bemutatja a kiállítások fontosabb eseményeit és személyiségeit is. A 2010-es sanghaji világkiállítás előkészületeivel bővített, angolul is megjelent kötet az esemény méltó kísérője.

Ez a kötet volt az alapja a Bornemisza Iéter Társaságban tartott előadásának.